pintersandor

Pár napja írtam arról, hogy vélhetően idén nem jelenik már meg részletesebb leírás a nemzetbiztonsági szolgálatok tavalyi évi szakmai tevékenységéről, erre most jelentek meg dr. Pintér Sándor belügyminiszter bizottsági meghallgatásának jegyzőkönyvei, amelyek olyan kérdéseket bontanak ki és válaszolnak meg, amik meghatározóak voltak az utóbbi időszakban.

A meghallgatások 2020. szeptember 29-én történtek, időrendben a Nemzetbiztonsági bizottsági ülés zajlott le aznap délelőtt. Az előző év tevékenységről beszámolva elmondta, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a tevékenységét hosszas parlamenti viták után tudta megkezdeni, és 2019-ben is bizonyította azt, hogy jó döntést hozott a parlament akkor, amikor a felállítását megengedte.

Nemzetközi viszonylatban olyan teljesítményeket ért el, amelyek az Európai Unió területén szinte egyedülállók. 2019-ben 16 millió adatot ellenőriztek és gyűjtöttek, ez egyedi teljesítmény. Szeretnének ezért létrehozni az ENSZ közreműködésével egy PNR-akadémiát, amelyben nemcsak az Európai Unió tagállamai, hanem az Európai Unión kívüli többi ország is képes lesz részt venni egy oktatás keretén belül, és elsajátítani azokat a módszereket, amelyeket a magyar szakértők dolgoztak ki.

Ezenkívül még új informatikai protokollt terveztek meg, automatikus adatfeldolgozást hoztak létre, tehát nem egysíkú a tevékenységük, és természetesen a mindennapos munkában, az adatok elemzésében is részt vesznek. Még nemzetközileg is kiemelt a központi csomagátvizsgálási protokoll, amit a Magyar Postával közösen dolgoztak ki, és így azt is nemzetközileg is elismerik.

A biztonságtudatosság propagandája és tevékenysége is kiemelkedő. Itt kiemelte, hogy nem mindegy, hogy milyen eszközökkel utazunk, nem mindegy, hogy milyen nyilatkozatokat teszünk külföldön, és milyen kérdésekre válaszolunk egy-egy nemzetközi konferencián.

Ez a tudatosító tevékenység 261 előadást jelentett az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársainak. Kiemelkedő tevékenység van még: 14 százalékos emelkedést mutat a nemzetbiztonsági ellenőrzések száma; ez annyit jelent, hogy több mint 12 ezer főt ellenőriztek le. Egyre nagyobb az igény az ilyen irányú ellenőrzésekre, és készek ezt végrehajtani, azonban tudni kell, hogy az erőik behatároltak.

Amennyiben tovább nő azoknak a területeknek a száma, ahol ellenőrzés alá kell vonni a kinevezett személyeket, akkor létszámbővítésre lesz majd a későbbiekben szükség. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a teljesítményének a határaihoz közelít, viszont ez idáig valamennyi megrendelést, amelyik nyilván a titkos információ- és a leplezett adatgyűjtéshez kötődik, tudott teljesíteni.

Ami még jelentős ezen a területen, az elsősorban a digitalizációhoz kötődik, hisz ezen a területen óriási előrelépés van az ország minden egyes területén, minden egyes szolgálatnál. Ennek a nyomon követése, a mesterséges intelligenciának a felhasználása, úgy gondolja, rendkívüli erőfeszítéseket igényel a szolgálattól.

A Kiberbiztonsági Központ és Kutatóintézet a parlament jóváhagyásával 3,4 milliárd forint többlettel tudott gazdálkodni. Ennek keretén belül 19 személy került felvételre, akik speciálisan IT biztonsági képzettséggel rendelkeznek, és további munkatársak vannak, akik riaszos munkavállalóként teljesítenek szolgálatot.

A belső biztonsági alapból 700 millió forintot tudtak erre fordítani, és új fejlesztésként beintegrálásra került tíz közigazgatási intézménybe a hackercsapat. Ez a hackercsapat 2020-ban további tíz intézménybe kerül majd bevezetésre. Ez a hackercsapat a hackercsapdát jelenti a részükről, azt a csapdát, amellyel a hackertámadásokat ki tudják majd védeni. Ez 1324 monitorizálást jelentett a területeken.

A Terrorelhárítási Központ tevékenysége kapcsán elmondta, hogy 2019. évben 184 műveletet hajtottak végre, 232 főt fogtak el. Egyetlenegy esetben sem használtak fegyvert, minden alkalommal meg tudták oldani fegyverhasználat nélkül az elfogásokat. Kiemelte a kísérési feladataikat, a kísérési feladatoknál a műkincs- és kábítószer-szállítási feladatokat és a kiemelt szervezett bűnözők vezetőjének a kísérési feladatait. Egyetlenegy esetben sem történt itt releváns döntés, műkincset nem próbáltak meg elvinni, kábítószer-szállításnál kábítószer nem tűnt el a szállítások során.

2019-ben 12 személy terrorkockázatát és 42 személy terrorcselekményekben való érintettségét állapították meg. A nemzetközi együttműködés során több olyan csoportot derítettek fel, amelyek lőfegyverekkel, azok illegális beszerzésével vagy annak elősegítésére szervezkedtek. Úgy gondolja, hogy ez mind olyan tevékenység volt, amely megelőzött tragédiákat.

Ne felejtsük el, hogy 2019-ben Magyarországon volt a Maccabi Európa Játékok, ez kiemelkedő terrorveszélyt jelentett az országra. A titkosszolgálataink, a rendőrség, a TEK együttműködésével és nemzetközi együttműködéssel sikerült azt elérni, hogy meg se kísérelte senki ezeknek a játékoknak a megzavarását. Nem jutott abba a fázisba – mondta a beszámolójában.

A kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a TIBEK többféle tevékenységet végez, az egyik ez a találatkezelő központi tevékenység, ami 16 millió utasadattal rendelkezik, és a 16 millió utasadat közül jelentős mértékben mesterséges intelligenciákkal keresik ki azokat, akik veszélyeztetik az utasbiztonságot. 2019-ben 6 utas beutazása veszélyeztette volna Magyarországon a biztonságot, ugyanakkor 3 ezret meghaladó volt azoknak a száma, akikre figyelni kellett, hogy milyen tevékenységet kezdenek magyar területen.

Nagyon fontos az, hogy ez be van kapcsolva egy nemzetközi hálózatba, és nemcsak a magyarországi eseményeket látják, hanem azt is, hogy ez az utasáradat hogyan és milyen módon jelent egy-egy országnak a biztonságára veszélyt. 722 esetben küldött jelzést kockázatosnak vélt utasok ellenőrzéséről a TIBEK. 219 fővel szemben sikerült a társszerveknek a TIBEK jelzése alapján eredményes felderítő munkát végezni.

De nem csak ezt végzi a TIBEK. Van egy OSINT-tevékenysége. Ez azt jelenti, hogy a nyílt adatokból, újságcikkekből meg megjelent folyóirati tanulmányokból mesterséges intelligencia bevonásával keres olyan adatokat, amelyek Magyarország közrendjét, közbiztonságát, gazdasági biztonságát veszélyeztetnék vagy figyelmet érdemelnek. Ez egy kiemelkedő új szint, ezt más országok is most vezetik be.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalt érintő változások kapcsán elmondta, hogy az első ember nem lett menesztve, más beosztásba került, és a két feladat ellátását nem tudta egyeztetni. Tehát a más beosztását el fogja végezni, ez közvetlenül a miniszterelnökhöz kötődő feladat és beosztás, és ezért kellett mást keresnünk a hivatal vezetésére.

De szerette volna kihangsúlyozni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal teljesítményével a Belügyminisztérium vezetése és a kormány elégedett. Ezt bizonyítja az is, hogy a későbbiekben a javaslat, amelyet megteszünk, nem kívülről érkező személyhez kötődik, hanem a ranglistán történő előrelépést biztosítja az Alkotmányvédelmi Hivatalon belül, és ez a megkezdett munka folytatását jelenti számunkra.

Kiemelte, hogy létrehozták az adattrezorokat. Az adattrezorok azt jelentik, hogy meghatározott időközönként ki kell menteni valamennyi számítógépes adatot fizikai rendszerre, ez akár speciális CD vagy pendrive lehet, és ezeket elmentjük egy biztonságos helyre. Tehát ha mégis valakinek sikerülne jelentős adatvesztésig juttatni egy-egy államigazgatási szervet vagy testületet, így ezeket az adatokat jelen pillanatban mi képesek visszaállítani. Lesz pár napos adatvesztés vagy pár órás adatvesztés természetesen, de az összes adatot ma már képtelen bárki elvinni.

Kaleta Gábor ügyében elmondta, hogy az információ megkapása és a százszázalékos ellenőrzés lefolytatása között 48 óránál hosszabb idő nem telt el, és ebbe beleszámította az információ elemzését, értékelését, a repülőjegyek beszerzését és a külső ellenőrzés végrehajtását. Tehát a reagálóképességgel a véleménye szerint semmilyen ilyen jellegű probléma nem volt. Ettől függetlenül gondoltak arra, hogy a kolóniaellenőrzést meghatározott területeken visszavezessék. Ez öt területen, öt országban megtörtént, reményeink szerint ez a későbbiekben tovább fog fejlődni.

Papp Károly utalt egy heckertámadásra, ami a pénzügyi szektort érte Magyarországon: több bank ellen is hackertámadás történt, amit sikerült a meglévő biztonsági rendszerekkel lokalizálni. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat irányításával külön munkacsoport vizsgálja, az Országos Rendőr-főkapitányság és az AH bevonásával, ennek a kibertámadásnak a hátterét, nemzetközi összefüggéseit, megpróbálják teljesen visszavezetni, hogy honnan indult ez, és a nemzetközi együttműködés is megkezdődött ennek a tevékenységnek a visszavezetésében.

Délután pedig a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülése következett. Kérdésekre válaszolva dr. Pintér Sándor elmondta, hogy a lélegeztetőgép kérdésében egy biztos: amikor az operatív törzs felállította azt, hogy milyen feladatok előtt áll, akkor nemzetközi tények alapján és nemzetközi szakértők bevonásával egy hipotézist állított fel.

A nemzetközi szakértők legmagasabb szintje Barabási úr volt, az Egyesült Államokban élő tudós, és Peregrini úr (sic!, valójában Marc Pellegrini?), aki a Fehér Ház tudósa, három magyar miniszterrel, Palkovics úrral, Kásler úrral és ő maga folytatott egy telefonos konzultációt; részt vett ebben a konzultációban a későbbiekben egy magyar matematikus is, aki nem hatalmazta fel arra, hogy a nevét most elmondja.

A nemzetközi tapasztalatok alapján, azok alapján, ami Olaszországban történt, fölállítottak egy hipotézist, hogy mennyi lesz a beteg Magyarországon. Akkor az volt a hipotézis lényege, hogy júniusra elérjük a 200 ezer beteget. Mint elmondta, szerencsére ezt nem értük el, nyilvánvalóan azoknak az intézkedéseknek az alapján, amit a magyar operatív törzs javaslatára a magyar kormány hozott, és nyilvánvaló, hogy ezek eredményre vezettek. Egyértelmű volt a véleménye szerint az, hogy gyorsan és határozottan intézkedett a kormány. Ehhez a 200 ezer főhöz mérték, hogy mennyi lélegeztetőgép kell.

Nemzetközi tapasztalatok alapján azt látták, és nagyon sok orvos nyilatkozott külföldön, hogy a legnehezebb lelki terhet neki az jelentette, ha egy beteget le kellett venni a lélegeztetőgépről egy másik betegnek a javára, mert úgy gondolta, az életkilátásai a másik betegnek jobbak.

Azt szerették volna egyértelműsíteni, hogy egyetlenegy beteget se kelljen levenni lélegeztetőgépről azért, hogy mást kelljen rátenni. Mindenkinek legyen megfelelő ellátása – ez volt az alapkérdés. Ennek megfelelően szerezték be a gyógyszereket, ennek megfelelően szerezték be a technikai eszközöket, ennek megfelelően építették fel a kórházi hátteret.

Egy orvosnak nagyobb problémát, lelki problémát nem okozhat, hogy kvázi levesz egy beteget egy lélegeztetőgépről vagy más életfunkcióját helyettesítő gépről, azért, hogy egy másik beteget rátegyen. Ez az esküszegéshez közelítő dolog, és ezt egyetlen magyar orvosnak sem kellett átélnie Magyarországon. Ez nagyon fontos dolog a megítélése szerint.

A létszámhelyzet kapcsán elmondta, hogy 2019-ben volt egy időszak, amikor nem volt megfelelő a rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézetek létszámhelyzete. Szerencsére ezt az 500 ezer forintos egyszeri juttatás jelentős mértékben megváltoztatta, vonzóbbá tette, és 2020-ban már mind a jelentkezők száma, mind pedig a minősége azt mutatja, hogy ezen a nemkívánatos helyzeten túl vannak. Reméli, hogy ez a későbbiekben is megmarad.

Végezetül kitért a vértesszőlősi mentésre is. Büntetőeljárás van az ügyben; amint a büntetőeljárás befejeződik, akkor nyilvánvalóan tudni fogják egészen pontosan, hogy mi történt. Egy egészen biztos, hogy hiba történt a mentés során. Annyira akartak segíteni a repülőn, hogy sajnálatos módon ez a túlzó segítség a halálához vezetett.

De a túlzott segíteni akarás sem vezethet oda senkinél, hogy mások életét kockáztassa, ezért büntetőeljárás keretében vizsgálják az ügyet. Mindazonáltal nem hiszi, hogy belügyi szervek hibáztak volna, de függetlenül ettől, mint a kormány tagja, részvétét nyilvánította a család számára. A lehető legnagyobb alapossággal fogják ezt az ügyet kivizsgálni.

Borítókép: MTI

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom