Kasmír Mig-21
Külföld

A történelem ismétli önmagát

Pár napja ismét ráirányult a figyelem a két atomhatalom, India és Pakisztán feszült viszonyára. A sajtóban azóta megjelent szakmai elemzések részletesen bemutatták a jelenlegi helyzetet, illetve a lehetséges jövőképet. Amikor most ismét olvastam a konfliktusról – és az indiai MiG-ek(?) lelövéséről  – egyből beugrott néhány hír, amit 14 évesen gyűjtöttem össze, még 1998-ban.

Hétvégén volt egy kis időm átnézni a 20 évvel ezelőtti “hírgyűjteményem” és rátaláltam a hírre, ami tehát valamikor 1998 körül született, és ami tartalmát tekintve egészen elképesztően hasonló a pár nappal ezelőtti incidenshez. Történt ugyanis, hogy India akkoriban azzal vádolta Pakisztánt, hogy támogatást nyújt a Kasmír indiai részébe tömegesen beszivárgó muzulmán fegyvereseknek.

Pár héttel ezelőtt egy indiai kormányerőket szállító konvoj mellett történt öngyilkos merénylet Pulwama városa közelében az autópályán. A támadók a Dzsaish al Mohamed nevű pakisztáni terrorszervezet tagjai voltak.

A történésekre adott indiai válaszreakció 1998-ban, és 2019-ben is azonos volt: légicsapásokat indítottak pakisztáni célpontok ellen. Furcsa módon a két esemény ezt követően is ugyanúgy folytatódott. Akárcsak több, mint húsz évvel ezelőtt, most is két indiai vadászgép lelövését jelentette Pakisztán.

Mindkét incidensben az egyik lelőtt indiai vadászgép MiG-21-es volt, és mindkét esetben elfogtak egy-egy, Pakisztán területén katapultált, indiai pilótát. A térségben meghatározó Kína pedig pont ugyanazt mondta 21 évvel ezelőtt, mint pár hete:

“A Dél- és Közép-Ázsiában gazdaságilag és politikailag is egyre aktívabb Kína is azonnal reagált a súlyos incidensre, és visszafogottságra szólította fel a feleket.”index.hu (2019)

 

Pakisztán MiG

“Kína csütörtökön önmésékletre intette a két dél-ázsiai államot” – Népszabadság (1998)

Emlékszem, hogy akkoriban annyira jelentősnek gondoltam az indiai-pakisztáni konfliktust, és annak lehetséges hatásait, hogy félre is tettem minden ezzel foglakozó cikket. A cikkek természetesen kiterjedtek India és Pakisztán rakétaprogramjára és atomprogramjára is.

Fegyverkezésiverseny
(Forrás: Népszabadság)

India

(Forrás: Népszabadság)

Mára természetesen sokkal pontosabb információkat szerezhet bárki az internet segítségével, de érdekes lehet látni, hogy egy, Magyarországtól bizonyos tekintetben távoli konfliktust akkoriban hogyan mutatott be a hazai média, melyik félre helyezett nagyobb felelősséget, milyen pontokat emelt ki a konfliktus kapcsán.

Másik tanulság, hogy miközben a globális biztonság a közérdeklődés és figyelem központjába került, akközben a nemzetközi közösség nemhogy megoldani nem tudott két évtized alatt egy nemzetközi (és potenciálisan akár globális kihatású) konfliktust, hanem lényegében ugyanazokat a válaszokat adja rá, mint 20 évvel ezelőtt.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: