Honvédelem és nemzetbiztonságKülföld

Amikor a katonai elemző újságíró levelet kapott a hírszerzés vezetőjétől

heinl

Mára már könyvek érhetők el arról, hogy a Kádár-korszak alatt nemcsak a Belügyminisztérium, de a katonai felderítés, az MNVK-2 is foglalkoztatott újságírókat operatív hálózatában. A jelenség, amely valamilyen formában talán ma is létezik – hiszen ma is vannak kivételesen jól tájékozott újságírók, elemzők, bloggerek, twitterezők, fórumozók a nagyvilágban, és Magyarországon is (ha a korunk újságírójának fogalmát az online térben kiterjesztjük valamennyi potenciális véleményformáló információforrásra) – már akkoriban sem csak a keleti blokk országaira volt igaz.

Most ezzel talán csak lazább összefüggésben egy olyan esetet mutatnék be, nagyobbrészt a CIA archívumából, amelyben a katonai és nemzetbiztonsági elemzéseket író katonai szakújságírónak egyenesen a CIA akkori vezetője George H. W. Bush (későbbi US elnök) köszönte meg a tényfeltáró jellegű elemzéseit a CIA korabeli működésével kapcsolatban.

Col. Robert Debs Heinl a USMC-ban szolgált, ott volt Perl Harbor, Iwo Jima és Korea ütközeteinél. Már katonaként is folyamatosan publikált, legelőször, 1938-ban a Marine Corps Gazette szaklapba. Legnagyobb hatású cikke, a „Special Trust and Confidence” az ugyancsak tengerészeti Proceeding magazinban jelent meg 1956 májusában, melyben a hivatásos állomány problémáit, a bizalomvesztés okait és a lehetséges megoldásokat elemezte.

Talán meglepő a mai kor olvasójának, de pár hónappal a szervezeten belüli kritikaként is értelmezhető cikkét követően léptették elő, és kapta meg a Colonel rendfokozatot. A cikk rendkívül népszerű lett, a Gazette is utánnyomta, a mai napig gyakran idézik a gondolatait. Emléke viszont talán csak az utóbbi évtizedben fényesedett ki igazán.

A katonai pályájának végül a 60-as évek elején lett vége, leginkább egészségi állapota miatt. Ezt követően még a katonai szervezetek közelében tevékenykedett, végül 1968-ban a Detroit Newsnál kötött ki, katonai szakújságíróként, számtalan szakmai cikket írva az érdeklődő közösségnek.

Az én történetem viszont itt kezdődik, ugyanis 1976 augusztusában Bob Heinl – ahogyan ismerősei hívták – egy négyrészes cikksorozatot írt, amelyben a CIA tevékenyégének kihívásait, illetve külföldi tevékenységét elemezte, a véleményem szerint egyébként nem átlépve, vagy túlmutatva egy alapos elemző tájékozottságán.

Az talán nem meglepő, hogy a CIA folyamatosan monitorozta és archiválta a szervezetről szóló híreket. Mindenesetre a cikksorozat híre eljutott Andrew Falkiewitcz-hez is, aki titulusa szerint a CIA igazgatója, George Bush asszisztense volt, valójában azonban a CIA szóvivőjeként funkcionált. Végül ő volt az, aki megmutatta a cikket Bush-nak, javasolva, hogy levélben gratuláljon az újságírónak.

Érdekesség, hogy Falkiewitcz előre megírta a gratulációnak és köszönetnek is értelmezhető levelet Bush-nak, aki már másnap aláírta, lényegében változatlan tartalommal, mindössze az elköszönés formuláját leszámítva. Az is említésre méltó, hogy Falkiewitcz azt írta indokolásként, hogy tudja, hogy Bob (tehát ahogy ismerősei hívták Heinl-t, igaz eddigre már szélesebb körben ismert volt a munkássága) nagyra értékelné ezt a gesztust.

George Bush Falkiewitcz javaslatára végül informális levelet írt, melyen nem szerepelt a CIA logója és a titulusa sem (a DCI persze így is beszédes), a cím pedig a Detroit News washingtoni irodája volt. Hogy ebből milyen következtetés vonható le, azt mindenkinek a fantáziájára bízom.

A CIA mindenesetre később is szemlézte Heinl releváns írásait. Heinl pedig kapcsolatban maradt a CIA-val, erről egy újabb feljegyzés tanúskodik, miszerint Stansfield Turner, a CIA következő vezetője már telefonon beszélgetett vele, 1977-ben.

A hírszerzés akkurátusságára jellemző, hogy nemcsak a cikkeket gyűjtötték, hanem az összes médiamegkeresést is számon tartották (történhetett az szóban, telefonon, vagy akár levélben) napi bontásban, amikben Bob Heinl neve később is gyakran felbukkant a kérdéseivel, egészen 1978-ig, amikor végül a Detroit Newstól is visszavonult.

Borítókép: Col. Robert Debs Heinl Forrás: blog.usni.org

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom