Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint nem a méret a fontos

adatvédelmi drónkérdés

A kormány tavaly karácsonykor tette az ünnepi fenyő alá a drónrendeletének a tervezetét. A koncepció fogadtatása meglehetősen ambivalens volt, hiszen vegyesen tartalmazott kifejezetten előremutató, szakmai és meglehetősen nehezen érthető, vagy épp életszerűtlen rendelkezéseket is. Ez nem meglepő, hiszen máshol sincs még minden elemében kiforrott szabályozás. Ráadásul január közepéig egyébként is véleményezhető volt a koncepció, ezért a végleges szöveg még szakmaibb és kiforrottabb lehet majd.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (NAIH) elnöke is véleményezte – egy levél erejéig – a jogszabály tervezetét és értetlenül vette tudomásul, hogy az miért nem tér ki adatvédelmi kérdésekre. A rendelettervezet erről annyit tartalmazott, hogy az nem a közlekedésért felelős miniszter feladata. Az előterjesztés viszont nem jelölte meg azt sem, hogy akkor melyik minisztériumnak kellene a légiközlekedéssel kapcsolatos adatkezelést szabályoznia.

Ezért a NAIH elnöke tartott attól, hogy ha a nemzeti fejlesztési miniszter elmulasztja e tárgykör szabályozását, akkor az végül szabályozatlanul fog maradni, hiszen nincs olyan minisztérium kijelölve, amely valamennyi ágazat adatkezelési és adatvédelmi szabályait előkészítené, hanem ez ágazatonként az adott ágazat miniszterének feladata és felelőssége. Ráadásul, ha a honvédelmi, rendvédelmi, illetve nemzetbiztonsági szempontok megjeleníthetők az egyeztetésre bocsátott szabályozásban, akkor a véleménye szerint az állampolgárok információs jogainak védelmével összefüggő szabályok megalkotásának sem lehetett volna akadálya.

A drónkérdés ráadásul kissé másként néz ki adatvédelmi szempontból. “A tervezett szabályozás ugyanis a tömegük alapján sorolja osztályokba a drónokat és ezzel összefüggésben differenciál. Ám adatvédelmi szempontból nem az a lényeges, hogy a drón milyen tömegű, hanem az, hogy felszerelték-e képfelvételre, illetve képközvetítésre alkalmas eszközzel és ha igen, az eszköz milyen felbontású és érzékenységű képérzékelővel, valamint optikával rendelkezik” – olvasható Péterfalvi Attila levelében.

Ezzel összefüggésben pedig úgy véli, hogy a miniatürizálás előrehaladtával várható, hogy a 250 gramm tömegű drónokon is elhelyezhetővé válnak nagy teljesítményű megfigyelőeszközök, ezért az ebbe a tömegtartományba eső drónok szabályozás hatálya alól való kivételét csak azoknak a drónoknak esetében tartaná elfogadhatónak, amelyek nem rendelkeznek nagy felbontású képfelvételre, illetve továbbításra alkalmas kamerával, vagy amelyek repülése csak a kezelő közelében (<30 méter távolságig) lehetséges.

Kritikaként említette azt is, hogy a tervezet elsősorban a magáncélú drónhasználatra fókuszál. Szerinte viszont az állami szférában is ki kellene jelölni a drónok megfigyelési, valamint egyéb felhasználásának kereteit. Például a lehetséges adatkezelési célokat, adatmegőrzési időket, a felhasználás feltételeit, a „másodlagos felhasználás” törvényes kereteit is. Másrészt, a véleménye szerint megfontolandó lenne, hogy a sajtó bizonyos könnyítéseket kaphasson a tervezett korlátozásokat illetően, a demokratikus közvélemény tájékoztatása, a véleményszabadság és a közérdekű adatok nyilvánosságának elősegítése érdekében.

Az általa preferált megoldás szerint, fejlett megfigyelőeszközzel felszerelt drónt, csak olyan személy reptethetne, akit nyilvántartásba vettek és egyedi azonosítóval láttak el. Ha pedig a jogszabály előírná azt, hogy az egyedi azonosítóval rendelkező drónpilóta a drónreptetés során az azonosítóját is viselje a ruházatán, az jogsértő drónhasználat esetén megkönnyítené a pilóta beazonosítását. Javasolta továbbá az adatkezelési jogi, adatvédelmi ismeretek beépítését a drónpilóták képzési tematikájába és a vizsgakövetelményeik közé.

Ha tetszett, ne maradj le a következőről: