Egyetlen, fehérorosz állampolgársággal is rendelkező személyt leszámítva visszatért Oroszországba az a 32, Wagner-zsoldosként azonosított orosz, vagy többes honosságú személy, akiket még július végén vettek őrizetbe Minszk környékén. A korábbi vádak szerint az elnökválasztásba avatkoztak volna be a tevékenységükkel, kiadatásukért pedig Ukrajna is bejelentkezett, mivel feltételezték, hogy többségük részt vett az ukrán erők ellen vívott donyec-medencei harcokban.
Az oroszok még augusztus 14-én, szárazföldi útvonalon tértek vissza Oroszországba. Az orosz Legfőbb Ügyészség hangsúlyozta, hogy az oroszok átadására Oroszország és Fehéroroszország nemzeti jogszabályaival és a nemzetközi jog normáival összhangban, a két ország ügyészségei közötti szoros együttműködés eredményeként került sor. A Legfőbb Ügyészség szerint Oroszország illetékes hatóságai továbbra is foglalkoznak majd az ezen állampolgárai körül kialakult helyzettel.
Az országaik közötti, ügyészi, szakmai együttműködés fontosságát emelte ki Dmitrij Mezentsev, Minszk orosz nagykövete, amikor elmondta, hogy a korábban Fehéroroszországban fogva tartott orosz állampolgárokat a nemzetközi joggal összhangban küldték vissza hazájukba.
A hivatalos állami kommunikáció szerint a visszaküldés kizárólag szakmai alapon történt, és az ügyészségek, illetve nyomozó hatóságok együttműködésének eredménye volt. Ezt erősítette a másnapi hír, hogy Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenko egy telefonbeszélgetésben pozitívan értékelték a két ország érintett hatóságainak együttműködését a Fehéroroszországban fogva tartott 32 orosz hazájukba való visszatérésének kérdésében.
A felek megállapodtak abban, hogy különböző szinteken folytatják a rendszeres kapcsolatokat, és megerősítették a szövetséges kapcsolatok megerősítésére irányuló szándékot, „amely teljes mértékben megfelel az orosz és fehérorosz testvéri népek alapvető érdekeinek”. A beszélgetés a fehérorosz oldal kezdeményezésére zajlott le.
A fehérorosz elnök augusztus 5-én még azt mondta, hogy kész együttműködni Ukrajnával a Wagner katonai magánvállalat általa fogva tartott fegyvereseinek kérdésében, augusztus 6-án pedig meghívta Oroszország és Ukrajna főügyészeit Fehéroroszországba, hogy vizsgálják meg az őrizetbe vett militánsok helyzetét.
Az átadás közvetlen előzménye az volt, hogy Lukasenko augusztus 7-én bejelentette a fogva tartott militánsokról, hogy tudják, hogy kinek dolgoznak. A letartóztatások körülményeiről pedig elmondta, hogy információkat kaptak.
Az egyiket Mozyrban tartóztatták le, és másokat is letartóztattak Minszk közelében. Látták, hogy kivel álltak kapcsolatban, szorosan figyelemmel kísérték őket, tudták, kit hívtak, ki adott nekik parancsokat Oroszországban. Figyelembe véve a nemzetközi kapcsolatok összefüggéseit, teljes mértékben tudatában voltak annak, hogy a jelenlétük problémát okozhat.
A korábbi sajtónyilatkozatok alapján rekonstruálható, hogy a minszki rendvédelmi szervek értesülést kaptak arról, hogy több, mint 200 fegyveres lépett Fehéroroszország területére, azzal a céllal, hogy destabilizálják az országot a választási kampány idején.
Lukasenko augusztus 7-i nyilatkozata alapján a fehérorosz jelentések szerint egy másik csoport is betudott szivárogni az ország területére. Ukrajna hírszerzése figyelmeztette őket arról is, hogy egy másik csoport lépett be az országba, a déli határszakaszon keresztül.
Most egész Fehéroroszországban keresik őket, de már nem hiszi, hogy 30 ember átlépte volna az ottani határt, mert ebben az esetben már megtalálták volna őket, hacsak nem mennek el Oroszországba, vagy nem mennek vissza Ukrajnába.
Az ukrán Ukrinform viszont ugyanennek az interjúnak egy másik elemét emelte ki. Lukasenko ugyanis azt is kijelentette, hogy Fehéroroszország nem fogja kiadni addig az oroszországi Wagner magánkatonai csoport fegyvereseit, akiket a múlt héten vettek őrizetbe Minszk közelében, amíg bűnösségüket be nem bizonyítják.
Mint elmondta: Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország bűnüldöző szervei, ügyészei kapcsolatban állnak egymással. Ők azon dolgoznak, hogy világos képet kapjanak és „addig senki nem ad ki senkit, amíg ez a kép nem világos.” Szerinte a kérelmező országnak bizonyítania kell ezeknek az embereknek a bűnösségét, vagyis például azt, hogy megöltek valakit.
Az, hogy a 200 személy utáni hajsza (ami párhuzamosan zajlott a letartóztatásokkal) legalább részben az ukrán hírszerzéshez köthető, talán nem volt eddig ilyen nyíltan kimondva. A kiadatás napján Ukrajna sajnálatát fejezte ki Fehéroroszország azon döntése miatt, hogy szabadon engedte a korábban fogva tartott, a Wagner magánkatonai csoporthoz tartozó személyeket.
Az ukrán nyilatkozat szerint, bár Fehéroroszország független állam, saját állásponttal, de az ukrán fél jogilag korrektebb és kiegyensúlyozottabb döntést várt. Ukrajna korábban arra kérte Fehéroroszországot, hogy adja ki a 33 fogva tartott személy közül azt a 28-at, akik Kijev szerint részt vettek az Ukrajna elleni harcokban.
Az ukrán médiában ennél felháborodottabb nyilatkozatok is megjelentek, de azt az ukrán döntéshozók is elismerték, hogy kezdetektől fogva nem zárták ki annak lehetőségét, hogy Fehéroroszország vezetője ezt a kérdést kijátssza, és egyfajta alkualapként használja, különösen Oroszországgal szemben. „Most pedig azt látjuk, hogy az orosz fél javára döntött” – mondta az ukrán külügyminiszter-helyettes.
Érdekesség, hogy az átadás másnapján Vlagyimir Selenszkij ukrán elnök már azt nyilatkozta, hogy Kijev nem próbálta befolyásolni a fehéroroszországi helyzetet, reagálva arra, hogy korábban Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök pedig azt mondta, hogy az oroszok lengyelországi és ukrán polgárokkal együtt megpróbáltak részt venni a Fehéroroszországban az elnökválasztás után kezdődött tömeges tüntetéseken.
Az ukrán és orosz médiában közben terjedni kezdett egy információ, amely szerint az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) esetleg az eddig ismertnél aktívabban is részt vett a 33 orosz elfogását eredményező folyamatban. Az erről szóló hírek egyébként egyelőre nem túlzottan részletezettek, leszámítva a Censor.Net-hez kötődő Yuriy Butusov Facebook bejegyzését, amelyből egy félresikerült ukrán titkosszolgálati akció részletei bontakoznak ki.
Az SBU augusztus 19-én reagálni kényszerült a pletykákra (bár általában nem kommentálják ezeket), és álhírnek tartják a biztonsági szolgálatnak a részvételét az úgynevezett „Wagner különleges műveletben”, szerintük ugyanis minden ezzel kapcsolatos esetleges bizonyíték és állítás manipulált.
Borítókép: Cédric Lafont, wikipedia.org
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
