A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy bejelentés kapcsán állásfoglalást adott ki annak adatvédelmi vonatkozásairól, hogy a COVID-19 koronavírus járványra tekintettel bevezetett digitális oktatás során a gyakorlati órákon kiadott feladatok teljesítésének ellenőrzése céljából a tanárok gyakran a feladat teljesítését igazoló videófelvétel elkészítését és elküldését kérik a 14-16 év közötti diákoktól.
Teszik mindezt anélkül, hogy ehhez előzetesen elkérné a diákok, vagy a szülői felügyeletet gyakorló személy hozzájárulását, illetve bármilyen előzetes tájékoztatást nyújtanának az adatkezeléssel kapcsolatosan. A NAIH szerint a személyes adatok kezelése csak akkor és annyiban lehet indokolt, amennyiben az adatkezelés célját nem lehetséges adatkezelést nem igénylő eszközökkel elérni, személyes adatok kezelése esetén pedig minden esetben vizsgálni kell, hogy létezhet-e hatékony, de az érintettek magánszférájára kevésbé kockázatos megoldás.
Egyes esetekben például a videófelvétel készítése és feltöltése helyett a gyakorlati óra írásban történő leigazolása a szülő által, vagy valós idejű megfigyelésre, kommunikációra szolgáló módszer (például online video chat) alkalmazása hatékony lehet.
A hatóság kiemeli, hogy az adatvédelmi szabályozásban a gyermekek személyes adatai fokozott, különös védelmet érdemelnek, tekintettel arra, hogy ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes adataik kezelésével összefüggő körülményekkel, ideértve az adatkezelés esetleges kockázatait is.
A NAIH felhívja a figyelmet, hogy a digitális távoktatás kereteit és részletszabályait jelenleg jogszabály nem rendezi, ugyanakkor a koronavírus járvány miatt előidézett helyzet ténye és várhatóan hosszabb időtartama okán a közeljövőben indokolttá válhat a jogalkotás e területen.
Mindezekre tekintettel az adatvédelmi hatóság hangsúlyozza, hogy a digitális távoktatás keretében a köznevelési intézmények – a tárgykör részletes jogalkotó általi szabályozásáig kizárólag az adatvédelmi alapelveknek alárendelten – az ágazaton belüli etikai és egyéb szabályok betartása mellett kérhetik a diákoktól (illetve a szülői felügyeletet gyakorló személytől) fénykép és videófelvétel megküldését.
Amennyiben az adott konkrét köznevelési cél eléréséhez személyes adatok kezelése feltétlenül szükségesnek tűnik, akkor ehhez az adatok kezelésének pontos célját és az adatkezelés jogszerűségét alátámasztó jogalapot kell elsőként az adatkezelőnek meghatároznia. A fentiek alapján tehát a köznevelési intézmény mint adatkezelő feladata az adatkezelésről megfelelő tájékoztatás nyújtása és az egyéb adatvédelmi követelményeknek való megfelelés biztosítása.
Ha az adatkezelő mérlegelése alapján valamennyi diáknak a videófelvétel megküldése útján kell igazolnia a gyakorlati órán kapott feladat elvégzését a pedagógus felé, a pedagógus pedig ez alapján tudja ellátni az oktatási és nevelési tevékenységét, tehát ellenőrizni a digitális tanórán való részvétel tényét és értékelni az általa kiadott feladat teljesítését, akkor a NAIH álláspontja szerint a bejelentő megkeresésében hivatkozott adatkezelések vonatkozásában a köznevelési intézmény mint adatkezelő adatkezelésének a jogalapjaként nem az érintettek hozzájárulása, hanem kötelező adatkezelésnek minősülő közfeladat ellátása szolgál.
Az adatkezelő köteles úgy dokumentálni és nyilvántartani az adatkezelést, hogy annak jogszerűsége utólag bizonyítható legyen. Az adattakarékosság elve előírja, hogy csak olyan adatot lehet kezelni (gyűjteni és tárolni), amely a cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges és azzal arányos. A korlátozott tárolhatóság elve értelmében a diákok (illetve a szülői felügyeletet gyakorló személy) által megküldött vagy feltöltött felvételek megőrzésének időtartama sem lehet korlátlan, azt a feltétlenül szükséges időtartamra kell szűkíteni.
| „Jó gyakorlatnak mondható például annak előírása a köznevelési intézmény részéről, hogy a felvételeket az értékelés megtörténte után a pedagógus haladéktalanul, vissza nem állítható módon törölni köteles. A további megőrzés indokaként az adatkezelő nem hivatkozhat arra, hogy azt egy esetleges későbbi ellenőrzés miatt meg kell tartani, hiszen az iskolai szakfelügyelők sincsenek mindig jelen a gyakorlati órákon.” |
Az adatbiztonság kapcsán a gyermekek jogai különös védelmének a szem előtt tartásával, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelem elveinek érvényre juttatásával kell az adatkezelőnek kiválasztania az alkalmazandó módszert, technológiát.
E körben a Messenger, vagy akár az e-mail útján történő megküldésnél a NAIH szerint hatékonyabb megoldás lehet például olyan platform vagy erre a célra szolgáló alkalmazás (internetes felület) használata, ahol a gyermek (szülői felügyeletet gyakorló személy) a saját fiókjába feltöltött, nem nyilvános, esetleg csak korlátozott ideig elérhető videó elérési útját (linkjét) küldi át a tanárnak; a meghatározott idő elteltét követően pedig a pedagógus nem férhet hozzá a videóhoz.
Az adatvédelmi hatóság nem javasolja továbbá a diákok (szülői felügyeletet gyakorló személy) által megküldött/feltöltött videók adathordozóra történő kimásolását sem. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megfelelő technológia kiválasztása és a pedagógusok számára a használatának az előírása, szabályozása a köznevelési intézmény mint adatkezelő kötelezettsége és felelőssége az adatkezelés teljes folyamata során.
Öszefoglalva tehát elémondható, hogy a pedagógus a közfeladat ellátása keretein belül jár el azáltal, hogy a gyakorlati órán kiadott feladat elvégzésének igazolására videófelvétel megküldését kéri a diáktól (illetve a szülői felügyeleti jogot gyakorló személytől). Ellenben az adatkezelő, tehát a köznevelési intézmény feladata az érintetteknek megfelelő tájékoztatást adni az adatkezeléssel kapcsolatos körülményekről (beleértve a digitális eszközök alkalmazásáról, és az ennek során igénybe vett adatfeldolgozókról, mint címzettekről is), valamint részletes adatkezelési tájékoztatót kell részükre kidolgozni, továbbá biztosítani kell számukra az adatkezeléssel összefüggő jogaik gyakorlását.
Abban az esetben viszont, ha a pedagógus a megkapott felvételt az adatkezelés céljától eltérő, azaz a köznevelési feladat ellátásán kívüli bármilyen más célból felhasználja (így például jogosulatlanul továbbítja harmadik személy részére, terjeszti, vagy nyilvánosságra hozza), vagy a felvételeket az elengedhetetlenül szükséges időtartamon túl tárolja, az adatok biztonságát szolgáló intézkedéseket elmulasztja, úgy ez a magatartása bűncselekményt valósíthat meg.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
