L39

Évek teltek el azóta, amióta beszámoltam arról, hogy letölthető a Zrínyi 2026 program, amikor elérhetővé vált a haderőreformot a nagyközönség számára először koncepcionálisan és átfogóan bemutató prospektus. A kiadványt akkor sokan támadták, miszerint kevés konkrétumot tartalmaz, azóta évről évre konkretizálódnak valamennyire az ezzel összefüggő, aktuális feladatok.

És meglepő, vagy sem, de már 2020-ra – igaz, néha csak nagy vonalakban – ténylegesen látszódnak program megvalósuló elemei, amellett, hogy számos olyan fejlesztés is megvalósításra került, amely a prospektus alapján aligha volt körvonalazható. Van azonban egy olyan pont, ami azóta is fehér folt a Zrínyi 2026 haderőreform kapcsán.

Ez a pont pedig nem más, mint az alábbi bekezdés: “a Zrínyi 2026 program keretében sugárhajtású kiképző repülőgépek beszerzésére is sor kerül. A hazai katonai pilótakiképzés kialakításával a Magyar Honvédség közel egy évtizede elvesztett képességet szerez vissza.”

A program kapcsán kevés ennyire határozott állítás volt megfogalmazva, aminek a súlyát növeli, hogy egy olyan képességről van szó, amely alapjaiban meghatározza a pilótaképzés hosszú távú jövőjét, és az ezzel összefüggő nemzetközi programokban való részvételt is.

Amennyire fontos, és új képességet jelentő, illetve képességet visszaállító beszerzésnek gondolnám, annyira kevés információ jelent meg eddig erről a projektről, ha egyáltalán valóban zajlanak, vagy zajlottak ilyen tárgyalások. Pedig a Zrínyi program kick-off környéki években még eléggé aktív volt például az Aero Vodochody, az azóta is szépen haladó L-39NG programjával.

Ez az időszak egybeesett Aero Vodochody és OMNIPOL páros brand újra-pozícionálási törekvéseivel, amely azóta egyfajta tradícionális világmárkaként tekint, vagy tekinttet az egykoron valóban rendkívül elterjedt, de azóta azért többnyire parkolópályára került L-39 típusra, és persze: a cseh repülőgépgyártó múltra.

Ebben az időszakban aligha volt olyan híradás, amelyben Magyarország ne jelent volna meg potenciális érdeklődőként, de az erről szóló, szorványos találgatások azóta egyre ritkábbá váltak, igaz a Cseh Köztársaság budapesti nagykövetsége azért még megemlékezett az L-39NG megszületéséről.

Érdemben talán a MILMAG.eu számolt be utoljára lehetséges magyar érdeklődésről, ügyletről az L-39NG vonatkozásában. Az Aero Vodochody 2020-ban a bevételei jelentős megnövekedésével kalkulált, többek között az L-39NG program kapcsán, kérdés, hogy a COVID19 járvány hogyan befolyásolta az üzleti partnerek anyagi lehetőségeit és a program felfuttatásának ütemtervét.

A fenti kis összefoglaló aktualitását az adja egyébként, hogy most olvastam a honvedelem.hu-n a napokban megjelent, Kiképzőgép-vadászaton című cikket, ami arról szól, hogy Svédország hivatalosan is közzétette a svéd légierő következő generációs, sugárhajtású kiképző repülőgép beszerzéséről szóló felhívását, bár a győztes alighanem már most borítékolható, a T-7A Red Hawk személyében.

Képességvesztés Fotó: Gyömbér Béla

A cikk szerint az első gépeket már 2023 harmadik negyedévében meg kellene kapnia a svéd légierő akadémiájának (a párhuzam nyilván a Gripen üzemeltetése), ami azért érdekes, mert a legnagyobb esélyes, a Saab és a Boeing közös fejlesztéseként megszületett T-7A Red Hawk gyártása csak 2023-ban kezdődik meg az amerikai légierő számára.

A fenti gondolatmenet alapján, ha valóban létezik, vagy létezett sugárhajtású repülőgép beszerzésére vonatkozó terv, akkor lényegében mindkét típus szóba jöhetne, vagy szóba jöhetett, bár beszerzési költségek között azért lehetnek majd szerintem jelentősebb eltérések (különösen a két program különböző szakaszaiban).

Végezetül ott van még persze az olasz Alenia Aermacchi M-346 Master is, amely az olasz mellett külpolitikailag aktív ágnak tekinthető lengyel és az azeri légierőben is megtalálható, ráadásul orosz vér is csörgedezik valahol az ereiben, ha ez számít még manapság. Meg az M-345. Nem beszélve persze az örökifjú CT-155 Hawk-ról, ami viszont az NFTC programból lehet ismerős. És ezek még csak a latin ABC-t használó gyártókra vonatkozó spekulációk.

Idő mindenesetre van még  bőven 2026-ig, addig az új típusok is bőven beérhetnek, és kiderülhet, hogy vajon belefér-e a Zrínyi 2026 programba ennek a képességnek a visszaállítása is.

Borítókép: Cápeti II. Fotó: Gyömbér Béla

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom