EURO

Pár hete, a magyar-német-kanadai (valójában persze izraeli) ELM-2084 típusú radarok beszerzése kapcsán hüledeztem, talán álnaivan, hogy a Rheinmetall Canada ugyan mi a csudának lett az ügyletbe bevonva, illetve miért van az eredeti gyártó (IAI ELTA) szinte agyonhallgatva. Van ugyanis egy olyan olvasata a történéseknek, amit később az Ejder Yalcin (Gidrán) beszerzése meg is erősített számomra.

A radarokról dióhéjban annyit, hogy a beszerzést bejelentő OS közlemény bár megemlíti, hogy a radarok az IAI ELTA cég aktív fázisvezérelt (AESA) radartechnológiáját tartalmazó berendezéseit tartalmazzák, a szerződéskötésnél mégis csak arra utalt, hogy a beszerzés kapcsán ipari együttműködés is megvalósul a felek között.

Erre vonatkozóan – a közlemény szerint – Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos és Stéphane Oehrli, a Rheinmetall Canada Inc. elnök-vezérigazgatója írt alá egyetértési nyilatkozatot. Arról viszont egyáltalán nem tesz említést, hogy az izraeli (gyártó) partner is szerződő fél lenne, erre már csak a honvedelem.hu párszavas cikke utal.

Viszont az kiderül a közleményből, hogy részleges magyar gyártással indul a program, majd a teljeskörű készre szerelés is Magyarországon fog történni. Az együttműködés kutatás-fejlesztési programokat is tartalmaz, amelynek eredményeként további termékeket szánunk a világpiacra.

Röviden összefoglalva tehát a magyar döntéshozó a német Rheinmetall csoporttal együttműködve szerzett be nem EU honosságú vállalkozás által fejlesztett védelmi eszközöket, amit közelebbről nem ismert módon és mértékben, magyar-német (Rheinmetall) együttműködésben fejlesztenek tovább, illetve gyártanak le. Az eredeti gyártóval való kooperáció a közleményekben teljesen a háttérbe szorul, vagy meg sem jelenik.

Természetesen a kérdéskör feloldható azzal, hogy az izraeli gyártású radarok magyar igényekre formálása, integrációja hatalmas hozzáadott értéket jelent, de azért gondolom összességében még mindig az izraeli radar a rendszer fő eleme, akármilyen körítést is kap majd a későbbiekben. Izraelben egyébként úgy hivatkoztak az ügyletre, hogy a radarokat az IAI ELTA szállítja.

Mindez még lehetne egy furcsa, egyedi konstrukció, de azután elképesztően érdekes módon az egész megismétlődött az ugyancsak nem EU honosságú, török Nurol Makina által gyártott Ejder Yalcinok esetében.

Történt ugyanis, hogy a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, Maróth Gáspár titkársága arról tájékoztatta az MTI-t, hogy újabb negyven, négykerékmeghajtású páncélozott jármű szállításáról írt alá szerződést a Magyar Honvédség.

A közlemény szerint ez része annak a több mint háromszáz páncélozott jármű beszerzését célzó programnak, amelynek következő fázisa már magyarországi gyártás és az ahhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés részeként valósul meg.  Az első fázisban a későbbi kaposvári gyártáshoz licenszet adó török ipari szereplő szállítja a járműveket.

A második fázisban történik a négykerékmeghajtású járművek magyarországi előállítása, amelynek során fokozatosan állnak át az európai fegyverrendszerek beépítésére. A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.

A radarhoz képest itt annyival több információ jelent meg, hogy a portfolio.hu egy titokzatos közleményre hivatkozva, pár nappal korábban megírta, hogy a Rheinmetall Hungary és a HT Division Zrt. megállapodott arról, hogy egy közös leányvállalatot hoznának létre, melynek a célja katonai gépjárművek fejlesztése és gyártása lenne Magyarországon egy meg nem nevezett külföldi befektető bevonásával.

Röviden összefoglalva tehát a magyar döntéshozó a német Rheinmetall csoporttal együttműködve szerzett be nem EU honosságú vállalkozás által fejlesztett védelmi eszközöket, amit közelebbről nem ismert módon és mértékben, magyar-német (Rheinmetall) együttműködésben fejlesztenek tovább, illetve gyártanak le. Az eredeti gyártóval való kooperáció a közleményekben teljesen a háttérbe szorul, vagy meg sem jelenik.

Ezzel lényegében párhuzamos valóságban a honvedelem.hu arról számolt be, hogy év végéhez közeledve is zajlanak az új haditechnikai eszközök rendszerbeállításának munkálatai a HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zrt. bázisán. “Az utóbbi hónapokban érkezett Ejder Yalcin-ok korszerű híradástechnikai eszközökkel való ellátása kiemelt feladata a cég és a Magyar Honvédség szakembereinek egyaránt.”

A párhuzamos valóság alatt persze azt értem. hogy miközben az OS közleményben nem említették a termék gyártóját (Nurol Makina), és születéskori nevét (Ejder Yalcin) sem – ellenben már elindult benne a korábban megérkezett 10 jármű “Gidránozása”, – aközben egy párhuzamos idősíkon a honvedelem.hu cikke szemrebbenés nélkül nevén nevezi a gyereket.

A beszerzés körüli információk kettősségét jól mutatja, hogy a török cikkek, szinte kivétel nélkül a török gyártást említik, aminek kapcsán már a magyar forrásokra hivatkozva említik lehetőségként azt a forgatókönyvet is, hogy az első 40 jármű Törökországban készül, majd átesik a magyar-német átalakításon, a többi pedig Magyarországon készül. Az ottani források egyébként kivétel nélkül Ejder Yalcinként hivatkoznak a járműre, legfeljebb, mint “helyi névként” utalnak a Gidránra.

A két beszerzésben tehát elég sok közös pont található ahhoz, hogy a meglehetősen furcsán bonyolódó ügyletek hátterében legalább részben hasonló okok legyenek feltételezhetők. Ezek közül az egyik talán nem más, mint a PESCO, és általánosságban talán még inkább  Európai Védelmi Alap (EDF) 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg lehívása körüli problémakör.

Egyik oldalról a nem EU államok “becsatornázásának” a kérdéskörére gondolok, ami annyira komoly kérdés volt, hogy Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter tavaly külön kitért rá az egyik parlamenti bizottsági beszámolójában: “jelenleg vitatott kérdés, és sokat foglalkozunk a harmadik államok PESCO-projektekbe történő részvételével. Itt nincs teljes összhang az Európai Unió tagállamai között. Mi egy nyitottabb, megengedőbb, rugalmasabb álláspontot képviselünk ebben a kérdésben.”

Természetesen ez a pár mondat nem tárja fel teljes egészében a problémakört, ellenben Nádudvari Anna “Az európai védelmi kezdeményezések törésvonalai” című cikke már igen. A tanulmány szerint ugyanis a transzatlanti kapcsolatokban a védelmi ipari autonómia erősítésének gondolata eredményezett konfliktusokat, konkrétan a harmadik országoknak az EDF által finanszírozott PESCO projektekben történő részvétele kapcsán.

A PESCO és az EDF kialakítását övező viták közül a leghangosabbak épp a harmadik országok részvételéhez kapcsolódóan bontakoztak ki.  A Bizottság képviseletében, a belső piacért felelős biztos az EDF kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a keretekre az EU-ban bejegyzett és vezetett cégek pályázhatnak.

Ezzel szemben – mint írja – a Hollandia, Luxemburg és Belgium vezette országok csoportjának előterjesztése már 2018-ban a PESCO-projektek harmadik országok előtti megnyitása mellett foglalt állást. A PESCO-projektekben a költséges fejlesztésekbe bevonható partnerek számát bővíthetik a harmadik államok részvételével és pótolhatják az esetlegesen hiányzó képességfejlesztési szakértelmet (lásd: Németország és Norvégia együttműködése a Type 212 osztályú tengeralattjáró-fejlesztésre).

“Más országok viszont a harmadik országok bevonása kapcsán aggályaiknak adtak hangot: Franciaország számára az amerikai vállalatok hozzáférése az EDF támogatásához az Európai Védelmi Ipari és Technológiai Bázis kiteljesedését akadályozná (illetve a francia vállalatoknak jelentene erősebb versenyt), sajtóhírek szerint Ausztria és Görögország pedig Törökország részvételének lehetőségét kifogásolta.”

A cikk alapján, az előzetes megállapodás szerint, a védelmi együttműködések támogatásának feltétele alapján csak olyan együttműködési projektek igényelhetnek támogatást, amelyek legalább három tagállamból vagy társult országokból származó entitások részvételével terveznek. De ez még csak az előzetes megállapodás volt.

Meglepő, vagy sem, de épp a két, magyar-német megállapodás előtti napokban döntött a Tanács a harmadik államok PESCO-projektekben való részvételének feltételeiről. A részvételre pályázó országoknak például osztaniuk kell az EU alapját képező értékeket, nem sérthetik az EU és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit, és többek között megállapodást kell kötniük az EU-val a minősített információk cseréjéről.

A gyakorlatban azután ez úgy zajlik, hogy miután egy harmadik állam kérelmet nyújt be egy adott PESCO-projektben való részvételre, a projekttagoknak egyhangúlag meg kell állapodniuk arról, hogy a kérelem megfelel-e valamennyi feltételnek, és erről értesíteniük kell a Tanácsot és a főképviselőt. Ez nyilvánvalóan formaság.

Viszont a Tanács feladata, hogy végső határozatot hozzon arról, hogy a harmadik államnak a projektben való részvétele megfelel-e a szükséges feltételeknek (ezt később is felülvizsgálják). Miután egy harmadik állam kérelmét elfogadták, a projekttagok igazgatási megállapodást kötnek az adott harmadik állammal, amelyben meghatározzák a részvétel kezdő időpontját, időtartamát, megszűnését és szakaszait.

Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy adott szervezetnek valamely PESCO-projekt végrehajtásában való részvétele veszélyezteti az ő saját vagy az Unió biztonsági és védelmi érdekeit, az ügyet a Tanács elé utalhatja, amely további tájékoztatást kérhet a projekttagoktól a helyzet értékelése céljából.

Egyelőre persze még nincs konkrétabb jele annak, hogy Törökország, Izrael vagy épp Kanada részvétele a PESCO-ban karnyújtásnyi távolságban lenne. A legfrissebb projektlista szerint egyébként Magyarország az alábbi projektekben érintett:

  • European Medical Command
  • Network of logistic Hubs in Europe and support to Operations
  • Military Mobility
  • Cyber Threats and Incident Response Information Sharing Platform
  • Indirect Fire Support (EuroArtillery)
  • Integrated Unmanned Ground System (UGS)
  • Chemical, Biological, Radiological and Nuclear (CBRN) Surveillance as a Service (CBRN SaaS)
  • Integrated European Joint Training and Simulation Centre (EUROSIM)
    Special Operations Forces Medical Training Centre (SMTC)
  • Cyber and Information Domain Coordination Centre (CIDCC)
  • EU Collaborative Warfare Capabilities (ECoWAR)

Ezek közül az EUROSIM-et vezeti is Magyarország (Külgazdasági és Külügyminisztérium a kapcsolattartó). Az tehát meglehetősen komoly eredmény lenne, ha Törökország (szerintem erre van talán a legnagyobb esély) részvételét egy esetleges, jövőbeli  magyar-német projekten keresztül érnék el.

Idő mindenesetre van, a PESCO állandó, a részvételi feltételekről szóló határozatot 2022 végéig fogják felülvizsgálni. A fenti együttműködések – ha még nem is a PESCO részeként valósulnának meg – akkor is lehetnek az új, harmadik országok becsatlakozásának az előfutárai.

Apró érdekesség, hogy ha jól sejtem, akkor a holland újságíró, Daniël Verlaan épp abba a megbeszélésbe csatlakozott be jogosulatlanul – hála a holland védelmi miniszternek – amelyen a miniszterek véleményt cseréltek a PESCO stratégiai felülvizsgálatáról, amelyre vonatkozóan a Tanács írásbeli eljárással következtetéseket fogadott el a védelmi miniszterek videokonferenciáját megelőzően.

A Tanács pedig eredményeket akar, ki is lett jelölve, hogy mely projektekben vár a PESCO következő szakaszának (2021–2025) vége előtt  konkrét eredményeket, vagy teljes műveleti képességet (FOC). A részt vevő tagállamoknak pedig fokozniuk kell az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a legnagyobb követelményeket támasztó missziók tekintetében és az uniós ambíciószint teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében teljesítsék valamennyi szigorúbb kötelezettségvállalást.

Összességében pedig talán nem is a harmadik országok részvétele a legfontosabb, hanem, hogy mindettől függetlenül is hihetetlenül fontossá válik minden lehetséges védelmi K+F fejlesztés a védelmi pénzek lehívásához, amiben kétség kívül nagy segítség lehet, ha a termék alapja lényegében már kész van.

A fenti sorba – a harmadik ország-problémakört leszámítva – akár a Lynx beszerzés is beilleszthető lenne, amelynél a fejlesztési tevékenység ugyancsak hangsúlyosan megjelent, és talán az elektromos/hibrid meghajtás, vagy épp a távvezérelt és autonóm működés lehet majd a fókuszában.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom