Ruanda
Hírek Kiemelt Külföld

Aligha egy csirketelep miatt pörögtek fel a ruandai-magyar kapcsolatok

A hazai média egy része jól el lett látva munícióval, amikor tegnap, a déli nyitás kapcsán stratégiai fejlesztési együttműködési megállapodást írt alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Vincent Biruta, a Ruandai Köztársaság külügyekért és nemzetközi együttműködésért felelős minisztere.

Az egyszeri újságírói fantáziát úgy tűnik, hogy alaposan átmozgatta a millió dollárt tojó csirkefarm tyúk víziója, ezért aztán arra gondoltam: talán más tényezők is említésre méltók lehetnek a kétoldalú kapcsolatok újraépítésénél.

A gazdasági kapcsolatok felélénkülése nem nevezhető váratlannak, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a tavaly nyáron rendezett, Transform Africa Summit 2019 Rwada-Hungary elnevezésű gazdasági megbeszéléseken milyen befolyásos aktorok bábáskodtak a pénzügyi-gazdasági kapcsolatok felélénkítésénél.

A most bejelentett ügyletek közül az azonosító okmányokkal kapcsolatos együttműködés lényegében már akkor biztosnak látszott, ahogy feltételezem a többi ügylet is ez idő tájt köttethetett meg. A szubszaharai Afrika térségéből 2010 környékére visszavonuló magyar diplomácia egyébként 2017 körül kezdett ismét expanzióba.

Aki a csirkebiznisz mögé szeretne látni, annak például érdekes lehet, hogy Ruanda szemszögéből milyen kulcsterületeken jelent meg – látszólag a semmiből – Magyarország. Az egyik ilyen terület Ruandában a határvédelem. És ez nem feltétlenül a “ne jöjjenek menekültek Ruandából” narratíva miatt érdekes.

Az ilyen technológiák és felszerelések egyébként is kulcsfontosságúak Ruanda számára, hiszen a kongói és a burundi határ sem teljesen biztonságos, ott jelentős – bár Európáig egyelőre aligha elérő – a menekültmozgás, viszont Ugandával lényegében folyamatosak a határok lezárásával kapcsolatos konfliktusai.

A személyes azonosító okmányok kibocsátásával kapcsolatos feladatok minden ország számára kritikus infrastruktúrának számítanak, ez azonban még fontosabb egy olyan állam számára, melynek állampolgárainak jelentős része Ugandában, korábbi menekültként él, és amelynek területén egyébként ugyancsak jelentős a menekültek jelenléte.

Másik megközelítésben Ruanda kifejezetten építeni próbál az afrikai léptékben értelmezve nyitott, biztonságos és korrupciómentes, keresztény társadalmára. Mindez különösen nagy eredmény a népirtást követő társadalmi sokkot, az óriási méretű szegénységet figyelembe véve.

Az ország egyetlen kitörési pontja lényegében a turizmus, amit természeti adottságai támogatnak, azonban előfeltétele a biztonság számtalan területe, melynek garantálásában jelentős szerepet játszik a határok védelme és az állampolgárok azonosíthatósága.

Még a térséget figyelembe véve is óriási eredményeket értek el Ruandában az egészségügyi fejlesztések (lényegében “bezzeg ország” lett egy-két területen), amit csak az árnyal, hogy még így is elképesztő lemaradásban van, európai szemmel. Ehhez képest nyílik most Magyarországgal együttműködési lehetősége egészségügyi és vízügyi területeken.

Más kérdés, hogy egyelőre adottság maradt a térségben a malária, az ebola és az AIDS fertőzés veszélye. Viszont a turizmust érintő biztonsági feltételek megszilárdulását jelezheti, hogy az állampolgárai biztonsága iránt közismerten elkötelezett Izrael is feltette a térképre Ruandát.

Ugyancsak fontos kiemelni a kibervédelmet, amit Ruanda igyekszik komolyan venni az utóbbi években. A magyar segítség egy kibervédelmi intézet létrehozásában jól jöhet, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Ruanda pénzügyi szektorából, 2018-ban, 22 támadás során, 289.5 millió ruandai frankot zsákmányoltak kiberbűnözők, amiből csak 208 milliót sikerült visszaszerezni.

A National Cyber Security Capacity Building Program már évek óta fut Ruandában, eddig – többek között – kenyai és brit segítséggel (Ruanda annak ellenére része a Nemzetközösségnek, hogy soha nem volt brit gyarmat). Ha innen nézzük, akkor lényegében az összes kulcsterületen együttműködési lehetőség nyílt az afrikai országgal.

Különösen annak fényében jelentős eredmény mindez, hogy áttételesen a német nagykövetség a legközelebbi állandó diplomáciai kapcsolat az országgal, a magyar ügyekért pedig a kenyai magyar nagykövetség a felelős, és mindössze pár éve melegítették fel a két ország közötti kapcsolatokat.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: