Nurol
COVID19 Hírek Honvédelem és nemzetbiztonság Kiemelt

A világjárvány hatása a védelmi iparra

Nagyobb szünet után két hete jelent meg a legújabb spekuláció a török-magyar védelmi kapcsolatok terén, ezúttal az ASELSAN felépítményei és védelmi rendszerei kapcsán, összefüggésben a valószínűsíthető Nurol Makina megrendeléssel. A hír időzítése azért különösen fontos, mert a védelmi iparágban egyes elemzők szerint akár komoly visszaesés is várható.

Mindez korántsem meglepő, ha figyelembe vesszük egyfelől a gyártási nehézségeket (ellátási láncolat) és a kapacitások visszaesését, másrészt pedig azt a tényt, hogy jelentős gazdasági visszaesés esetén kézenfekvő politikai-gazdasági megoldás lehet a potenciális megrendelői oldalon a védelmi kiadások jövőbeli visszafogása, vagy átütemezése.

Nehéz általános érvényű jóslatokba bocsátkozni, és a védelmi iparágon belül is eltérők lehetnek a különböző szektorok jövőképei. A Deloitte elemzése szerint például a védelmi kiadások terén nem lesz olyan jelentős a válság kihatása, mint például a civil repülőgépiparra, és a kereskedelmi repülésre, mivel a védelmi szektorban a jelenlegi projektek pénzügyi keretei már korábban tervezésre kerültek. A PwC nagyon hasonló véleményre jutott a területet elemezve.

A nagy elemzőcégek meglehetősen leegyszerűsítőnek tűnő összefoglalóin túlmenően a kérdéssel hétről-hétre egyre több szakmai(bb) oldal is foglalkozik. A The Diplomat weboldalon nemrég egy egészen átfogó cikk jelent meg a koronavírus járvány védelmi ipari hatásait elemezve.

Az írásukban kiemelik, hogy a védelmi iparágban működő társaságok méretétől, az üzleti jellegétől, a termékportfóliótól, az ellátási lánc függőségeitől és az üzleti tervektől függően jelentősen eltérhetnek a járvány hatásai a különböző védelmi szektorban működő vállalatok esetében.

A járvánnyal súlyosan érintett, jelentős védelmi szektorral rendelkező országok esetében a hatás sokkszerű lehet. Példaként az olasz Fincantieri vállalat került kiemelésre, amely kénytelen volt gyártási kapacitásait jelentősen csökkenteni a karantén miatt, ez pedig kihathat akár a katari haditengerészet jelenlegi megrendeléseinek teljesítésére és a jövőbeli piaci lehetőségeikre egyaránt.

Másik jelentős, negatív hatásként értékeli az újság, hogy a védelmi üzletfejlesztés meglehetősen különbözik sok más iparágétól. Ezt hosszú tárgyalási időszakok, elhúzódó kötelezettségvállalások, a kormányok közötti mindenkori politikai kapcsolatok dinamikája, kiterjedt tesztelés és értékelés, valamint a személyes találkozók jellemzik. Ebben az üzleti környezetben jelentős hatásként értékelhető a potenciális üzleti találkozási pontok, események, kiállítások, szakmai rendezvények elmaradása.

Véleményük szerint ezt a hatást nem képes a távközlés megoldani, mivel valószínűtlen, hogy a nagy értékű beszerzésekkel kapcsolatos végleges döntéseket ilyen módszerrel hozzák meg. A katonai gyakorlatok felfüggesztése, vagy csökkentése a védelmi vállalkozások közvetett fejlesztésének újabb akadályát jelenthetik a jövőben, mivel csökken a  formális és informális tesztelés és értékelés lehetősége.

A kormányok figyelme a védelmi iparágaktól részben elfordul és a központba az egészségügyi kiadások fejlesztése kerülhet rövidtávon. Emellett a gazdasági visszaesés önmagában is a védelmi kiadások visszafogásával járhat. Egy ilyen helyzetben viszont a védelmi iparág szereplőinek igen nehéz kérdések elé kell állniuk:

  • Fenntartják-e a munkaerő szintjét, felvállalják-e a kockázatot a szakemberek elvesztésével járó kockázatot?
  • Kifizetik-e a beszállítóikat?
  • Fordulnak-e segítségért a kormányokhoz?
  • Elvonják-e a K + F költségvetést annak kockázatával, hogy elveszítik a technológiai előnyüket?
  • Áthelyezik-e a termelési helyszíneket?
  • Hogyan fogják fenntartani a részvényesek bizalmát?

A piac a fenti kockázatokat gyorsan beárazta, hiszen március végére a legnagyobb globális védelmi iparági szereplők részvényei (Lockheed Martin, Leonardo, Thales, Fincantier) bőven két számjegyű csökkenést mutattak február elejéhez képest. Egyes védelmi társaságok részvényeivel jelenleg az elmúlt öt év legalacsonyabb árain folyik a kereskedés.

Általános tanulság lehet a védelmi ipar számára, hogy a bizonytalanságot a mai világban normának kell elfogadni, és a védelmi iparnak fel kell tárnia a kockázatkezeléssel összefüggő tervezés több aspektusát, ezzel pedig a vállalati stratégiának nem csupán a növekedésre kell összpontosítania: a legjobbra kell reménykedni, de a legrosszabbra kell felkészülni.

A legőszintébb és legérdekesebb gondolatmenetet viszont a török savunmasanayist.com oldalon olvastam (sajnos csak nyersfordításban, de így is jól érthetően), ahol Burak AKBAŞ-al készítettek a témában egy interjút, aki a török Meteksan védelmi vállalat egyik vezetője.

Ő úgy látja, hogy  a válsággal járó gazdasági visszaesés negatív hatással lehet a járvány által súlyosan érintett országok védelmi kiadásaira. Annak ellenére, hogy túl korai lenne egyértelmű jóslatokba bocsátkozni, napirendre kerülhet a védelmi költségvetés csökkentése és néhány nagy projekt bevezetésének elhalasztása is a következő néhány év során.

Viszont a véleménye szerint a globalizáció hatása csökkenni fog, és ez később megerősíti a nemzetállamokat és a nacionalizmust. Éppen ezért figyelembe kell venni azt a lehetőséget, hogy ennek közvetett hatása megerősíti majd a védelmi és biztonságpolitikát is, és azt, hogy a rövid távon valószínűleg csökkenő védelmi költségvetések közép- és hosszú távon még inkább növekednek a korábbihoz képest.

Rövidtávon viszont szinte biztos, hogy a korábbi török exportcélok nem fognak teljesülni, és már most látható, hogy több exporttevékenység is megállt a COVID19 járvány miatt, és úgy látja, hogy a március-áprilisra becsült új szerződések száma is jelentősen csökken. Itt ő is kitér arra, hogy az üzletkötési folyamatot jelentősen megnehezítik az utazási korlátozások.

Korábbi cikkemhez hasonlóan az interjúban is az olvasható, hogy az országok közötti kapcsolatokban átalakulás várható, és ez minden bizonnyal tükröződik a védelmi ipar kereskedelmében, amely az egyik olyan ágazat, amelyet az országok közötti politikai kapcsolatok leginkább érintenek.

Jelenleg több hatás is a projektek lehúzódása és csúszása felé mutat. Ilyen például a munkaórák csökkenése, a karantén, a kényszerszabadságolás, az ellátási láncolatok megszakadása. A home office bevezetése a gyártás számos területén kivitelezhetetlen, de nincs megfelelő gyakorlat arra nézve sem, hogy a  zárt munkakörnyezetre építő védelmi ipari biztonsági-titokvédelmi standardokat hogyan lehetne ilyen keretek között garantálni, miközben megnő a kibervédelem fontossága.

Az általános negatív hatásokon túlmenően egyes, nem feltételenül kifejezetten, de legalább részben védelmi ágak, például a genetika, a mikrobiológia és a nanotechnológia területe felértékelődik. Ugyancsak növekedhet a kereslet a tábori kórházak, úszó kórházak, a betegek és az anyagok szállítására szolgáló platformok és rendszerek, az autonóm és automatizált rendszerek, a kiszolgáló robotika területén. A válság magával hozhatja az ellátási láncok újraépítését, alternatív ellátási láncok feltárását, a készletezési gyakorlat megváltoztatását is.

A fenti hatások eredőjeként viszont az látszik, hogy a járványügyi folyamat miatt bekövetkező késedelem, a kereskedelem csökkenése, a vállalatok pénzügyi szerkezetét érintő negatív hatások, különösen az alacsony készpénztartalékkal rendelkező vállalatok esetében jelentősek lesznek. A COVID19 egyik legfontosabb hatása a védelmi iparágban működő társaságokra rövid távon pénzügyi nehézségekkel lesznek majd.

A fentieket én még annyival egészíteném ki, hogy megrendelői és szállítói oldalon is különösen fontossá válhat az eddig megkötött szerződések jogi és pénzügyi tartalma. Különösen igaz lehet ez például Magyarországra, ahol a Zrínyi 2026 haderőreform kapcsán vélhetően számos ügylet van különböző jogi, illetve pénzügyi-projekt státusban, és mint fent már említve van a területen gyakori, hogy a szerződést követően a felek teljesítése (fizetés és szállítás) elhúzódik.

Arról még nem olvastam semmilyen utalást, hogy várható-e Magyarországon a védelmi-fejlesztési koncepció megváltozása – tekintettel például a prognosztizált növekedési ütem megváltozására, esetleg egy nagyobb gazdasági válság veszélyére – a magyar haderőreform kapcsán, vagy egyelőre tarthatónak tűnnek (esetleg átütemezéssel) az eddigi tervek és vállalások.

Másik oldalról az is bizonyos, hogy az esetleg átmenetileg meggyengülő védelmi ipari vállalatok jó célpontjai lehetnek majd a felvásárlásoknak, befolyásszerzésnek, illetve a piacon továbbra is erősnek mutatkozó vásárlói csoportok most talán jobb alkupozícióba is kerülhetnek az esetleg megszoruló védelmi ipari vállalatokkal szemben.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: