védelmi
Honvédelem és nemzetbiztonság Kiemelt

A magyar védelmi kiadások trendjei

Mostanában jelent meg a Nemzet és Biztonság legújabb száma, melyben Csiki Varga Tamás írt egy adatokkal teletűzdelt cikket, “A magyar védelmi kiadások trendjei, 2004–2019” címmel.  A bevezetőjében arról ír, hogy mind a Honvédelmi Minisztérium, mind a Magyar Honvédség Parancsnoksága “a lehető legnagyobb mértékben visszafogott a tájékoztatás terén a nyilvánosság számára saját kommunikációjában is.” Ezzel aligha lehet vitatkozni, de a legérdekesebbbek így is azok az adatsorok, amelyek bemutatják a múltat, és előre jelzik a jövőt.

A honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekek szem előtt tartása mellett a cikk írója szerint “nyílt forrású adatokra és információkra csak a minimális átláthatóság törvényi keretei között lelhetünk.” Lényegében hasonló meglátásból érhető el a jogalappal.hu weboldalon a 2018 (részben) és 2019 (teljes) évekre vonatkozóan az összes olyan nyilvános és eredményes honvédelmi beszerzési eljárás eredményére vonatkozó információ, amit a HM Védelemgazdasági Hivatal írt ki.

Csiki Varga Tamás úgy véli, hogy, “mivel az átláthatóság és elszámoltathatóság, valamint a társadalom irányában vállalt felelősség irányelveit nem vethetjük el, még a honvédelemmel kapcsolatos információk nemzetbiztonsági érzékenységét szem előtt és tiszteletben tartva is szükség lenne az alapvető adatok racionális megosztását biztosítani (…).”

“Az információmegosztásnak ugyanis – a kutatói ambíciók elősegítésén túlmenően – számos gyakorlati előnye van: fokozhatja a társadalmi és szakpolitikai párbeszédet, nagyobb láthatóságot, ezáltal legitimitást biztosít a társadalmi javak felhasználásához, általánosságban is a Magyar Honvédség működéséhez. A tényalapú kommunikáció fokozná a társadalmi tudatosságot a biztonsággal és védelemmel (belbiztonság, országvédelem) kapcsolatban, valamint erősítené a Magyar Honvédség társadalmi támogatottságát is.”

A cikk fókuszában azonban így sem elméleti, vagy épp információszabadsággal összefüggő  kérdések állnak, hanem a korábbi honvédelmi költségvetési kiadásokra vonatkozó adatok rendszerezése és idősíkba helyezésbe. Ezek közül az egyik legérdekesebb a tervezett és tényleges költségvetés közötti eltérés bemutatása.

költségvetés

A honvédelmi költségvetés terv/tény számai (millió forint)
Forrás: Csiki Varga Tamás szerkesztése

Ezekből az adatokból egyfelől jól látható, hogy 2014-től milyen éles elmozdulás történt az addigi tendenciáktól. Másfelől az is egyértelműen látszik, hogy a honvédelmi költségvetés eredetileg tervezett kerete és a ténylegesen elköltött összeg egymáshoz viszonyított értéke – általában – az utóbbi javára tér el. Néhány évben, mint például 2007-ben és 2017-ben jelentősen.

A másik érdekes kimutatás pedig a különböző GDP és védelmi költségvetési növedési pályák elemzése kapcsán végzett összehasonlító elemzés, amely szerint a GDP-növekedés ütemétől függetlenül (mindegy, hogy az magas, vagy alacsony lesz) sem teljesül a 2%-os GDP-arányos szint – sem 2024-ig, sem 2026-ig -, amennyiben az éves védelmi költségvetés-növekedés csak a jelenleg tervezett 0,1% lesz.

Ezzel szemben “az intenzívebb, éves 0,2%-os növekedési forgatókönyv esetében az alacsonyabb GDP-növekedés (1,8%) mellett 2025-ben, a magasabb (3,24%) esetén 2026-ban érheti el a magyar védelmi költségvetés nominális értéke a nemzeti össztermék 2%-át, ezzel teljesítve a NATO irányában tett politikai vállalást.”

Borítókép: Gyömbér Béla

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: