Ahogy a nemzetbiztonsággal összefüggő publikációim nyomán talán sejteni lehet, az 1940-1960 időszak, nemzetbiztonsággal összefüggő történetének tanulmányozása kifejezetten érdekes számomra, így örömmel olvastam Rémai Dániel legújabb cikkét a most megjelent Nemzetbiztonsági Szemlében, ami „Az izraeli nemzetbiztonsági rendszer fejlődésének története” címet kapta.
Lehetségesnek tartom, hogy a publikálás terjedelmi keretei nem engedték a nagyobb léptékű elemzést, és mindössze ennek tudható be, hogy az izraeli nemzetbiztonsági rendszer fejlődésének történetét lényegében 1945-től mutatja be a szerző.
Mindez viszont szerintem azért lehet probléma, mert a véleményem szerint az izraeli nemzetbiztonsági rendszer magvait, évtizedekkel korábban kell keresni, és sokkal inkább meghatározták, talán a mai napig meghatározzák azt, semmint egy hírszerző, vagy egyéb nemzetbiztonsági szervezet létrehozását elrendelő állami aktus.
Az izraeli nemzetbiztonsági rendszer eredője ugyanis ott van a második világháború során a zsidó származású emberek ezreit a pusztulás elől kimenekítő hálózatban, amely ha kellett együttműködött a pénzért (néha hírszerzési információért) erre kapható nácikkal, de ha kellett, együttműködött a határmenti városokban kialakuló helyi embercsempész bűnszervezetekkel is.
Ott van a hidegháború kirobbanásának pillanatában a kommunista tábor országaiból néha szó szerint kivásárolt zsidók között, Bécs megszállási övezeteiben, ott van a hivatalos, a megtűrt és a tiltott emigrációban, a Haganah toborzó kapcsolattartóinál. Ott van Ausztriában, Olaszországban, a tengeren, a folyókon, útban Palesztínában, ott van a cseh fegyverszállítmányokban.
Ott van a cionizmusban. Ott van az új, kétpolusú világrend közötti játszmákban, ott van a vasfüggöny alatt, ott van a jóvátételi programokban, ott van zsidó ügyért indított és egyéb zsidó segélyezési programokban is.
Az izraeli nemzetbiztonsági rendszer egy olyan szerveződés, amely még azelőtt egyszerre hárította el (amennyire meg tudom ítélni: hatékonyan) a befolyásolási kísérleteiket és működött együtt az OSS/CIA és az NKVD/NKGB/MGB, vagy épp ha szükség volt rá, akár még az SIS/MI6 szervezetekkel is, hogy Izrael állam megszületett volna. Tehát még mindig nem tartunk 1948-nál, ahol az említett tanulmány lényegében a kérdést elkezdi vizsgálni (néhány bekezdést leszámítva)!
A zsidó nemzet szervezett formában működő védelme egy olyan korban jött létre, amikor annak minden egyes hibája emberi életekbe került, amikor a hatékonyág egyet jelentett a túlélésel, miközben az együttműködőkre a náci és az ÁVH börtönökben is jó eséllyel halál várt.
Éppen ezért az izraeli nemzetbiztonsági rendszer célja kettős volt: annyi ember kimenekítése (ha kellett a holokauszt, ha kellett a keleti blokkot irányítása alá vonó, kommunista rezsim gyorsan változó és kiszámíthatatlan, leginkább zsaroláson alapuló politikája elől), amennyi csak lehetséges, és Izrael állam létrehozása.
Az izraeli nemzetbiztonsági rendszert éppen ezért a véleményem szerint nem Izrael állam és Ben-Gurion hozta létre, hanem épp ellenkezőleg: az izraeli nemzetbiztonsági rendszer hozta létre Izrael államot.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
