Nemzetbiztonság országház
Adatvédelem és információszabadság

A politika expanziója várható a jogértelmezésben?

Tavaly ősszel írtam arról, hogy jelentős átalakításokat tervez a kormány a jogszabályok indokolásával kapcsolatban, és ezzel párhuzamosan a jogalkotást meghatározó folyamatok egy része is revízióra kerülhet a közeljövőben. Az akkoriban nyilvánosságra hozott előterjesztés nyomán végül megszületett a törvény, ami azóta hatályba lépett, és végül pár nappal ezelőtt megjelent az első Indokolások Tára is.

Közismert, hogy az 1870-es évektől kezdődően fűz a jogalkotó miniszteri indokolást a törvényekhez Magyarországon. Mindez azért különösen fontos, mert a jogszabályok értelmezésének egyik lehetséges módszere épp a jogalkotó szándéka, illetőleg akarata szerinti értelmezés, amelynek gyakorlati fontossága természetesen igen eltérő lehet. Ahol azonban nagy súlyt helyeznek a jogi szöveg értelmezésénél a jogalkotó akaratára, ott a jogszabályon túl akár még az előkészítési anyagokat is bevonhatják az értelmezés folyamatába.

Magyarországon eddig mindez egyáltalán nem volt jellemző, azonban a tervezet előírta a bírói jogértelmezés során a jogszabályok céljának megállapításánál a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolásának figyelembe vételét.

Ezzel, és az Indokolások Tára puszta létével az új szabályozási koncepció lassan akár át is alakíthatja majd a miniszteri indokolás szerepét, még akkor is, ha hangsúlyozásra került, hogy a jogszabály tervezetéhez csatolt indokolás kötelező erővel a jövőben sem fog rendelkezni.

A javaslat módosításokkal végül elfogadásra került, sőt, 2019 március 15-én már hatályba lépett az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő a jogalkotásitörvény-módosítás is. Ennek nyomán a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tára tartalmazza majd a jogszabálytervezetek indokolásait, méghozzá „az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott körben és módon”.

A változásokkal összhangban módosul a Nemzeti Jogszabálytár is, ugyanis a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet is módosításra került. Az új szabályok szerint ezentúl a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell majd tenni az Indokolások Tárában közzétett indokolásokat.

Sőt, a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell majd tenni az igazságügyminiszter által meghatározott, kiemelkedő társadalmi, gazdasági jelentőségű, hatályos jogszabály tekintetében a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslathoz kapcsolódó indokolásra, előterjesztői álláspontra és a megalkotása vagy módosítása során keletkezett irományokra figyelemmel szerkesztett összefoglalót is.

Az első Indokolások Tára 2019. március 29-én jelent meg, és mindössze egyetlen jogszabály, a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet módosításáról szóló 10/2019. (III. 29.) BM rendelet indokolását tartalmazta.

A jogalkotói szándék fontossága a jogértelmezésben sokkal jelentősebb lehet, mint azt talán sokan gondolnák. Lényegében a miniszteri indokolásra hivatkozva érveltem korábban a Kúria és a Legfőbb Ügyészség lényegét tekintve egybehangzó álláspontja ellen, ami szerint tiltott adatszerzés bűncselekményét csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel „a más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: