Az elmúlt években számos védelmi ipari bejelentést tett a kormány, melyek egy átfogó koncepció elemeiként alkotják a védelmi iparfejlesztés jelenlegi stratégiáját. Ezzel párhuzamosan számos, jelentős változás történt a védelmi iparral összefüggésben Magyarországon. Most ezeket tekinteném át.
Stratégia
A hazai védelmi iparfejlesztés legújabb koncepciójának első elemének Hende Csaba HADIK-tervéhez köthető, melynek kapcsán még több milliárd forintos indiai (és talán líbiai, szíriai), hadielektronikai beszerzés reménye is felvillant. A terv részleteiben soha nem volt megismerhető, ezért a megvalósulás mértéke nehezen megítélhető, de vélhetően alacsony maradt.
Ezt követően, a 2016 februárjában indult Irinyi terv egyik kiemelt fejlesztési területének tekintette a védelmi ipart, fegyvergyártást: „A hazai védelmi ipar átfogó fejlesztését a jelentősen megnövekedett és várhatóan hosszú távon fennálló biztonságpolitikai kockázatok különösen indokolttá teszik, mivel így a legkritikusabb területeken jelentősen csökkenthető a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek külföldi beszállítóktól való függősége, növekedhet az ellátás biztonsága.”
Az Irinyi terv védelmi ipari szerepe azonban jelentősen csökkent, egyfelől a 2016 végén meghirdetett, de érdemben 2017-ben elkezdődött Zrínyi 2026 program, másfelől, és még inkább a 2021-ben összeállított, részleteiben soha nem kommunikált Védelmi Ipari Stratégia miatt. Egy Honvédelmi és rendészeti bizottsági jegyzőkönyvből azonban megismerhetők a stratégia legfontosabb elemei.
„Van négy fő kockázati terület, amelynek a stratégiában kiemelt szerepet szántak. Az egyik a képzés, a szakképzett munkaerő. Nemcsak a felsőfokú végzettség, nemcsak a mérnökök területén lehet ez problémás, hanem a szakképzés területén.
Vannak olyan bizonyos alkatrészek, amelyek a hadiipar szempontjából kifejezetten problémásak, nagyobb mértékben problémásak, mint a járműiparban. Van egy sor olyan terület, amely embargó alá eshet, tehát nem mindent lehet megkapni.
Ha iparfejlesztésről beszélünk, akkor itt nemcsak a nagyvállalatok fejlesztését értjük alatta, hanem a hazai háttéripart, a hazai beszállítói kört. Veszélyt jelent óhatatlanul, hogy ők nem lesznek képesek kielégíteni vagy nem mindenki lesz képes kielégíteni a hadiipar igényeit.
S nyilván az utolsó pont, ami Magyarország méretéből adódik. Ugye, meg kell jelenni ezekkel a termékekkel a külpiacokon, ahol értékesíteni lehet ezeket. A hadiipar speciális módon működik, nem úgy, mint a civil iparágak jelentős része. Az az ország, amelyik exportálni akar, mindennel kell hogy rendelkezzen, gyakorlatilag a teljes know-how-val, a licencekkel, egészen odáig, hogy önálló értékesítési képességekkel bírjon.”
A stratégia alapjai tekintetében „az első alapvetően az iparfejlesztési láb. Azt el kell fogadnunk, hogy nem rendelkezünk minden technológiai tudással, ezért aztán a védelmi ipari beruházások megvalósítása nemcsak a Magyarországon működő beszállítókon vagy cégeken keresztül történik, hanem olyan partnerekkel való együttműködésben, akikkel vagy a magyar állam, vagy pedig a magyar gazdaság szereplői, de együttműködést kezdenek; ilyen a Rheinmetall együttműködés.
A második terület a kutatás-fejlesztési képességek erősítése. Meg kell határozni, melyek azok a területek, amelyeket mi akarunk kutatni, melyek azok a területek, amelyeket egy állami struktúrán keresztül szeretnék végezni, s melyek azok a területek, amelyeket megfinanszíroznak, és egyébként a kutatásokat valaki más látja el, de ilyen feltételek mellett. Valahogy az amerikai védelmi kutatási alap, a DARPA működését próbálták a magyar viszonyok között megjeleníteni.
Nagyon fontos dolog a humánerőforrás-fejlesztés, a szakképzés- és felsőoktatás-fejlesztés. A hadiipar ugyanúgy gépipart, elektronikát, szoftvert, vegyipart jelent, de minden esetben hozzátesznek ehhez egy olyan részt, ami egyébként hadiipar-specifikumokat fog jelenteni. Vissza fogják állítani azt a fajta hadiipari eszközökhöz értő mérnökképzést, amely korábban létezett.
S van egy utolsó elem, ami az állami tulajdont, tulajdonrészeket illeti. Ezeknek a szakmai irányítását egységesítették. Az állami szerepvállalás több területen megjelenik. Részben az állam részt vesz iparvállalatok létrehozásában. Erről megoszlanak a vélemények, hogy az állam szerepe meddig kell hogy terjedjen például az ipar területén. Kívánatos lenne, ha bizonyos idő után ez majd tisztán magáncégek formájában valósulna meg. Jelen állapotban ez nem feltétlenül lett volna működőképes, egyszerűen azért nem, mert itt a gyorsaság kifejezetten fontos volt.”
A Zrínyi 2026-ra visszatérve: elnevezést a honvédelmi tárca jelenleg már nem használja, mivel a program nem áll le három év múlva, éppen ezért a neve Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program lett. Az ilyen irányú védelempolitikai tervezés egészen biztosan ellát a 2030-as évek végéig.
Politika
A védelmi ipari fejlesztések egyik fontos politikai szándéka, hogy a hadiipar kibocsátása 2030-ig elérje, illetve meghaladja az 500 milliárd forintot. A politikai nyilatkozatok szerint, a volumen alapján, a magyar gazdaság egyik fontos pillérévé válhat a védelmi ipar, jelentőségét az autóiparéhoz hasonlítva.
A politikai nyilatkozatokat árnyalja, hogy az autóipar nemzetgazdasági volumene körülbelül 10.000 milliárd forint, továbbá nincs információ arról sem, hogy a kibocsátás pontosan milyen pénzügyi mutatót jelent ebben a körben. Az 500 milliárd forint lényegében a MOL egy évi nyereségének is megfeleltethető.
Különösen óvatosan kezelendők azok a kijelentések, melyek bármely terület piacvezető, vagy nemzetközi térben értelmezhető vezető szerepét érintik. Mindazonáltal nem lehetetlen olyan, magas K+F hozzáadott értékű részterületek meghódítása, melyekhez a hazai tudományos környezet adott. A kibocsátási volumen másik oldalról óriási fejlődési ívet jelent, hiszen a magyar védelmi ipar exportteljesítménye, az utóbbi időben, jellemzően 40-50 millió EUR körül mozgott.
A nyilatkozatok alapján a magyar védelmi ipar elsődlegesen a Magyar Honvédség igényeit fogja kielégíteni, az export és a bérgyártás ezt követően, vagy legalábbis: ezt nem hátráltatva értelmezhető. A védelmi ipari együttműködések alapvetően nyereségorientáltak, ahol ez nem volt kiindulópont, ott az együttműködést a későbbiekben fogják megkísérelni ebbe az irányba terelni.
Az export
Az exportra termelő védelmi ipar tekintetében rendkívül fontos a szoros állami felügyelet és ellenőrzés. Ennek alappillére minden országban az exportellenőrzési és a tevékenységet engedélyező hatósági munka.
Magyarországon ezt a tevékenységet Budapest Főváros Kormányhivatala végzi a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény és a haditechnikai tevékenyég engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet alapján.
Jelenleg mintegy 500-600 cég rendelkezik hadiipari tevékenységi engedéllyel, illetve hadiipari tevékenységre és haditechnikai külkereskedelemre egyaránt feljogosító tevékenységi engedéllyel. Általános vélekedés szerint a tényleges tevékenységet végző cégek száma száznál valamivel több lehet.
A mindenkori exporttilalmak tekintetében irányadó az embargós lista. A taxatív tilalmak mellett a gyártó országoknak széleskörű beleszólásuk lehet abba, hogy a nemzetközi tilalmak mellett, illetve attól függetlenül hova engedélyeznek exportot. A védelmi ipar piaca eltér más piacokétól, több tényező is torzítja.
Részleteiben sehol sem ismerhetők meg azok a szerződések, amelyek a védelmi ipari szállításokat keretezik. Nem ismert, hogy a gyártók, illetve a kibocsátó államok milyen feltételeket szabnak az egyes haditechnikai eszközök, szakanyagok felhasználásával kapcsolatban. Szélsőséges esetekben súlyosan aggályos szuverenitási kérdések merülhetnek fel egy jövőbeli konfliktusban.
Egyes nyilatkozatok alapján sejthető, hogy a német védelmi ipar a német exportengedélyezési gyakorlat miatt keresett, elsődlegesen uniós partnert a gyártás kihelyezése kapcsán: „a német hadiipari vállalatok Németországban nem érzik jól magukat. Tartanak egy jövőbeni politikai változástól, tartanak exportengedélyek kiadásának a nehézségétől. Németországban viszonylag alacsony a tolerancia a fegyvergyártókkal szemben, ez látszik egyébként kívülről is. Ezért elkezdődött egy olyan folyamat, hogy ők Németországot elhagynák, és egyébként máshova mennének, Európán belül is, meg Európán kívül is.”
A Magyar Honvédség
A magyar védelmi ipar másik, elsődleges felhasználói körét jelenti a Magyar Honvédség. A honvédségi igények egyik megfogalmazója a rövid életű MH Modernizációs Intézet utódjának tekinthető Magyar Honvédség Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság.
A szervezeti leírás szerint „a parancsnokság fő feladata a Magyar Honvédség transzformációs irányainak beazonosítása, a hosszú távú katonai képességfejlesztések stratégiai szintű irányelveinek meghatározása. Az innovációval, a kutatás-fejlesztéssel és a modernizációval kapcsolatos feladatok végrehajtása, MH szintű irányítása és felügyelete.
Feladatrendjébe tartozik az MH szárazföldi és a légierő haderőnemet érintő modernizációjának és transzformációs tevékenységének, valamint a tapasztalatfeldolgozással és a doktrína kidolgozással kapcsolatos feladatok irányítása, a szárazföldi és a légierő haderőnemek képességfejlesztési irányelveinek meghatározása ezen feladatok MH szintű irányítása és felügyelete.”
További kiemelt feladata az MH-t érintő tudományos, innovációs kutatást, az azzal összefüggő MH szintű feladatok végrehajtásának irányítása, a védelmi és hadfelszerelési fejlesztésekkel kapcsolatos stratégia kidolgozásában való részvétel, védelmi ipari és innovációs szakterületet érintő hazai és nemzetközi gazdasági, társadalmi és tudományos folyamatok vizsgálata és elemzése, a hazai kutatás-fejlesztési, illetve innovációs eredménytermékek harcászati tesztelésével, újszerű harceljárások kialakításával kapcsolatos doktrinális változtatásokra vonatkozó javaslattétel.
A rendszeresítés folyamatát a hadfelszerelés rendszerbe kerülésének és rendszerből történő kivonásának rendjéről szóló 52/2020. (X. 8.) HM utasítás szabályozza. A hadfelszerelés az MH rendszerébe való felvétele rendszeresítési határozattal, alkalmazásba vételi határozattal vagy ideiglenes használat engedélyezésével történik. Rendszeresítési határozattal kerül az MH rendszerébe a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység során kialakított, új fejlesztésű vagy egyéb szakági fejlesztés során kialakított hadfelszerelés. A rendszeresítési határozatot a Rendszeresítési Bizottság javaslatára az MH PK adja ki.
A tényleges folyamatok tekintetében sajátos helyzetet jelent a kialakult gyakorlat, amikor a rendszeresítés és a csapatpróba lényegében párhuzamosan zajlik a fejlesztéssel. Ilyen a Lynx KF41 rendszeresítésének folyamata.
„A harcjárművek esetében az első 46 darab a németországi üzemben kerül legyártásra, azonban ez a mennyiség csak a konstrukció véglegesítésére szolgál. A Hódmezővásárhelyre érkező eszközök prototípusok (…). Ezeket a harcjárműveket a kezelőszemélyzet folyamatosan üzemelteti a német gyár munkatársainak jelenlétében és iránymutatásai alapján.
(…) A tervek szerint 2023-ban megérkező LYNX-ek közül csak néhánynak lesz tüzelésre alkalmas tornya például, ezért lőgyakorlatot eddig még nem is tudtak végrehajtani, csak vezetési gyakorlatokat. A gyártási tervben szerepel több „retrofit” állomás, amikor a LYNX-eket vissza kell szállítani Németországba, ahol beszerelésre kerülnek azokba is a már működőképes elemek. Ezzel a folyamattal lehet eljutni odáig, hogy az első 46 darab teljesen üzemképes és funkcionális eszköz lesz.”
A Magyar Honvédség számára az ilyen, korszerű, de a jelenleginél drágábban üzemeltethető eszközök beszerzése számos feladatot generál, ami kihathat majd a szabályozási oldalra is. Már az egyes karbantartási munkák értéke is meghaladhatja a csapathatáskörű beszerzések értékhatárát, miközben az üzemeltetési költségek miatt megnő a szimulátorok használatának fontossága.
Ugyancsak problémát okozhatnak a Magyarországon nem, vagy nem megfelelő minőségben elérhető karbantartási, üzemeltetési szakanyagok, miközben a gyártói előírások, különösen új fejlesztések esetén rendkívül szigorúak, esetlegesen túlbiztosítottak. Amíg a hazai gyártás, előállítás nem megvalósítható, addig a beszállítói láncoknak való kitettség növekedni fog.
Az eljárás
A honvédelmi igények alapján megfogalmazott elvárások alapján kiválasztott eszközök beszerzése kapcsán a közbeszerzési törvénytől elkülönült védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (Vbt.) az irányadó eljárás.
A témaköre tekintettel különleges eljárások szabályozzák az általános szabályok alóli kivételeket. Ilyen a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) korm. rendelet, és az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 225/2016. (VII. 29.) korm. rendelet.
A mentesítési kérelemben meg kell jelölni a beszerzéssel összefüggő, mentesíteni kívánt szerződés tárgyát és becsült értékét, valamint javaslatot kell tenni arra, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága a szerződés megkötése tekintetében adjon felmentést a Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alól. Az ajánlatkérő a mentesítési kérelemben indokolást ad a kivételi esetkör alkalmazásának szükségességéről, a védendő alapvető biztonsági érdekekről és az intézkedés arányosságáról, továbbá ismerteti a beszerzés megvalósításának tervezett módját.
A mentesítési kérelemhez csatolni kell az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy az Információs Hivatal – szakmai állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy a beszerzés milyen okból minősül alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzésnek.
Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat szakmai állásfoglalása az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés mentesítésének indoka alapján tartalmazza, hogy fennáll-e az országnak olyan alapvető biztonsági érdeke, illetve az állam biztonságához fűződő alapvető érdek, amely a beszerzéssel összefüggő információk megőrzését indokolttá teszi. Az illetékes bizottság elé kerülő mentesítési kérelem a gyakorlatban nagyjábóli.
A Honvédelmi Minisztérium cégei
A korábban a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó cégstruktúra – a HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zrt., a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt., a HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt. és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM Ei Zrt.) – 2020-ban az állami vagyonért felelős miniszterhez került.
Ennek eredményeként a cégek közötti viszonyok átrendeződtek, három korábbi cég, további transzformációk után (N7 Holding Zrt), a HM Ei Zrt. tulajdonába került, illetve a cégcsoport visszatért a Honvédelmi Minisztérium irányítása alá, megerősítve azt a korábbi feltételezést, hogy a kitérő egy nagyobb átalakítást, összevonást készített elő.
Az újonnan, Magyarországon megalakult védelmi ipari vállalatok tekintetében a szerepük nem központi, de nyilvánvalóan támogatják a jelenlegi és jövőbeli folyamatokat. Látszólagos kivétel ez alól az ARZENÁL Fegyvergyár Zrt., amely a HM Arzenál Zrt-ből, kiválással alakult, azonban a tulajdonosi jogok gyakorlója nem a HM Ei Zrt. vagy a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt., hanem a magyar állam tulajdonában álló N7 Holding Zrt.
Hasonló szerep várható Nyírteleken, ahol a HM Arzenál Zrt. helyi erőforrásaira, tudására épülve várható új, radarösszeszerelő-gyártó, kutatási tevékenységet végző vállalat megjelenése. Azonban a korábbi híradásokban kivitelezőként megjelölt Rheinmetall Hungary Zrt.-nek a mai napig nincs oda bejegyzett telephelye.
Egyéb állami vállalatok
Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ)
A Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2019 decemberében alakult meg. Az állam 100%-os tulajdonában áll, a szaktárcáktól függetlenül működő, az érintett szervezetek beszerzési igényeit fókuszált szakértelmével kiszolgáló szervezet, amely felett az államot megillető tulajdonosi jogok összességét a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztos gyakorolja.
Magyar Védelmi Exportügynökség (VEX)
A Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt álló, 2021-ben alapított, 100%-ban állami tulajdonú vállalat. Elsődleges célja a magyar védelmi ipar támogatása, valamint az exporttevékenység fejlesztése és erősítése, amelynek célja a hosszútávon fenntartható hazai védelmi ipari gyártás- és kutatásfejlesztés.
Magyarország kormánya a Magyar Védelmi Exportügynökséget jelölte ki kizárólagos joggal, hogy a honvédelmi célra feleslegesnek nyilvánított termékek (inkurrencia) értékesítésével kapcsolatosan közreműködjön, a vonatkozó eljárásokat lefolytassa és az adásvételeket előkészítse. A VEX a magyar védelmiipari vállalatokkal együttműködési megállapodásokat köt, továbbá biztosítja, hogy a termékek és szolgáltatások egy egységes arculatú, magyar standon jelenjenek meg a nemzetközi védelmi ipari kiállításokon.
Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI)
A VIKI egy kutatóintézeteken alapuló gyorsító programot, és tesztközpont-hálózatot épít, amelyet arra fog felhasználni, hogy a haderőben meglévő végfelhasználókat összehozza a legjobb és leghatékonyabb innovátorokkal. Ezen felül a tudományos kutatói és technológiai fejlesztéseket végző vállalatok számára védelmi jellegű projekteken keresztül konzorciumokban fejlődési lehetőséget biztosít, annak érdekében, hogy a haderő igényeihez a leghatékonyabb kettős felhasználású technológiai megoldásokat fejlesszék ki.
A legjobban teljesítők Európai Uniós és NATO szövetséges országok projektjeiben való részvételre kapnak támogatást, és nemzetközi katonai vásárlók előtt fognak megjelenni. A VIKI magyar állami tulajdonban van, tulajdonosi joggyakorlója a Honvédelmi Minisztérium.
Focus Venture Zrt.
Az MFB-n keresztül, áttételesen a magyar állam tulajdonában álló, alapkezelő tevékenységet folytató vállalat. A kormányrendelet szerint a honvédelmi miniszter működteti a védelmi ipari beszállító-fejlesztési program végrehajtásának rendszerét, és a FOCUS VENTURES Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján gondoskodik annak fenntartásáról és finanszírozásáról, valamint a forráskezelési és közvetítői feladatok ellátásáról.
A cél az, hogy a magyar tulajdonú vállalatok minél nagyobb arányban tudjanak bekapcsolódni a védelmi ipari fejlesztésbe és termelésbe, és minél több magyar vállalat érjen el NATO-beszállítói minősítést, hogy szakértelmével, tapasztalatával, innovatív ötleteivel hozzá tudjon járulni a nemzeti ellenállóképesség növeléséhez. A program pályázati rendszerben fog működni, a Focus Venture Zrt. kezelésében védelmi ipari tőkealap jön létre.
N7 Holding Zrt.
A Magyar Állam az Innovációs és Technológiai Minisztérium bevonásával a védelmi ipari kapacitások fenntartása és a fejlesztések megvalósítása érdekében, illetve a stratégiai elképzelések és koncepciók végrehajtása érdekében alapította a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.
Az N7 Holding Zrt. tulajdonosa a magyar állam, jelenleg a tulajdonosi joggyakorlója a Honvédelmi Minisztérium. A védelmi ipari fejlesztések tekintetében a vissza nem térítendő támogatásokat pedig az N7 Holding Zrt. keretein belül fogják kezelni. A 2023-ban közzétett könyvvizsgálói jelentések alapján 166 milliárd forintnyi befektetett eszközzel rendelkezett 2022-ben. A könyvvizsgáló jelentés alapján a befektetett portfolió alakulása:
Forrás: e-beszamolo.hu
Az N7 Holding Zrt. egyik alapvető feladata ennek megfelelően az állami tulajdon képviselete a különböző védelmi ipari projektekben, különösen a vegyesvállalatokban.
Állami tulajdonú védelmi ipari vállalatok
Az ARZENÁL Fegyvergyár Zrt. Kiskunfélegyházán végzi, CZ licenszek alapján, különböző kézilőfegyverek összeszerelését, gyártását. Az üzem kapcsán felmerült további fegyverek gyártása, bérgyártása mint amilyenek például a Unique Alpine AG vagy épp az FN Herstal (Leopard 2A7HU beszállító) termékei.
Az osztrák Hirtenberger Defence Holding Ltd., aknavetőket gyártó vállalat a magyar állam 100%-os tulajdonába került. Az ügyletet bonyolító HDT Védelmi Ipari Korlátolt Felelősségű Társaság azzal a konkrét céllal került megalapításra, hogy vásárolja meg a Hirtenberger Defence Holding Ltd.-t és leányvállalatait (a HDE-t, a HDI-t és a HDT NZ-t) – együttesen: HDS Cégcsoport – integrálja az azok tulajdonában lévő védelmi ipari kapacitásokat és technológiákat a magyar védelmi iparba, tulajdonosa az N7 Holding Zrt.
A cseh Aero Vodochody repülőgépgyár többségi tulajdona, több cégen keresztül, magyar állami tulajdonba került, a tulajdonosi jogok gyakorlójának az N7 Holding Zrt. lett kinevezve. A cseh katonai repülőgépgyártó megvásárlásához korábban MFB-hitelt kapott HSC Aerojet Zrt. A magyar állam tervezetten 12 darab sugárhajtású L-39NG katonai repülőgépet vásárol, amelyből 4 darab felderítő konfigurációjú lesz egy közös kutatás-fejlesztési program keretén belül.
Védelmi ipari vegyesvállalatok
A legnagyobb védelmi beszállítókkal a védelmi ipar fejlesztése érdekében számos nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást a kormány és hoztak létre vegyesvállalatot, például a Rheinmetall-lal, a Dynamit Nobel Defence-szel, az Airbus Helicopters-el, illetve a török Nurol Makinával.
Dynamit Nobel Defence Hungary
Többségi tulajdonosa a Dynamit Nobel Defence GmbH, további tulajdonosa az N7 Holding Zrt. Az eredeti hírek alapján a felek közötti megállapodás alapján az első két évben a különböző harcjárművek védettségét növelő reaktív páncélzatok (ERA) gyártása valósul meg. Ezzel párhuzamosan fokozatosan elindul a vállról indítható páncéltörő fegyverek (RGW) alkatrészgyártása is, ami öt éven belül egy teljes egészében hazai előállítású, magyar termékváltozat létrehozásában csúcsosodik ki.
Nurol Makina
A RÁBA Járműipari Holding Nyrt. mint kibocsátó arról tájékoztatta a tőkepiaci szereplőket, hogy a RÁBA Nyrt. és a nemzetközi viszonylatban is jelentős török hadiipari vállalat, a Nurol Makina egyetértési megállapodást írtak alá 2023. október 31-én, amelynek keretében megvizsgálják egy vegyesvállalat létrehozását kooperációs gyártási együttműködés céljával.
Az egyetértési megállapodás és a tervezett együttműködés részese az N7 Holding Zrt. és a Nurol Makina magyarországi leányvállalata is. Az egyetértési megállapodás szerint a vegyesvállalat – a Rába speciális szerelési, gyártási és vizsgálati kompetenciáira építve – katonai járművek összeszerelését végezné, a lehető legmagasabb hazai hozzáadott értékkel és magyar beszállítói tartalommal, elsősorban a Magyar Honvédség számára.
Potenciális beszállítói együttműködés valósul meg a BM Heros kaposvári üzemében, ahol továbbra is a járművek felépítményeinek és egyéb, harmadik féltől származó rendszereinek integrálása törtéhet meg.
Airbus Helicopters
Többségi tulajdonosa az Airbus Helicopters Zrt., további tulajdonosa az N7 Holding Zrt. a VIBIF Védelmi Ipari Beszállító- és Iparfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül. A cég mellett megjelent a Satys PSP Hungary Zrt. francia-magyar vegyesvállalat is, amely lehetővé tette a 100%-os magyar gyártás elindulását, a felületkezelést is ideértve.
A korábbi STU, illetve VIEK Kft. is a gyulai beruházáshoz köthető. A gyárban tervezetten nagy precizitást és technológiai fejlettséget igénylő alkatrészeket állítanak elő helikopterek dinamikus (forgó) rendszereihez és a sárkányszerkezethez.
Rheinmetall
A ZalaZone Ipari Park Zrt. és a Rheinmetall Landsysteme GmbH közös vegyesvállalata, a Rheinmetall Hungary Zrt. A ZalaZone Ipari Park Zrt. egyetlen részvényese az N7 Holding Zrt. Az együttműködés része a Lynx KF-41 harcjárműveket gyártó üzem, a ZalaZONE járműipari tesztpálya.
A Rheinmetall Canada Inc. részt vesz a nyírteleki radartechnológiát érintő fejlesztések bonyolításában. A Rheinmetall emellett több magyarországi vállalatot, vegyesvállalatot is létrehozott.
A Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. a Rheinmetall AG és az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. közös projektje, melynek eredményeként Várpalotán lőszergyár épül. A tervek szerint Várpalotára kerülhet a Hirtenberger gyártósora is, részben vagy egészben.
Nem a magyar államhoz köthető vállalatok
Magyarországon számos nemzetközi vállalat van jelen a védelmi ipar területén. Ilyen a radartechnológiában élenjáró, izraeli ProPatria, az olasz Beretta tulajdonát képező siroki lőszergyár, vagy épp a német Rohde & Schwarz.
Magyar, de nem állami tulajdonú vállalatokhoz sorolható a drónipari Rotors & Cams Zrt., a repülőgépeket gyártó MAGNUS AIRCRAFT Zrt., a lőfegyvergyártó Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. és végül, de nem utolsó sorban a széles termékpalettát gyártó Gamma Műszaki Zrt. is, de természetesen a lista korántsem teljes.
Pályázatok és támogatások
A mindenkori védelmi ipari stratégiát és fejlesztéseket nyilvánvalóan befolyásolják nem csak a hazai pályázatok, hanem a nemzetközi pályázatok, illetve programok, legyenek azok akár a NATO, akár az Európai Unió projektjei.
A pályázati források közül ilyennek tekinthető a EU ASAP pályázat, Európai Védelmi Alap, EU PESCO, NATO Innovációs Alap (NIF) és a NATO Észak-atlanti Védelmi Innovációt Ösztönző Mechanizmus (DIANA).
A NATO DIANA innovációs hálózat és a magyar fél között aláírtak egy együttműködési megállapodást, amelynek részeként például a zalaegerszegi tesztközpont is akkreditálttá vált az autonóm rendszerek és kiberképesség-fejlesztések terén.
Ezek a pályázatok jelentős mértékben meghatározhatják a védelmi K+F aktuális irányait, preferenciáit, amik adott esetben akár el is térhetnek a Magyar Honvédség igényeitől, mégis hozzájárulnak a magyar védelmi ipar fejlesztéséhez.
Oktatás és K+F
Számos magyar egyetem lát lehetőséget a védelmi ágazatban. Az Óbudai Egyetem hagyományosan aktív ezen a területen, jelenleg tudományos és innovációs parkjait bővíti. A kecskeméti Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Karán az országban egyedülálló a fegyvertervező és -gyártó tantárgy egy éve indult el.
A Széchenyi István Egyetem tevékenységét széles körű partnerségre építi, amely az innováció terén újabb jelentős vállalattal bővült. Hosszú távú együttműködést kötött az egyedi UAV (személyzet nélküli légi jármű) rendszerek hazai piacának meghatározó szereplőjével, a Rotors & Cams Zrt.-vel.
A csongrádi Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium közel 40 éves képzési múlttal rendelkezik a Fegyverműszerész technikus, Fegyvergyártó szaktechnikus, valamint Fegyvergyártó mester képzések területén.
K+F tevékenység számos egyetemen, kutatóközpontban, műhelyben, folyamatosan zajlik, számbavételük szinte lehetetlen, illetve nyilvánvalóan dinamikusan változik az aktuális pályázati lehetőségek és a célzott állami támogatások függvényében.
Utóbbira példa a „Chiphordozó kerámialapka K+F+I projekt” első fázisának legfeljebb 1.000.000.000 forint összegű vissza nem térítendő központi költségvetési támogatása, melyet a projektet megvalósító konzorciumot vezető Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság kapott.
Célja az ország félvezetőgyártási képességfejlesztéséhez szükséges első lépések megtétele, az esetleges további feladatok meghatározása, bemutatva azok felelőseit, forrásigényét, ütemezését és az európai uniós forrásbevonás lehetőségét.
Interjú a Hit Rádióban:
Borítókép: wikipedia.org
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
