utasadat
Adatvédelem és információszabadság Hírek Kiemelt

Bővülnek a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ feladatai

Az Európai Tanács 2018. szeptember 5-én fogadott el egy rendeletet az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról. Az ETIAS rendszer lehetővé teszi előzetes ellenőrzések elvégzését és – szükség esetén – az utazási engedély kiadásának megtagadását az olyan, vízummentességet élvező, harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik a Schengeni térségbe kívánnak beutazni. Ebben kap hamarosan szerepet a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, vagyis a TIBEK is.

A tervek szerint az ETIAS rendszer hozzájárul majd a belső biztonság javításához, az illegális bevándorlás megelőzéséhez, a közegészségügy védelméhez és a határátlépés idejének lerövidítéséhez azzal, hogy már a külső határokra való megérkezésük előtt azonosítja azokat a személyeket, akik a fenti szempontok valamelyike tekintetében kockázatot jelenthetnek.

Az ETIAS egy nagyméretű információs rendszerből, az ETIAS információs rendszerből, az ETIAS központi egységéből, valamint az ETIAS nemzeti egységekből tevődik majd össze. Minden tagállamnak létre kell ezért hoznia egy ETIAS nemzeti egységet, amely felel a kérelmek megvizsgálásáért és annak eldöntéséért, hogy az utazási engedélyeket kiadják-e egy vagy megtagadják azok kiadását, illetve hogy megsemmisítsék vagy visszavonják-e azokat.

Magyarországon is megindult az ezzel összefüggő jogalkotási, illetve jogharmonizációs folyamat, amelynek eredményeként egy, jelenleg még Országgyűlés előtt levő törvénytervezetben – amely az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szól – a TIBEK lett nemzeti egysgéként kijelölve.

A feladat nem teljesen ismeretlen a TIBEK számára, hiszen az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló, 2016. április 27-i 2016/681/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően létrehozott utasadat-információs egység feladatait a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján jelenleg is a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ látja el.

Az új törvénymódosító  jogszabály értelmében a TIBEK utasadat-információs egységként és ETIAS nemzeti egységként végzett feladatai keretében a rendelkezésére álló utasadatok és információk tekintetében kockázatelemzést végezhet. Az ETIAS adatvédelmi szempontból azért fog különleges helyzetet teremteni, mert a TIBEK ETIAS nemzeti egysége az ETIAS rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörében végzett adatkezelése nem fog nemzetbiztonságú célú adatkezelésnek minősülni.

Épp ezért módosulni fog az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény is. Ennek nyomán pedig  a nemzetbiztonsági célú adatkezelés definíciója úgy módosul, hogy “– ha törvény eltérően nem rendelkezik – a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett adatkezelése, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szervének jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelése.”

Ennek pedig az a következménye, hogy az egyének számára biztosítani kell majd a személyes adatokkal kapcsolatban a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, a korlátozáshoz, a kiegészítéshez, a törléshez és a jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezni az adatkezelési műveletek független hatóságok általi felügyeletéről is.

Ahogy korábban már többször is írtam, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kifejezetten érdeklődik a nemzetbiztonsági területek iránt, és adott esetben – bizonyos területeken – ellenőrzési jogköröket is magának vindikálna. Ebben a folyamatban mindenképp mérföldkő lesz az ETIAS elindulása, ugyanis a NAIH egyből be is jelentkezett (érdemes elolvasni, aki szereti a finoman árnyalt utalásokat) a jogszabálytervezetről szóló állásfoglalásában a felügyeleti hatóságként neki járó adatok (és ki nem mondva, de lényegében az őt érintő felügyeleti feladatok) átvételére.

Az első ránézésre talán kevésbé jelentősnek tűnő feladatbővüléssel tehát két érdekes folyamat is elindulhat. Egyfelől a TIBEK adott esetben – személyes adatok kezelőjeként – közvetlenül érintetti kommunikációt lesz kénytelen folytatni, márpedig eddig nem úgy tűnt számomra, mintha a működésével kapcsolatban kifejezetten nyitott szervezet lenne.

Másfelől a NAIH részleges felügyeleti jogkört kaphat egy alapvetően a belügyminiszter felügyelete alatt működő nemzetbiztonsági szolgálat felett, igaz, annak csak olyan tevékenységére tekintettel, amelynek során a személyes adatokat nem a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alatt kezeli majd.

A gyakorlatban mindenesetre felvethet majd kérdéseket, hogy a nemzetbiztonsági törvény hatálya alá tartozó személyes adat kezelés hogyan különül majd el egy nem a nemzetbiztonsági törvény hatálya alá tartozó személyes adat kezeléstől a nemzetbiztonsági szolgálaton belül, különösen ha a annak feladata – többek között – épp a kockázatelemzés lesz a rendelkezésére álló utasadataira és információira tekintettel.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: