Nemrég jelent meg a külgazdasági és külügyminiszter rendelete a külképviseleti biztonsági szolgálat részletes szabályairól. Az új rendelet hatálya Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseletein, Magyarország kereskedelmi képviseletein tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselőkre, valamint kormányzati ügykezelőkre terjed ki.
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szerint egyébként a biztonsági szolgálat a külképviselet személyzete és a személyzet családtagjai életének, testi épségének és egészségének védelmét, a külképviselet működőképességének fenntartását, valamint a külképviselet vagyonának megóvását, biztonságának védelmét biztosítja.
Korábban hasonló területet szabályozott például a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet, amely egy bekezdést szentelt a kérdéskörnek, egyébként pedig a biztonsági szolgálat ellátásának általános rendjét a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője állapította meg.
Az új rendelet remélhetőleg nem gyakorlati tapasztalati okból olyan szabályokat is tartalmaz, minthogy „a biztonsági szolgálat hatékony ellátása érdekében a biztonsági szolgálatot ellátó munkatárs gondoskodik arról, hogy a (mobil)készülék folyamatosan bekapcsolt, feltöltött és a riasztás fogadására alkalmas állapotban legyen.”
Nem állami szervezetek is részt vehetnek majd a feladatok ellátásában.
Amennyiben ugyanis az állandó biztonsági szolgálat ellátása kihelyezettekkel nem biztosítható, annak ellátására olyan vagyonvédelmi feladatokat ellátó gazdálkodó szervezettel kell szerződést kötni, amely érvényes és kockázatmentes, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti biztonsági szakvéleménnyel rendelkező munkavállalókat foglalkoztat.
Ha van távfelügyelet, úgy a távfelügyeleti biztonsági szolgálat ellátása során az állomáshely közigazgatási határán kívül a biztonságiszolgálatot ellátó kihelyezett csak akkor tartózkodhat, ha tartózkodási helyéről legfeljebb húsz perc alatt a külképviselet épülete elérhető. A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett biztonsági szolgálatot is ellát, amelyért azonban külön díjazás nem jár.
A külgazdasági és külügyminiszter 34/2017. (VIII. 25.) számon egy külön KKM utasítást is kiadott a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban követendő értesítési és eljárási rendről, valamint az ügyeletről.
Az utasítás célja, hogy a fogadó államban, vagy olyan államban történt rendkívüli esemény bekövetkezése esetén, ahova a misszióvezető akkreditálva van, a külképviseletek megfelelő előzetes felkészülés mellett mielőbb reagálni tudjanak a kialakult rendkívüli eseményre, továbbá hogy képesek legyenek a Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatásának megfelelő szintű tájékoztatására és a rendkívüli esemény következményeinek kezelésére.
A különösen veszélyeztetett, háborús vagy polgárháborús helyzetben lévő államban, vagy mindennapi és közvetlen terrorfenyegetés alatt működő külképviseleteken vészhelyzeti egységcsomagot kell összeállítani. A vészhelyzeti egységcsomag tartalmát a körülményekre tekintettel a misszióvezető határozza meg. A külképviseleteken a konzuli válságkezelés érdekében vészhelyzeti telefonkönyvet kell vezetni. A vészhelyzeti telefonkönyv tartalmazza a misszióvezető által a helyi viszonyoknak megfelelően meghatározott legfontosabb elérhetőségeket.
Emellett a külképviselet köteles házipénztárában biztonsági készpénztartalékot is képezni és azt folyamatosan rendelkezésre tartani. A biztonsági készpénztartalék összege a külképviselet méretétől, valamint a kihelyezettek létszámától függően legalább 5 ezer és legfeljebb 10 ezer euró.
Érdekes utasítás, hogy a KKM valamennyi foglalkoztatottja köteles az általa észlelt vagy az ismeretségi köréből közvetlenül hozzá beérkezett és a rendkívüli esemény kezelése szempontjából lényeges tényeket és információkat haladéktalanul a Központi Ügyelet tudomására hozni.
A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a kormány, illetve azon belül a KKM valóban számít a terrorfenyegetettség állandósulására és igyekszik a külképviseletek munkáját ehhez a körülményhez igazítani. Mint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az őszi misszióvezetői értekezleten fogalmazott: néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy a világ legbékésebb felén, Nyugat-Európában lesz a legsúlyosabb terrorfenyegetettség, és a híradókban lejátszott közel-keleti képsorok a közvetlen környezetünkben történnek.
Kép: illusztráció, forrás: pixabay.com.
Ha tetszett, akkor ne maradj le a következőről:
