Zrínyi 2026

A Nemzetbiztonsági bizottság előtt hallgatták meg Dr. Benkő Tibor honvédelmi minisztert

civil kontroll

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának 2020. október 27-i ülésén került sor Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter éves meghallgatására. Az alábbiakban az általa elmondottakból emelnék ki részleteket, elsősorban a Magyar Honvédség 2019. évi tevékenysége és fejlesztése kapcsán.

Ami számomra mindenképp szembeötlő, hogy a migrációs kérdéseket követően a teljes bevezetőjét uralta a NATO fogalma. Három hosszabb bekezdésben 17-szer használta a NATO rövidítést. Az egész témakört  hibrid hadviselés megjelenésével vezette fel, amely a biztonsági környezetünk tekintetében, a véleménye szerint, 2014-ben, az ukrán-orosz konfliktus alkalmával, a Krím-félsziget elcsatolásával jelent meg.

Elmondta azt is, hogy „a NATO-val teljes mértékben összhangban, Magyarország is úgy gondolkodik, hogy Oroszországgal szemben alkalmazva az elrettentés metodikáját, a párbeszédet is tovább kell folytatni. Tehát ez a kettős megközelítés rendkívül fontos számunkra és a NATO számára egyaránt.”

Ugyanakkor a NATO azt is mondja, hogy létezik egy déli fenyegetettség is a keleti mellett, ez pedig egy komplex kihívást jelent a NATO-tagállamok számára. A NATO Déli Regionális Központhoz való csatlakozásunk is nagymértékben azt bizonyítja, hogy a déli irányban elkötelezettek vagyunk, hiszen számunkra rendkívül fontos a Nyugat-Balkán biztonsága.

A térség biztonságának erősítése érdekében jött létre a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság Székesfehérváron és a NATO ezt a kezdeményezést befogadta. Így a NATO parancsnoki struktúrarendszerében ez meg is jelenik. A szomszédos országok közül Szlovákiát, Horvátországot és Szlovéniát szólítottuk meg.

Végül az alapító tagok között Horvátország csatlakozott egyelőre ehhez a kezdeményezéshez, és tulajdonképpen megkezdődött ennek, a NATO parancsnoki struktúrába tartozó, Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságnak a létrehozása. 2020. december 31-ig, tehát ez év végéig kell a NATO kezdeti műveleti képességét ennek a parancsnokságnak elérnie, a teljes műveleti képességet pedig 2022. december 31-ig.

Kiemelte, hogy 2019 egyik legsikeresebb többnemzeti együttműködését jelentette ennek a Regionális Különleges Műveleti Komponens-parancsnokságnak a megteremtése, ehhez több ország is csatlakozott. A nemzeti készenlétet ez év december 31-ig, a NATO kezdeti műveleti képességet 2021. december 31-ig, a NATO teljes műveleti képességet pedig 2024. december 31-ig kell hogy elérje ez a szervezeti elem. Ez a szervezet pedig Szolnokon települ és kezdte meg működését.

A fejlesztések tekintetében kijelenthető, hogy a jövőre nézve, immár 2030-2032-es kitekintéssel végzik a tervezőmunkát.

Hangsúlyozta, hogy a technikai fejlesztés a honvédelmi és haderőfejlesztési programban pontosan megtervezett, elkészített tervek és elgondolások alapján történik, természetesen megfelelő anyagi támogatás mellett. Elmondta, hogy 2019-ben megtörtént további 4 darab Mi-24-es harci helikopter felújítása, korszerűsítése, modernizálása (összesen 8 ilyen helikopter áll hadrendben).

Ezek az eszközök új navigációs rendszerekkel és éjjellátó képességekkel kerültek felszerelésre. Mindkét Airbus szállító repülőgépek kialakítása, átalakítása megtörtént, tehát innentől kezdve már nemcsak csapatszállítási feladatokat tudnak velük végrehajtani, hanem sérült katonáknak vagy éppenséggel balesetet szenvedett magyar állampolgároknak is a kiszállítását biztonságos területre.

Ez a képesség egy intenzív és három súlyos sérült szállítását, fekvő elhelyezését teszi lehetővé. A cél az, hogy további ilyen, légi mentési feladatra alkalmas berendezéseket vásároljanak. Beszélt azonban eddig talán nem említett fejlesztésekről is.

Például szimulátorokat vásároltak az elektronikus hadviselés gyakorlásához, illetve négy olyan ROLE 1 egészségügyi készletet, amelyet most a pandémiás helyzetnél egyik-másik kórháznál telepítettek is. A tüzérképesség korszerűsítése kapcsán említette, hogy sikerült beszerezni azokat a nagytávolságú, hőkamerás, lézeres felderítő műszereket, amelyek ehhez a rendszerhez tartoznak.

Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy gyakran érik vádak a honvédelmi tárcát. Példaként említette az esetet, amikor megjelent, hogy a Magyar Honvédség hány száz milliárd forintért kíván rakétákat vásárolni az Amerikai Egyesült Államoktól.

Nagyon bízik benne, hogy ez csak félreértésből és az angol nyelvű anyag téves fordításából adódik, hiszen ez a Defense News katonai hírekkel foglalkozó hírportálon jelent meg, de most a valóságban lehet látni, hogy köszönőviszonyban nincs azzal, amit akkor a különböző sajtóorgánumok hoztak, és kérdésként is megjelent az asztalán.

Konkrét példát is mondott. Ő az amerikai nagykövettel egy szándéknyilatkozatot írt alá, majd azt követően a Magyar Honvédség parancsnoka, aki alkalmazója, felhasználója ezeknek a rakétáknak, ő írt alá konkrét szerződést. És nem titok tulajdonképpen, ez első lépcsőben 120 darab rakéta beszerzéséről szól, amelyet, ha igényünk lesz rá, akkor további 60 darab rakétával lehet kipótolni.

Tehát a Kongresszus megadta ezt a felhatalmazást. A megjelent álhírekben jóval nagyobb mennyiségű rakétákról írtak, holott a Kongresszus – tehát itt van a félreértésre az ok – egy felhatalmazást adott a cégnek, hogy exportálhat, milyen mértékben, hány darabot. De ez nem mind Magyarországhoz tartozó vásárlást jelent. Tehát itt a nem kellő hozzáértés okozta a félreértést. A konkrét szerződés arról szól, amit elmondott: tehát 120 plusz 60 darab rakéta vásárlásáról.

Ugyancsak kérdésre reagálva elemezte Oroszország manővereit a Szerbiában történő befolyásszerzése kapcsán, konkrétan azt, hogy az orosz védelmi minisztérium Szerbiában irodát nyit. Véleménye szerint ez egy teljesen természetes dolog, hiszen Oroszország a saját régi képességét kívánja minél hatékonyabban, minél eredményesebben biztosítani.

Oroszországnak természetesen érdeke, hogy Szerbiát ne engedje az euroatlanti csatlakozás irányába, hanem ő adja meg azokat a lehetőségeket, támogatásokat, amire szüksége van Szerbiának. Ezért nekünk Szerbiával olyan politikát kell folytatni, legyen ez gazdasági, legyen mindenféle együttműködési, így katonai együttműködési politika is, mert van katonai együttműködésünk Szerbiával, ami lehetőséget biztosít Szerbiának arra, hogy érezze, nem csak egyirányú mozgástere van.

A magyar várakozásokat tehát nem lepte meg ez a dolog, hogy ott irodát nyitnak, az sem, hogy fogják működtetni; „azt is tudjuk, hogy lesz további együttműködés, és a védelmi képességét Oroszországgal is fogja erősíteni, meg fogja nyugati eszközökkel, nyugati technikákkal is fejleszteni. Tehát Szerbiával jószomszédsági viszonyban élve arra kell törekednünk, hogy tőlünk mindenféle erkölcsi támogatást és olyan támogatást is megkapjon, hogy biztonságban érezhesse magát.”

„Az, hogy fog-e még máshol irodát nyitni a környéken Oroszország, ezt nagyon nehéz megítélni – nyilván szeretne más területen is együttműködést kialakítani. Hiszen ez az iroda is, amelyet Szerbiában nyit, ez a haditechnikai együttműködést segíteni fogja. De ugyanakkor, ha megnézzük a térképet, nem nagyon van olyan ország a térségünkben, amellyel ő ilyenféle együttműködési megállapodást tudna kötni. Viszont nem mindegy, hogy Szerbiával meddig tud eljutni – mondta.

Az  egyik legérdekesebb gondolatmenet pedig a végére maradt: a gyulai helikopterforgóalkatrész-gyártás. Ismét elmondta ugyanis, hogy vannak kihívások, kockázatok, fenyegetések, amelyek ott vannak előttünk és a katonák előtt is. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat elvégzi ezeknek az értékelését, felmérését, kutatását, értékelemzéseket hajt végre, és a katonák megmondják, hogy ezeket a feladatokat ilyen és olyan képességekkel lehet kezelni.

Tehát a katona megállapítja a szükséges képességeket, majd megkezdődik a piackutatás, a felmérés, és különböző érdekek érvényesítése mellett jön létre egy üzletkötés. Ilyen az Airbus forgóalkatrész-gyártó üzem is. És ezt már nem a honvédelmi tárca végzi.

„Tehát bár nekünk kitűzött célunk, hogy legyen korszerű, modern hadiiparunk, de a hadiipar létesítése, létrehozása, az, hogy azok a cégek, azok az ágazatok mikor jönnek létre, hogyan jönnek létre, nem a mi tárcánk feladata.”

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Zrínyi 2026