Tavaly több nyilatkozat is született arról, hogy a tervek szerint hamarosan – akár már idén – teherszállító repülőgépekkel gazdagodik a Magyar Honvédség. Itt persze nem a Magyar Honvédség kötelékébe került A319-es utasszállítókra gondolok, hanem az előregedett An-26-os repülőgépet végleg leváltani képes, eleve katonai célokra épített repülőgépbeszerzés hírére. Mint például a brazil KC-390-es.
Simicskó István tavaly év végén úgy nyilatkozott, hogy az A319-es beszerzésnek, a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési tervnek megfelelően, lesz folytatása, ennek részeként pedig új tendert írnak majd ki katonai szállító repülőgépek megvásárlására is. Ezt erősítette meg a DefenceNews cikke alapján Benkő Tibor nyilatkozata is.
Ahogy az lenni szokott meg is indultak a találgatások a lehetséges típus kapcsán, különösen, miután a Magyar Idők megírta, hogy a kormány döntése értelmében 75 milliárd forintért szerezhet be a Honvédelmi Minisztérium katonai, taktikai szállítógépeket. A kormányközeli lap cikke azért is kifejezetten jó, mert összegyűjtötte a lehetséges típusokat.
„A NATO-n belül a fenti célokra az amerikai C–130J Super Hercules, az olasz C–27J Spartan, az európai együttműködésben, Spanyolországban gyártott C–295 érhető el. A brazil EMBRAER KC–390-es gépe, illetve az ukrán Antonov An–178-as még fejlesztési stádiumban van, bár megrendeléseik már vannak. Cseh- és Lengyelország C–295-ös, Szlovákia C–27J gépeket rendszeresített.”
Mindez persze közepesen lelkes Wikipedia olvasgatás után is teljesen egyértelmű, így a lehetséges típusok körét a cikk aligha szűkíti le, bár apró utalásokkal kedveskedett azért az érdeklődők számára is. Ilyen volt például, hogy „hátsó, lehajtható rámpával is rendelkező, nagyobb műszaki eszközök szállítására és deszantdobásra is alkalmas repülőgépek” beszerzését tervezik. Mint az szinte minden kategórabeli repülőgépre jellemző.
Azonban Benkő Tibor vezérezredes, akkor még a Magyar Honvédség Vezérkar főnökeként, az InfoRádió Aréna című műsorában is nyilatkozott a beszerzés kapcsán, és ott azt mondta, hogy „olyan gépek beszerzésére is szükség van, melyek teherszállításra is alkalmas, mely technikai eszközöket tud cipelni és deszantolni, továbbá ha kell, légi utántöltési feladatot is végre tud hajtani. Ebben a leírásban a légi utántöltés képessége az érdekes, bár kétségkívül több típus alkalmas erre is.
Érdekes visszakanyarodni egy pillanatra két, már említett forráshoz. A Magyar Idők felsorolásában a brazil EMBRAER KC–390-es gépe lényegében „a futottak még” kategóriájában van, mondván, hogy még fejlesztési fázisban van a típus. Mindez azért érdekes, mert a V4 tag Csehország már határozottan érdeklődött a típus iránt, és részt vesz a programban, Svédországot pedig ilyen kiadványokkal „puhítja” a szakértő brazil gyártó újságíró. Egyébként a brazilokat meg ilyennel a svédek.
Az esetleges cseh beszerzéssel a KC-390 már a V4-nél is hamarosan házon belül lehet, a brazil Gripen beszerzés halad, bár vannak kételyek. Rövid időn belül tehát Csehország, Magyarország és Brazília is svéd Gripen felhasználó lesz, miközben a brazil KC-390 megjelenik a cseh és talán a svéd légierőben is (ha másért nem, például a Gripen program gazdasági ellentételezéseként). Lenne tehát közös platform a felhasználók oldalán.
A másik, már említett forrás, a DefenceNews cikke, illetve nem is a cikk érdekes, hanem az egyik hozzászólás, illetve nem is a hozzászólás, hanem a hozzászóló személye maga. Az írás, mint már idéztem, a jövőbeli magyar katonai szállító repülőgép beszerzésről szólt. A kommentelők a megszokott C-130J, C-295, C-27 vonalon mozogtak, kivéve Carlos de Almeida Baptista Júnior-t, aki KC-390-re tippelt.
Forrás: DefenceNews/Facebook
Ami viszont érdekes volt számomra ebben a kommentben, hogy a neve mellett az szerepel, hogy „Força Aérea Brasileira”, kis kereséssel pedig egyértelművé vált, hogy a kommentelő nem más, mint a brazil védelmi minisztérium „Chefia de Operações Conjuntas„-a (~head of Joint Operations). Szóval nem lelkes érdeklődőről van szó, hanem a brazil légierőt és védelmi ipart jól ismerő, vezető beosztású személyről.
Ezen a ponton volt érdekes portugál nyelven felkutatni a KC-390-el összefüggő, magyar vonatkozású híreket, amelyek nyomán gyorsan kiderült, hogy a brazil fél már 2013-ban(!) javasolta az együttműködést a KC-390-es típus kapcsán a V4-ek védelmi minisztériumainál, így természetesen nyilván a Honvédelmi Minisztériumnál is. Ha hosszú évek munkájának gyümölcse lesz egy KC-390-es beszerzés, az némileg magyarázatot ad arra is, hogy miért kellett az An-26-os leváltásával ennyit várni, hiszen a KC-390-ből valóban csak most lett piacképes termék.
Ami ráadásul rámpával és légi utántöltő képességgel is rendelkezik. A típus fejlesztése egyébként egészen a közelmúltig remekül haladt, épp a napokban történt azonban egy baleset, amelynek során az egyik prototípus túlfutott a leszállópályán, de korábban is jelentkeztek kisebb-nagyobb problémák. A gyártó nyilatkozata alapján azonban az átadások a tervezett ütem szerint fognak megtörténni, a program pedig nem fog csúszni.
Egyelőre a brazil típus meglehetősen sokoldalúnak és kifejezetten jó ár-érték arányúnak tűnik számomra, a légi utántöltéssel kapcsolatos Gripen-teszteket pedig a cseh, vagy esetleg a svéd partner egyébként is elvégzi majd. Kétség kívül modern repülőgépről van szó, amely épp az elöregedő C-130-as flották terepén kíván piaci pozíciókat szerezni. Másfelől természetesen az is lehetséges, hogy végül nem ez a típus kerül a Magyar Honvédség kötelékébe, hiszen a beszerzési eljárásról semmilyen érdemi információ nem került még nyilvánosságra.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
