Pár hónapja írtam egy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakmai Szemléjében megjelent cikkről, amely az alkalmazott nemzetbiztonsági-elhárító ismeretek fejezetben volt olvasható. Takács Tamás: „A kercsi incidens médiamegjelenésének szementikai megközelítése” című írása egy meghatározott esemény szemantikai vizsgálatáról szólt.
Ennek nyomán vetettem fel (merthogy jópár éve én is egy hasonló témakörrel foglalkozó területen dolgoztam a magánszférában), hogy remélem a nemzetbiztonsági szolgálatok rendelkezésére áll már olyan automatizált, valós időben monitorozó rendszer is, amely képes vizsgálatokat online térben, szélesebb adatforrással, hosszabb időn keresztül, akár mesterséges intelligenciával megtámogatva is elemezni és értékelni. Úgy tűnik, hogy rendelkezésükre áll: az InfoVadász.
Ma futottam bele a honvedelem.hu oldalon még márciusban megjelent írásba, amely az „Új termékeket mutatott be a HM EI Zrt.” címet kapta. A cikk szerint fejlett szövegbányász technológiára épülő eszközöket mutattak be a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) Infovadász konferenciáján március 5-én, kedden a fővárosban.
A cikkben egyfelől megemlítik a Justeus projektet, amivel már korábban találkoztam, de nem tűnt különösebben érdekesnek, hiszen az uniós joganyagban való keresés nem tűnik túl nagy nóvumnak. De mivel nem használtam soha, így természetesen a képességeit sem ismerem. Ennél nagyságrendekkel érdekesebb a cikkben szereplő InfoVadász projekt, amit viszont nem ismertem, így természetesen azt sem, hogy a Justeus legalább részben ezen alapul.
„Dr. Sándor Zsolt, a HM EI Zrt. elektronikai és informatikai igazgatója elmondta, az utóbbi években átalakult az információhoz való hozzáférés módja, s a katalógusok, illetve adatbázisok helyett előtérbe került a szűrés, vagyis az adatbányászat. A HM EI Zrt. még 2015-ben vásárolta meg az Infovadász technológiát, aminek a továbbfejlesztésével saját termékeket alakítottak ki.” – olvasható a honvedelem.hu cikkében.
Mikor pedig elkezdtem rákeresni az InfoVadász projekttel kapcsolatos információkra egy meglepően részletes leírást találtam róla a Google találatai között (egy bemutató kapcsán), és amit azért nem linkelek, mert zavarba ejtően sok információt tartalmaz a rendszer dashboardjáról(?) készített képernyőmentések miatt (számomra operatívnak tűnő keresési feltételek – nem tudhatom persze mire használják, álca porxylisták, IP címek és személyes adatokat tartalmazó találati lista).
Mondjuk szerintem az „álcázó proxy”-k legalább ennyire szolgálják a Google Search API limitációinak megkerülését, de ez más kérdés, és legyen a Google baja. Illetve a nyilvános proxy listák használata és betöltése is érdekes kérdés, lehet persze, hogy mindez csak egy tesztkörnyezet adottsága, ez a leírásból és a képekből nem derül ki.
Ami viszont még zavarba ejtőbb, az a megdöbbentő hasonlóság egy 2012-2013-as „projektem” és az InfoVadász között, ezért egy kicsit talán személyesen is megérint a kérdéskör. Ekkor ugyanis, vagyis 2012-2013 környékén egy internetes adatbányász projekten dolgoztam. Én a projektnek a jogi oldalát vezettem, illetve a keresési logikák és keresőszavak felépítése és visszamérése volt a feladatom, tehát az informatikai értelembe vett érdem messze nem az enyém volt.
Más kérdés, hogy azóta oldalt váltottam (jogról az informatikára), és ma már jóval komolyabb IT projekteket vezethetek. Azóta semmilyen kapcsolatom nincs a céggel, de lényegében a legérdekesebb projektemnek tartom, amire pedig külön is büszke vagyok, hogy akkoriban egy bűnüldöző szerv is használta.
Mindez azért érdekes, mert ezek szerint két, egymástól teljesen független fejlesztés jutott nagyjából egy időben, nagyon hasonló eredményre. Az ötletet persze nem védi még a szerzői jog sem, a találatokat értékelő felület pedig teljesen eltérő koncepcióval zajlott (a képek alapján feltételezett működéshez képest), szerintem a mienk egyébként jobb volt, még ha a feladat és a keresésen alapuló üzleti logika további része nyilván teljesen eltért az InfoVadászétól.
Az InfoVadászról annyi információ érhető el egyébként, hogy a Montana Tudásmenedzsment Kft. volt a kifejlesztője, találtam is egy 2009-es bemutatót, amelyből kiderül, hogy talán meglepő módon – többek között – a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos integritással összefüggő visszásságok kutatására és ezzel kapcsolatos adatbányászatra hozhatták létre eredetileg. A szerző, Vadász Pál, névazonosság alapján később PhD kutatásában is a témakörrel foglalkozott. A projekt uniós forrásból indult még 2005-ben és 2007-ben már működött.
A rendszert később továbbfejlesztették, 2013-körül már az orosz és német piac meghódítása volt a cél. A 2016-os költségvetési jogszabályokból megismerhető, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal 2015-2016 óta használja, a ma olvasott honvedelem.hu cikk alapján pedig a HM EI Zrt. még 2015-ben megvásárolta az InfoVadász technológiát (a fentiek alapján feltételezem a Montana nem kizárólagos jogot adott át). Dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke még 2017-ben foglalkozott a projekttel kapcsolatban egy migrációs tárgyú kormányrendelet véleményezése kapcsán (akkor még nem voltak titkosított véleményezései).
Mindezt pedig azért írom, mert egyfelől furcsa látni, hogy egy gigaprojekthez képest (a Montana-HM EI Zrt. projektje összességében három(!) nagyságrenddel több erőforrásból gazdálkodhatott) milyen elképesztően hasonló alapelveken működő (amennyire a PowerPoint dokumentum alapján az InfoVadász működését el tudom képzelni) és egyébként rendkívül hatékony rendszert tudtunk létrehozni 2012 környékén (ahogy említettem: IT szempontból az érdem nem az enyém, eljárási és jogi értelemben viszont én is magaménak éreztem).
Másrészt viszont jó látni, hogy léteznek önálló kutatások és fejlesztések Magyarországon az adatbányászattal és az adatok feldolgozásával kapcsolatban, ami mindenképpen jó hír, mint ahogy az is, ha az InfoVadász széles körben elterjed és a nyomozó hatóságok rendelkezésére áll majd, figyelembe véve természetesen a vonatkozó adatvédelmi szabályokat és ajánlásokat.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
