A kormány mai napon megjelent, 1177/2019. (IV. 2.) Korm. határozata szerint Magyarország szubszaharai térséggel kapcsolatos külgazdasági és külpolitikájának alapvetése, hogy az onnan érkező migrációt az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a megélhetés helyben történő biztosításával lehet hatékonyan kezelni; ezért a kormány egyetért azzal, hogy új alapokra szükséges helyezni Magyarország külpolitikai és külgazdasági jelenlétét az afrikai kontinensen, különös tekintettel a szubszaharai régióra. A rendelet a gazdasági kapcsolatokon túlmenően a határozat több biztonságpolitikai elemet is tartalmaz, így most azokat emelném ki röviden.
A stratégia keretein belül a külgazdasági és külügyminiszter, az agrárminiszter, a honvédelmi miniszter, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, valamint a pénzügyminiszter megvizsgálja a térségbeli szakdiplomata- és diplomatahálózat bővítésének, különösen egy elefántcsontparti külgazdasági attasé álláshely létesítésének lehetőségét, felméri annak költségigényét, és készít egy előterjesztést a kapcsolódó feladatok, ezek ütemezése és a költségek forrásigényének bemutatásával.
A külgazdasági és külügyminiszter megvizsgálja, hogy a szubszaharai Afrikában hazánknál intenzívebb gazdasági jelenléttel és nagyobb helyismerettel bíró országokkal (így különösen Portugália, Németország, Marokkó, Egyiptom, Izrael, Törökország, Amerikai Egyesült Államok) és a szubszaharai országokkal milyen háromoldalú együttműködés alakítható ki, továbbá mely nemzetközi szervezetekkel tud Magyarország közösen, támogatóan fellépni a szubszaharai Afrikában, és a vizsgálat eredményéről jelentést készít a kormány számára.
A külgazdasági és külügyminiszter és a honvédelmi miniszter megvizsgálja az afrikai szubszaharai béketámogató és képzési műveletekben, missziókban való magyar katonai részvétel lehetőségeit, és javaslatot tesznek – Magyarország biztonságpolitikai és migrációval kapcsolatos álláspontjára figyelemmel – a magyar jelenlét erősítésének lehetőségeire, valamint – a vizsgálat eredményének függvényében – készítenek egy előterjesztést a kapcsolódó feladatokról, ezek ütemezéséről és a jelentkező forrásigényekről.
A külgazdasági és külügyminiszter évente kidolgoz és előterjeszt majd egy koncepciót a magyar kormány számára Magyarország szubszaharai Afrikában megvalósítandó nemzetközi fejlesztési – így különösen a vízgazdálkodás, az infrastruktúra-fejlesztés, a biztonság, a kiberbiztonság, a mezőgazdaság, az egészségügy és az orvostechnológia ágazataiban megvalósítandó – projektjeire.
A külgazdasági és külügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a belügyminiszter megvizsgálja, hogy milyen katonai, védelempolitikai, határvédelmi ismeretek átadását szolgáló képzések valósíthatóak meg Magyarországon a szubszaharai afrikai országok számára, mely relációkban lehet és indokolt a kétoldalú katonai, védelmi, határvédelmi együttműködés erősítése, valamint a tisztképzési programok indítása, továbbá készítsenek előterjesztést a kapcsolódó feladatok, ezek ütemezése és a költségek forrásigényének bemutatásával.
Update (2019.10.04):
A fent bemutatott jogi normán túlmenően (esetleg annak részfeladatai, eredményei összegzéseként) – meg nem erősített hírek szerint – egy további Afrika stratégia is kidolgozás alatt állhat, illetve a fent bemutatott feladatok annak előkészítését jelentik.
Update (2019.10.28):
A kormány a mai nappal visszavonta az Afrika stratégiáról szóló korábbi határozatának 18. pontját, amelyben a kormány felhívta a külgazdasági és külügyminisztert, a honvédelmi minisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a belügyminisztert, hogy vizsgálják meg, milyen katonai, védelempolitikai, határvédelmi ismeretek átadását szolgáló képzések valósíthatóak meg Magyarországon a szubszaharai afrikai országok számára, mely relációkban lehet és indokolt a kétoldalú katonai, védelmi, határvédelmi együttműködés erősítése, valamint a tisztképzési programok indítása, továbbá készítsenek előterjesztést a kapcsolódó feladatok, ezek ütemezése és a költségek forrásigényének bemutatásával.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
