A terrorizmus ára

Terrorizmus finanszírozása

Sajnálatos aktualitást adott a 2016. március 22-i brüsszeli terrortámadás egy, a napokban záródott konferenciának, melynek védnökei a Terrorelhárítási Központ, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank voltak. A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei című konferencia épp pár nappal ezelőtt, 2016. március 17-én lett megrendezve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  Dísztermében.

A téma iránt érdeklődőként úgy véltem, hogy meglehetősen ritka pillanat lehet, hogy Hajdú János vezérőrnagy és Kovács József altábornagy közös védnöksége alatt jön létre egy szakmai konferencia, amelynek laikus számára is érdekesnek tűnő tematikája ellenére a sajtó meglehetősen kis létszámban képviseltette magát, majd viszonylag gyorsan távozott is. Ugyan később olvashatóak voltak a médiában híradások az eseményről, de arra gondoltam, hogy én is összefoglalnám az elhangzottakat.

A konferencia megnyitóbeszédét ugyan Hajdú János a Terrorelhárítási Központ vezérőrnagya tartotta, de a konferenciába az életet egyértelműen Dr. Finszter Géza, a rendezvény moderátora vitte be a hallgatóságot néha talán megosztó, de éppen ezért izgalmas hozzászólásaival és meglátásaival.

Hajdú János főigazgató egyébként az előzetes várakozásaimmal ellentétben egészen sokáig jelen volt a rendezvényen, hiszen még azután is visszatért, hogy a konferencia elején váratlanul 5 perc “rendkívüli” szünetet tartottak, amit először nem tudtam mire vélni. Persze gyorsan kiderült számomra is, hogy a szünet célja az, hogy azok, akiknek a szolgálati feladataik a további részvételt nem teszik lehetővé, “méltósággal távozhassanak”. A konferencia egyébként ettől függetlenül végig majdnem teltházas volt.

Rátérve az első előadóra, Dr. Gál István László, a PTE-ÁJK egyetemi docensének az előadásából én azt az információt emelném ki, hogy a tipikusnak tekinthető “terrorista költségvetés” mintegy 90%-a adminisztratív, míg csupán a maradék 10% a tényleges műveleti költség. Az általa bemutatott terrorakciók egyébként 8.000 és 500.000 USD költségvetésűek voltak (utóbbi a WTC és a Pentagon elleni támadás kalkulált költsége), amiből arra a következtetésre jutott, hogy még a legsúlyosabb terrorakciók is finanszírozhatóak lennének akár egy tehetősebb magyar vállalkozó támogatásából is. Ugyancsak érdekes gondolatmenet volt, miszerint a terroristák elleni büntetőjogi fellépés azért (is) nehéz, mert a legsúlyosabb szankció, a halálbüntetés sem jelenthet érdemi visszatartó erőt annak, aki kész öngyilkos merényletet elkövetni.

Ezt követte Vesszős Gergelynek, a NAV Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság munkatársának előadása, melyben lényegében a Bitcoin fiskális megítélését járta körbe. A Bitcoin kapcsán kiemelte, hogy P2P rendszerként nincs valódi központja, ami lényegi különbség a hagyományos fizetőeszközökhöz képest, melyek mögött mindig ott található egy központi elszámolást végző intézmény, mint például a Magyar Nemzeti Bank. Emellett megemlítette az egyéb játékpénzek szerepét, kitérve arra is, hogy a CIA/FBI már 2013-ban rámutatott arra, hogy a WoW és Second Life virtuális fizetőeszközei kockázatokat jelenthetnek, mivel azok valódi pénzre válthatóak. Kiemelte továbbá az Európai Bíróság előtt zajlott C-264/14 ügy jelentőségét a Bitcoin jogi megítélésében és az Ali Shukri Amin elleni pert a tengerentúlról.

Dr. Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese az egész kérdéskört egy érdekes perspektívába helyezte, bemutatva a nyugat-európai  hagyományos  és  az  iszlám  kötődésű  globális terrorszervezetek finanszírozása közötti különbségeket. Számomra érdekes megközelítés volt, hogy a “csúcsidőszakában” tízmilliárd dolláros vagyonnal gazdálkodó PFSZ terrorszervezetben végül a hatalmas vagyonra tekintettel olyan mértékűvé vált a korrupció, ami végül a szervezet vezetése iránti bizalmat is aláásta és hozzájárult a szervezet hanyatlásához. Rámutatott arra is, hogy a terrorszervezetnek létkérdés a minél szélesebb társadalmi elfogadottság kialakítása és fenntartása, azonban az mégis időlegesnek és atipikusnak tekinthető.

Az európai terrorszervezetek, mint az IRA és ETA esetében azonban a támogatottság kivételesen hosszú időszakot ölelt fel, a tömegbázisuk elvesztésével azonban még ezek a szervezetek is eljelentéktelenedtek. A PKK a kurd vendégmunkások mikroadományaival, hasonlóan stabil hátteret tudhat maga mögött. Az ISIL már most is pszeudoállamként képes működni, a forrásai között pedig – főleg az olajkereskedelemből származó bevétel drasztikus csökkenését követően – kiemelkedően fontos szerepet kapnak a különböző adók, amelyek mértéke 5-20% között mozog. Bemutatta továbbá a Hawala-rendszeren alapuló pénztranszfer működését, amikor ténylegesen nem történik pénzmozgás, csupán a gyakran családi-bizalmi kapcsolatban álló bankárok végeznek kifizetéseket szóbeli megkeresés, telefonhívás alapján.

Dr. Fenyves Péter szakértő Törökország szerepére fókuszált előadásában, az Iszlám Államal szembeni fellépés vonatkozásában. Rámutatott arra, hogy egyes vélekedések szerint Erdogan török miniszterelnök pártja mögött a Muzulmán Testvériség áll. Véleménye szerint Törökország számára jelenleg a PKK nagyobb veszélyt jelent, mint az ISIL, mivel számukra a nagyobb problémát nem a terrorista akciók, hanem a szeparatizmus jelentené. Az ISIL elől menekülő tömeges szír migráció ráadásul “segíthet” a török kormánynak a helyi etnikai viszonyok (kurd többség) megváltoztatásában és így a kurd szeparatista törekvések elleni harcban egyaránt. Az elmaradott dél-keleti régiók számára az ISIL-el való üzletelés, különösen az olajszállítás és a csempészés tömegek számára jelenti az egyetlen megélhetési forrást.

Ezt követően Kisgergely Kornél a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetője a bankok feletti felügyeleti tevékenységről beszélt, kiemelve a gyanús tranzakciókkal kapcsolatos eljárásrendet, melyek során együttműködnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaival. Ugyancsak rendkívül fontosak a terrorizmus elleni harcban a különböző szankciós listák, melyek alkalmazása minden pénzügyi szervezet számára kötelező. Mindazonáltal, a hallgatóságtól kapott kérdésre reagálva azt válaszolta, hogy nem ismert előtte olyan magyar vonatkozású eset az elmúlt évekből, amikor ténylegesen is nagyobb összegről derült volna ki, hogy abból terrorizmust finanszíroztak volna.

A szünetet követő első előadó, Dr. Bebesi Zoltán, az NKE-NBI tanszékvezetője egy kis kokainnal dobta fel a hangulatot, mármint ami az előadása témáját illeti. Ő maga Kolumbiában vett rész egy különleges kiképzésen, melynek során a helyi terrorszervezet, a FARC elleni harcban vett részt. A FARC tagsága az 1980-as években elérte a 30.000 főt, de később jelentős területekről vonult vissza, jelenleg körülbelül 8.000 tagot számlál. A szervezet fő profilja a kokain-előállítás és kereskedelem. Ehhez kezdetben kisrepülőket, csónakokat, később kisebb tengeralattjárókat, majd speciális torpedókat használtak. A fő célpont Mexikó, de megpróbálkoztak a szállítmányok Spanyolországba történő, közvetlen eljuttatásával is. Ennek ellenére mégsem ezért aktuális terület a Magyar Kormány számára, hanem a külpolitikai tevékenység biztonságának garantálása szempontjából vált fontossá.

Őt követte Dr. Kaiser Ferenc, aki ugyancsak az NKE-NBI tanszékvezetőjeként az Iszlám Állam pénzügyi alapjait mutatta be. Az ISIL fegyvereseinek a száma véleménye szerint nagyon nehezen meghatározható, 25.000 és 200.000 között bármilyen szám elképzelhető. Ezek nagy része zsoldosként harcol, vagyis pénzt kap a tevékenységéért. Ehhez pedig természetesen jelentős pénzügyi forrásokra van szükség. Ilyen bevételi forrást jelentett a moszuli bank kifosztása, mely önmagában is 400.000.000-500.000.000 USD bevételt jelentett, de a bankrendszer alapjait jelentő, nemzetközi SWIFT rendszerhez is közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az ISIL.

A bevételek tekintetében az Iszlám Állam valamennyi korábban ismert forrást felhasznál (hibrid finanszírozás), így pusztán pénzügyi eszközökkel úgy tűnik, hogy nem is lehet a tevékenységét megakadályozni. Meglátása szerint az ISIL által eladott kőolaj, amely még mindig az egyik legfontosabb bevételi forrás, többszöri bekeverése miatt elveszíti a speciális, vegyi ujjlenyomatát, így szinte biztos, hogy Európa nyugati felébe, sőt, akár Magyarországra is eljuthatott már a kétes eredetű kőolajból.

Dr. Somoskövi Áron a TEK munkatársa a terrorizmus és a finanszírozása elleni fellépés felderítő szempontjait vizsgálta az előadásában. Rámutatott arra, hogy a legális jövedelmek is bevonásra kerülhetnek egy-egy terrorakció megszervezésébe. A kisebb csoportok működését nagyon nehéz ezért pénzügyi tranzakciókon keresztül nyomon követni, de nem lehetetlen, mivel a mikrotranzakciók között is lehetnek gyanúsak, illetve szokatlanok. A globalizáció hatására nagyon lecsökkennek a reakcióidők: bérelt autóval nagyon rövid idő alatt nagyon nagy távolságok megtehetőek “észrevétlenül”, ezért nagyon fontos az országok hatóságai közötti együttműködés elmélyítése. Kiemelte továbbá, hogy hasonlóan fontos a lakosság tájékoztatása és felkészítése (kondicionálása) egy terrorhelyzet kezelésére.

Az előadók sorában Dr. Böröcz Miklós a TEK főosztályvezető-helyettese következett. Előadásának a témája a terrorizmus és a finanszírozása elleni fellépés operatív, taktikai szintű területei, módszerei és az együttműködés lehetőségei volt. Ő is hangsúlyozta, hogy egy-egy nagyobb társadalmi visszhangot kiváltani képes terrorakció mögött elképzelhető, hogy csak nagyon csekély összegű, pár ezer dolláros forrásbevonás található. Mindazonáltal az izgalmasnak tűnő címadás ellenére nem igazán engedett betekintést a hallgatóság számára a Terrorelhárítási Központ tevékenységébe és gyakorlatába, amire Dr. Finszter Géza moderátor később utalt is egy esetleges jövőbeli, a Terrorelhárítási Központ működésével foglalkozó konferencia kereteit felvázolandó.

A konferenciát végül dr. Béres János vezérőrnagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettesének beszéde zárta. Az egész konferencia kapcsán több előadó is utalt arra, hogy az ISIL esetleges visszaszorítása vélhetően egy bűnszervezetet fog majd eredményezni, miután a széleskörű társadalmi támogatottság megszűnik. Másfelől azonban egyáltalán nem tűntek az előadók bizakodóknak annak tekintetében, hogy az ISIL esetleges megtörését követően milyen szervezet fogja majd a kialakuló társadalmi űrt betölteni. Az is kijelenthető az előadások fényében, hogy ISIL elleni fellépés pusztán pénzügyi megközelítéssel egészen biztosan hatástalan lenne, köszönhetően annak, hogy rendkívül diverzifikáltak a terrorszervezet bevételi forrásai.

Ami ennél is riasztóbb volt számomra, az a londoni merénylet költségvetése, ami mindössze pár ezer dollárt jelentett a gyakorlatban. Ez az összeg, – ahogy az egyik előadó fogalmazott – gyakorlatilag egy baráti csoport fizetéséből könnyedén félretehető, így még külső támogatásra sincs szüksége egy terrorista csoportnak. A Terrorelhárítási Központ előadása nyomán nincs kétségem afelől, hogy tecnikai értelemben a legkisebb pénzügyi tranzakció is nyomon követhető lenne, azonban a hatóságok közötti hatékony együttműködésről engem nem sikerült az előadóknak meggyőzniük.

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről: