Adatvédelem és információszabadság

Arcfelismerő rendszer miatt módosulhat az Országgyűlésről szóló törvény

Országgyűlés kamera

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) véleményezési eljárása nyomán megismerhető az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítás-tervezetének néhány érdekesebb eleme, amely a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából releváns lehet majd a jövőben.

A tervezet a hatályos törvényt egy biometrikus adatok kezelésével járó eszközzel egészíti majd ki, és az indoklásban foglaltak szerint mindez annak érdekében történik majd, hogy az állandó belépésre jogosultakra nézve arcképfelismerő rendszer használatára kerüljön sor.

A NAIH szerint a normaszöveg mindenképpen kiegészítésre szorul, tekintettel arra, hogy jelenleg a tervezet nem határozza meg azt az adatkezelési eljárást, műveletsorozatot, amelynek során a biometrikus adatok felhasználásra kerülnek.

Ezen műveletsorozat főbb elemeinek, kereteinek rögzítése a törvényi szintű szabályozásban a NAIH véleménye alapján mellőzhetetlen, figyelemmel arra, hogy ezek az adatkezelés azon keretei, feltételei, amelyek között az adatkezelő jogszerűen kezelheti az adatokat.

Mindezek alapján a vélemény szerint „mindenképpen törvényi szinten lenne szükséges szabályozni, hogy az arcképfelismerés alapú beléptető rendszer a belépésre jogosult személy arcképmásából vissza nem fejthető alfanumerikus kódot (…) képez, amelyet az automatizált arcképelemző rendszer összevet a belépni szándékozó személy nyilvántartásban szereplő biometrikus sablonjával.”

Amennyiben pedig a biometrikus sablonok nem egyeznek meg, és a belépni szándékozó személy az állandó belépési jogosultságát más módon sem tudja igazolni, akkor a beléptetés megtagadására kerül sor.

Az adatkezelő, az Országgyűlés Hivatalával közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személyeknek a beléptető rendszerben keletkezett, a be- és kilépés helyét és időpontját rögzítő adatait is nyilvántartaná, és kérdés, hogy bizonyos adatkezelési műveletek esetleg minden belépőt érintenek-e majd.

Ezzel kapcsolatban a NAIH felhívta a figyelmet, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő érintettek (pl. foglalkoztatottak) biometrikus adatainak kezelése esetén kötelező az adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatása.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom