Honvédelem és nemzetbiztonság

Bővülés alatt az Információs Hivatal

Információs Hivatal

Legalábbis ez derült ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszámolójából, amelyet 2020. december 9-én tartott az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának. Mindez nem sokkal azután történt, hogy a média érdeklődésének a központjába került Szájer József ügye, illetve ezzel összefüggésben az Információs Hivatal (IH) tevékenysége. Most ebből a jegyzőkönyvből emelnék ki néhány érdekesebb részletet.

A miniszter beszámolójában első helyen emelte ki, hogy a tőkeáramlás a néhány esztendővel ezelőtti állapothoz képest nem egy-, hanem kétirányú. Miközben 2007-ben a világon végrehajtott valamennyi beruházás 18 százalékát finanszírozták keleti tőkéből, addig tavaly már 45 százalékát.

A kiegyensúlyozódás irányába mutat erőteljesen ez a folyamat, ami azt jelenti, hogy az Európában megjelenő keleti tőkéért is van egy jelentős verseny, és ez a keleti tőke kifejezetten magas technológiai színvonalat képvisel, azt mindenki meg akarja szerezni, azok is, akik kommunikációs szinten a keleti országokat folyamatosan kritizálják és támadják.

Általában ők a legádázabb ellenfeleink akkor, amikor az ezen országokból érkező beruházásokért kell versenyezni. Tehát itt is minden eszköz bevetésén el kell gondolkodni. Ez az első kihívás tehát, amelynek nemzetbiztonsági és a Nemzetbiztonsági bizottság hatáskörébe tartozó eszközökkel is meg kell felelni.

Másodsorban a világjárvány a világ számos pontján állít elő olyan nehéz körülményeket, amelyek arra sarkallják az embereket még inkább az eddigiekhez képest, hogy induljanak útnak. A migrációs hullámok kiindulási pontjait detektálni kell. Detektálni kell a folyamatokat, amikor a migrációs hullámok úton vannak, annak érdekében, hogy kellőképpen és időben fel tudjunk készülni azok kivédésére.

A harmadik kihívás ahhoz kapcsolódik, hogy “az életnek egyre nagyobb része került át a digitális térbe. Tehát a home office, a teleworking, az otthoni munka, az oktatás digitális térbe történő átkerülésével nyilvánvalóan mindenki sokkal több időt tölt a virtuális térben, amely viszont lehetővé teszi az extrém ideológiák terjesztését egyre könnyebben és gyorsabban. A terrorszervezetek ezt jól láthatóan ki is használják, tehát a radikalizálódás és a digitális tér használata szorosan összefüggenek egymással. Emellett pedig a kiberbiztonsági kérdések újra megjelennek.”

A negyedik, amelyből szintén feladat van, illetve kihívásként értelmezendő, az az Európai Unió jövőjéről folyó élesedő vita. A Nyugat-Balkán stabilitása, békéje, nyugalma és fejlődése Magyarország kiemelt nemzeti érdeke, ezért nyilvánvaló, hogy a Nyugat-Balkán európai és euro-atlanti integrációját nekünk minden eszközzel segíteni kell.” A nyílt eszközök között említette azt, hogy a Nyugat-Balkán valamennyi országának kormánya mellett dolgozik legalább egy, de van, hogy kettő, a Külgazdasági és Külügyminisztériumból delegált szakértő, aki az integrációs folyamatokat segíti.

Az Európai Unió földrajzi szomszédságában lévő konfliktusok közül az idei esztendőben egyik sem haladt a megoldás vagy a nyugalom irányába. A líbiai, a szíriai, a közel-keleti helyzet, az észak-afrikai vagy éppen az annál délebbi területeken fejüket felütő válságok közül igazából egyetlenegy pozitívumot tudott megemlíteni: Trump elnök védnöksége alatt Izrael megállapodott kapcsolatainak normalizálásáról az Egyesült Arab Emirátusokkal, Bahreinnel, majd később Szudánnal. Ma a közel-keleti események szinte azonnali, közvetlen biztonsági kockázatot jelentenek Európa számára.

A mi esetünkben a nemzet és az ország határai nem esnek egybe, és ebből fakadóan nemzeti közösségeink élnek az országhatár túloldalán is. “Azt láthatjuk, hogy egyes országokkal sikerült olyan kapcsolatrendszert kiépíteni, amelynek nyomán az ott élő magyar nemzeti közösségre erőforrásként tekintenek, bevonják a mindennapi döntéshozatalba, az adott magyar nemzeti közösség erősödésére pozitívumként tekintenek. De vannak sajnos olyan országok is, ahol a kormányzati politika szíve közepében van a magyarokkal szembeni uszítás, a magyar nemzeti közösség folyamatos nyomás alatt tartása.”

A véleménye szerint az elmúlt tíz-tizenegy esztendőben talán az egyetlen olyan kérdés volt, ahol a parlamenten átívelően minden párt egyetértett, ez pedig az, hogy Kárpátalján a magyar nemzeti közösséggel szemben elkövetett agressziót nem lehet szó nélkül hagyni, meg kell védeni a kárpátaljai magyarságot. “És ebből a szempontból a külpolitikánk során mindvégig magunk mögött tudhattuk a parlament valamennyi pártjának támogatását.”

A beszámoló során arra kérte az IH főigazgatóját, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság valamennyi kérését a jogszabályok keretein belül a lehető leggyorsabban igyekezzen teljesíteni. “Amennyiben képviselőtársaim munkájához szükség van az Információs Hivataltól anyagokra, segítségre, információra, akkor természetesen állunk az önök rendelkezésére.”

Beszámolt arról is, hogy az idei (2020-as) évben az IH érdemben tudta segíteni a kormányzati döntéshozatalt: 737 kormányzati tájékoztató anyag készült. Kiemelte, hogy itt nem a mennyiségről, hanem sokkal inkább a minőségről van szó. “A mostani világjárvány által terhelt időszakban a személyes kapcsolattartás elnehezült, ami az Információs Hivatal által ellátott munkának egy viszonylag fontos, mondjuk úgy, alapköve. Ennek ellenére a hivatal munkájának érdemi hozzájárulása a kormány döntéseihez nem maradt el.”

A tervek szerint a 2020-as esztendőre 15,5 milliárd forint volt tervezve az Információs Hivatal részére, ez végül 17,5 milliárd forintra nőtt. A kormány úgy döntött az év közepén, hogy 60 fővel megnöveli az Információs Hivatal létszámát, és javasolni fogja ennek további emelését. Volt néhány eszközbeszerzés az idei esztendőben, itt két fontos, nem nyilvános eszközbeszerzésre gondolt.

Két központot is létrehoztak az idei esztendőben. Egyrészt egy oktatási központot. Ez az oktatási központ arra hivatott, hogy azon új típusú kihívások kezelésére megtanítsa a jövő hírszerzőit, amely új típusú kihívások alapvetően abból a hat pontból erednek, amelyeket az elején már elmondtam önöknek. Másrészt két héttel a beszámoló előtt egy új kríziskezelő központot adtak át, ahol lehetőség van arra, hogy 24 órán belül a beérkező adatok elsődleges feldolgozása megtörténjen, együtt azzal, hogy amennyiben szükség van azok azonnali továbbítására, az is meg tud történni.

A külföldi partnerszolgálatokkal, azok közül legalábbis néhánnyal szoros az együttműködés. A személyes találkozások korlátozottsága dacára is kétezret megközelítő információt kaptak partnerszolgálatoktól az év folyamán. “Mi is adtunk majdnem ezret, tehát jó szaldóval zártunk, de nyilván itt sem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg.”

A műholdas ellenőrzési képességek fejlesztése nem várathat magára, ezért ezt a jövő esztendőben meg fogjuk tenni. Ehhez kapcsolódik egy olyan ellenőrző képességnek a fizikai megteremtése, amelyről az IH főigazgatója beszélt később a zárt ülésen. A gazdasági típusú hírszerzés folytatása kifejezetten a fókuszunkban van, mivel globális verseny van a kapacitások újraelosztásáért.

Az aktív befolyásolási képességek további fejlesztésére is van egy konkrét tervük. A papíron rendelkezésre álló adatvagyonnak a digitalizálását is megkezdték, és szeretnék, ha a jövő évben ezt be is tudnánk fejezni. Ehhez a számítástechnikai alapinfrastruktúra modernizációjára is szükség van, az erre vonatkozó forrásigényt be fogják terjeszteni.

Fizikailag az IH ingatlana nincs a legjobb állapotban lévő budapesti ingatlanok között, ezért a mára elkerülhetetlenné vált felújítási, karbantartási, a működés szempontjából nélkülözhetetlen munkákat részben már el is kezdték, jövőre pedig itt egy nagyobb sebességi fokozatba fognak kapcsolni.

A külképviseleti biztonsági zónák biztonságtechnikai védelmét az Információs Hivatal látja el a vonatkozó jogszabályok értelmében, de ezek már több mint 20 éves rendszerek, ezért az „elavult” kifejezés szerinte helytálló. Ezért ezeket a biztonságtechnikai védelmet szolgáló rendszereket is le fogják cserélni újakra.

A kérdésekre válaszolva kiemelte, hogy kapott nagy nyilvánosságot, de szerinte a veszélyessége konkurál az eddig tárgyaltakkal: ez pedig az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodás. 20 esztendővel ezelőtt, 2000-ben az Európai Unió kötött egy migrációs és gazdasági együttműködési megállapodást, emlékei szerint 79 afrikai, csendes-óceáni és karibi országgal.

“Ezt most az Európai Bizottság megújította, és hétfőn fanfárok közepette, önmagának érdemeit nem elvitatva, adott beszámolót az Európai Bizottság nemzetközi fejlesztésekért felelős biztosa arról, hogy milyen szuper, hogy sikerült újratárgyalni a szöveget ezzel a 79 afrikai, csendes-óceáni és karibi országgal, amely hangsúlyosan beszél a migrációról, a migrációt egy pozitív folyamatként írja le, a migráció biztonsági aspektusáról egy árva kukkot nem szól, a migráció fontosságát hangsúlyozza az európai országok szempontjából, nem megemlítve azt, hogy itt vannak olyan országok, amelyek ezzel nem értenek egyet, és nem hangsúlyozva azt, hogy egyébként minden migrációs politikai döntés tagállami hatáskör.”

Ugyancsak egy kérdés kapcsán úgy emlékezett vissza, hogy 2020. január 24-én született az első átfogó elemzése az Információs Hivatalnak a koronavírus megjelenéséről. “Mi utána egyből nekiálltunk a Kínában ott tartózkodó magyar emberek felkutatásának és felkeresésének. Ugye, van egy konzuli védelmi adatbázis, de sajnos minden igyekezetünk dacára a konzuli védelmi adatbázisban szereplők és ténylegesen az ország területén tartózkodók nem mindig fedik egymást teljes egészében.”

Ami a ciánnal való mérgezés kárpátaljai eseményeit illeti, elmondta, hogy két ember őrizetbe vételére került sor abból az ötből, akik az elkövetést tervező fiatalok köréhez tartoztak. Volt néhány konkrét műveleti információja is, de ezt az IH főigazgatója zárt ülésen ismertette. Felmerül azt a problémakör is, hogy az Információs Hivatalnak az a feladata külföldön, hogy a magyar állam szerveit – és ez alapvetően a nagykövetségeket jelenti fizikailag külföldön – érintő esetleges titkosszolgálati hátterű, indíttatású akciókat felderítse, azok leszerelésében részt vegyen, jelezze.

A Szájer-ügyben – a véleménye szerint – azonban nem ilyen esetről volt szó. Tehát ilyen típusú információ nem képződik az Információs Hivatalnál, tekintettel arra, hogy ilyen típusú tevékenységet és ellenőrzést az Információs Hivatal nemcsak hogy nem végez, de nem is végezhet. A többi szolgálattal azonban már zajlottak konzultációk arról, hogy szükséges-e, és ha igen, milyen módon, milyen mértékben, milyen pontokon a magyar jogszabályi környezet megváltoztatása.

Arról, hogy volt-e ellenérdekelt, külföldi titkosszolgálati munka Szájer József ügyében, minden kétséget kizáró információ nem állt a birtokában, félinformációi azonban voltak. Elmondta, hogy az ügy nyilvánvalóan felvetette az adott országok társszerveivel való együttműködést is, amely kapcsolatfelvétel és információcsere megtörtént. Az IH főigazgatója számolt be, zárt ülésen arról, hogy ezek eredményéről milyen információk keletkeztek.

Borítókép: MTI / Koszticsák Szilárd

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom