Külföld

A Tu-141 felderítő üzemmódjai és leszállása

Tu-141_Strizh

Sok a bizonytalanság a Tu-141-es repülése kapcsán, amik közül az egyik legfontosabb vagy legalábbis legérdekesebb kérdés (valójában szerintem nem), hogy milyen felderítő eszközökkel lehetett egy ilyen eszköz ellátva, ha már áthaladt Magyarország felett.

Egy orosz oldal nyersfordítása alapján a felderítési feladatok megoldásához a Tu-141-et öt különböző speciális berendezéssel lehet felszerelni (más oldalak lézeres és radiológiai felderítési lehetőségekről, illetve rádióelektronikai feladatokat elátó modulokról is megemlékeznek, mint lehetséges eszközök).

Az oldal szerint a leggyakrabban használt készletek az I. és II. voltak, amelyeket “Napnak” és “Éjszakának” neveztek. A “Nappali” készlet fő elemei az A-86P (perspektíva) és a PA-4/90 (panoráma) kamerák voltak. 300 méteres magasságból történő fényképezéskor (ez volt a fő szabványos repülési mód), 30-40 cm-es felbontást biztosítottak.

Az “Éjszakai” készlet alapja a “Winter” hőképalkotó volt. Ez a készülék lehetővé tette az objektumok megkülönböztetését, amelyek között a hőmérsékletkülönbség 0,3 fok, vagy annál nagyobb volt. Az ilyen érzékenység nemcsak a motorok észlelését tette lehetővé, hanem annak meghatározását is, hogy milyen régen volt kikapcsolva. A hőkamera felbontása 70 cm.

Természetesen az ukránok és/vagy oroszok azóta akárhogyan módosíthatták, lecserélhették a felderítő eszközöket, így a szovjet specifikáció legfeljebb irányadó.

Még egyszer visszatérve a leszálláshoz (annak lépései):

  1. Üzemanyag-maradékok elvezetése a tartályokból. Ezzel egyidejűleg a hűtőközeget is eltávolították a hűtőrendszerből. Ez mind az UAV súlyának csökkentése, mind a tűz megelőzése érdekében történt.
  2. A sebesség minimalizálása úgy, hogy a repülési pályát a végső szakaszban módosította az eszköz .
  3. Eltávolítja az eszköz a leszállító ernyőt védő burkolatot és kilöki az ernyőt. Miután kihúzták, az ejtőernyő a törzs mentén csatlakozott, így a Tu-141 leszállása “lapos” volt, vagyis nem orral lefelé történt.
  4. Úgynevezett szondák kibocsátása.
  5. Végezetül a fékezőrakéta bekapcsolása, amely intenzíven csökkentette a süllyedés sebességét.

ammónia

Ammóniamaradék kiengedése
Forrás: Youtube.com

foldeteres2

Földetérés pillanata
Forrás: Youtube.com

egyseg

Forrás: Youtube.com

Ha Zágrábban nem tapasztalták a fékezőrakéták működését (furcsa hang, fényjelenség az ereszkedés közben), akkor elképzelhető, hogy valamiért nem aktiválódott, ami így magyarázhatja akár azt is, hogy miért történt végül robbanás.

Borítókép: wikimedia.org

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Külföld