A lőfegyverek iránt érdeklődő hazai közösség tagjai között keltett felháborodást nemrég egy magyar jogszabálytervezet, ami a lőfegyvertartást egyébként is szinte ellehetetlenítő szabályokat tovább szigorítaná. A tervezet legtöbbet támadott pontja ugyanis olyan értelmezési és gyakorlati bizonytalanságot okozhat, ami az egyébként is csekély számú, civil kézben levő lőfegyver tartását lényegében betiltaná.
A szakmai szervezetek természetesen tiltakoztak, aminek a kimenetele meglehetősen kétséges. Szerintem a jogszabályszöveg gyakorlati alkalmazása valóban problémás lehet, apróbb pontosításokkal azonban világossá tehető a jogalkotói szándék. Ettől függetlenül természetesen érthető az érintettek felháborodása is.
Nagyon leegyszerűsítve a kérdést a jogbizonytalanságot egyfelől az okozza, hogy a törvénytervezet szövege szerint minden olyan rövid lőfegyver a tiltott „A-kategóriába” kerül, amelyikhez 20-nál több lőszert befogadni képes töltőberendezést lehet csatlakoztatni. Viszont arról semmilyen hivatalos nyilvántartás nincs, hogy a világban bárhol-bármikor gyártott-e bárki egy-egy konkrét fegyvertípushoz ilyen töltőberendezést, vagy sem. Másrészt nem egyértelmű a betiltani tervezett fegyverek leadását követő kártalanítás mértéke sem.
Őszintén szólva a változások ettől függetlenül nem tekinthetők váratlannak, hiszen a fegyverek átalakításával kapcsolatos joghézagokkal már 2016-ban foglalkozott az Európai Parlament kutatószolgálata. A rendelkezések pedig már akkor is egyértelműen a szigorítás irányába mutattak, mert bár 2015 novemberben bevezették az új európai szabványokat, melyek garantálták a lőfegyverek hatástalanításának visszafordíthatatlanságát, sok technikai részletkérdés homályos maradt és nehézkessé tette a végrehajtást.
Az uniós terv egyébként az volt, hogy csak meghatározott jellemzővel bíró fegyverek kerülnének az „A-kategóriába”, mint például az olyan lőfegyverek, amelyek újratöltés nélkül 21-nél több töltényt képesek kilőni, vagy ha a tölténytár 20 tölténynél nagyobb kapacitású, valamint egyes összecsukható és teleszkopikus fegyverek.
Január óta számolták a spanyol rendőrök, most értek a végére (Forrás: police.es/Youtube)
Lényegében ezt, a gyakorlatban még nem is hatályos uniós rendelkezést sikerült nem túl szerencsésen „átültetni” a magyar jogszabálytervezetbe, aminek azonban nem ez az egyetlen pontja. A terrorizmus elleni harcot ennél talán jobban szolgálja, hogy a Rendőrség ezentúl harminc évig lesz köteles központi nyilvántartást vezetni a megsemmisített lőfegyverekről.
A lőfegyver-kereskedő pedig – a vevő, illetve a megrendelő adatainak a nyilvántartásba vételét követően – köteles lesz megtagadni a lőfegyver, a lőszer, a lőszerelem eladását, cseréjét, illetve bérbeadását, ha megalapozottan feltehető, hogy az eszközt bűncselekmény elkövetésére használnák. Utóbbi elvárás gyakorlati megvalósulása meglehetősen érdekes lehet majd.
Az index.hu mindenesetre a napokban számolt be arról, hogy az Európai Parlament is jóváhagyta a „vaktöltényes és a hatástalanított fegyverek szigorúbb ellenőrzését célzó felülvizsgált uniós szabályozást.” A cikk szerint a Bataclan támadói által is használt kiskapukat zárják majd be az eltérő tagállami szabályok között. Az uniós parlament továbbá arra kérte az Európai Bizottságot, hogy még 2017 tavaszán fogadja el azt az irányelvet, amely nemzetközi szakértők bevonásával biztosítaná, hogy a hatástalanított fegyvereket visszafordíthatatlanul használhatatlanná tegyék.
Magyarországon is találtak már nem megfelelően hatástalanított fegyvereket
Az Európai Parlament bejelentésének különös olvasatot ad egy másik hír, ami a spanyol rendőrség és az Europol közös, „Portu” fedőnevű műveletének eredményéről szólt, és mindössze egyetlen nappal korábban jelent meg. A spanyol hatóságok ugyanis elképesztő mennyiségű fegyvert foglaltak le egy bűnözői csoporttól. A kisebb hadseregnek elegendő fegyverzet gerincét 9000 darab CETME gépkarabély alkotta, de több száz gránátot, Mauser, Bergmann, Beretta puskákat, pisztolyokat, sőt még légvédelmi fegyvereket is találtak.
A különösen jelentős méretű fogás egyébként januárban történt. Azóta a spanyol hatóságok – állítólag – nem a nyomozás érdekei miatt nem számoltak be erről a sajtónak, hanem azért, mert épp az Európai Parlamenti bejelentést megelőző napra sikerült azokat összeszámolni és kategorizálni. A fegyverek között pedig szép számmal akadtak meghamisított azonosítókkal, papírokkal, átalakításokkal, nem hatékonyan elvégzett hatástalanítással érintett példányok is. Mindez tehát alátámasztja a brüsszeli döntést, miközben azt is tudni lehet, hogy a fegyverszállítmány célpontjai épp Spanyolország, Belgium és Franciaország voltak.
Spanyolország, mint célpont nemcsak azért érdekes, mert eleve ott lettek a fegyverek lefoglalva, hanem azért is, mert a CETME gépkarabély nem terjedt el túlságosan és épp a spanyol fegyveres erők használják nagyobb számban. Erős ezért a gyanúm, hogy valamilyen spanyol inkurrencia-értékesítés, vagy a valóságban el nem (vagy nem megfelelően) végzett hatástalanítás eredménye lehet a hadseregnyi fegyver felbukkanása az illegális fegyverpiacon, de ez csak feltételezés. A spanyol beszámolók szerint a fegyverekre egyébként a 2014. május 24-i brüsszeli terrortámadással összefüggésben indított kutatás során bukkantak.
Akkor egy AK-47-es gépkarabéllyal felfegyverkezett személy nyitott tüzet Brüsszelben a belga zsidó múzeumnál, meggyilkolva ezzel két izraeli, egy belga és egy francia állampolgárt, majd elmenekült a helyszínről. A második világháború befejezése óta ez volt az első eset, hogy ilyen súlyos antiszemita támadás történt Belgiumban. Május 30-án letartóztatták a francia állampolgárságú 29 éves Mehdi Nemmouche-t a lövöldözéssel összefüggésben a marseille-i pályaudvaron. Azt feltételezik róla, hogy mielőtt visszatért Franciaországba, 2013-ban az iszlamista lázadók oldalán harcolt a szíriai polgárháborúban.
Az új szabályok mögött tehát valódi problémák húzódnak, más kérdés, hogy a magyar jogalkotó miért sietett ennyire az EU-konformnak vélt, nehezen értelmezhető, gyakorlatban jogbizonytalanságot okozó rendelkezések megalkotásával. A jogszabálytervezet egyik része ugyanis nyilvánvalóan nem feltétlenül következik az EU koncepcióból. Másrészt viszont örvendetes, hogy a hatástalanítással összefüggő visszásságok EU szinten is egységesen és hatékonyan lesznek kezelve a jövőben.
Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:
