Honvédelem és nemzetbiztonság

Állami légijármű-vezető képzés kerül kialakításra

Honvédelem napja

Még 2016-ban írtam arról, hogy a 101/2014. (HK 1/2015.) HM KÁT–HVKF együttes intézkedés alapján az állami légijármű-vezető képzés átfogó koncepciója került kidolgozásra. Ezen koncepció kidolgozására a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és az NKE együttesen lett kijelölve, illetve felkérve.

Most az állami légijármű-vezető képzés alap és haladó gyakorlati repülőképzés rendszere kialakításával kapcsolatos feladatokról szóló 49/2020. (IX. 24.) HM utasítás alapján, az állami légijármű-vezető képzés gyakorlati alap és haladó repülőképzéssel kapcsolatos felsővezetői döntések előkészítése érdekében, az azzal összefüggő tervező, szervező és koordinációs feladatok ellátására munkacsoport kerül létrehozásra.

A munkacsoport vezetői feladatait a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Parancsnoksága (a továbbiakban: MHP) Haderőnemi Szemlélőség (légierő) (a továbbiakban együtt: MHP HSZ LE) szemlélő látja el. A munkacsoport feladatainak végrehajtását a munkacsoport vezetője koordinálja, ellenőrzi és ennek érdekében szóban és írásban közvetlen kapcsolatot tart az érintett honvédelmi szervezet vezetőjével és a feladat végrehajtására kijelölttel.

A munkacsoport fő feladata az állami légijármű-vezető képzésnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem állami légiközlekedés szakának, az állami légijármű-vezető szakirányon folyó alap és az azt követő haladó gyakorlati repülőkiképzés-rendszer megvalósíthatóságának vizsgálata, lehetséges változatok kidolgozása és javaslattétel a felsővezetői döntés meghozatalára.

A munkacsoport ennek érdekében:

  • megvizsgálja az NKE HHK-n folyó állami légijármű-vezető alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeit, valamint a felvételi követelmények esetleges módosításának indokoltságát, felmérve a szükséges és a rendelkezésre álló anyagi, technikai és humánerőforrás igényeket is,
  • meghatározza az NKE HHK-n folyó állami légijármű-vezető alapképzésben a gyakorlati repülőkiképzés végrehajtásának rendjét, a gyakorlati képzés lebonyolításának körülményeit, az egyes szervezetek feladatés hatáskörét, az értékelés, valamint a jogorvoslat rendjét és a kidolgozandó okmányokat,
  • meghatározza – a korábbi nemzetközi felmérések eredményeit pontosítva – azon külföldi felsőoktatási intézmények, légijármű-vezető specifikus képzési lehetőségeket, amelyek megfelelnek az MH gyakorlati repülőkiképzéssel kapcsolatos szakmai követelményeinek,
  •  kidolgozza az MH állami légijármű-vezető képzés alap és haladó gyakorlati repülőkiképzés rendszerének kialakítására vonatkozó elgondolást, amely tartalmazza a hozzávetőleges költségeket, az anyagi, technikai és humánerőforrás igényeket, valamint kitér az előnyök, a hátrányok és a kapcsolódó esetleges nehézségek bemutatására is,
  • egyezteti – a HM Gazdasági Tervezési és Szabályozási Főosztály bevonásával – a feladatok tervezhetősége és a források biztosítása tekintetében a döntéshozatal megalapozottsága érdekében, és megvizsgálja az állami légijármű-vezető képzés alap és haladó gyakorlati repülőkiképzés tervezése, szervezése és végrehajtó szervezeti elem szükségességét és ennek eredményének függvényében meghatározza feladatkörét, működési feltételét.

A külföldi repülőkiképzési programhoz történő csatlakozásra vonatkozó felsővezetői döntést követően a munkacsoport tagja  a szakterületének megfelelően közreműködik a szükséges megállapodások előkészítésében.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom