Informatika

A magyar kutatóintézetek esete a magyar titkosszolgálatokkal

mentesítés

Mostanában említettem egy írásomban, hogy meglepődtem, amikor nemrég az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat nemzetbiztonsági védelmét megszüntették. Természetesen fogalmam sincs, hogy a nemzetbiztonsági védelem mit jelenthetett a gyakorlatban, arról viszont van, hogy a magyar kutatóintézetek, köztük például az azóta a Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba integrálódott KFKI milyen kapcsolatban volt a magyar titkosszolgálatokkal a rendszerváltoztatást megelőzően.

Két dologról már írtam, az egyik ugyebár a TPA-XP-1 számítógép esete, amelyről nemrég derült ki, hogy feltehetőleg rejtjeltáviratok feldolgozásához volt szükség erre a gépre és a KFKI – a hírszerzés megrendelésére – maga vállalkozott egy ilyen gép kifejlesztésére. A másik, hogy egy egykori BM tartótiszt, Fodor József visszaemlékezéséből kiderült, hogy minimum kapcsolatban volt a magyar titkosszolgálat (BM) több, az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő kutatóval (az más kérdés, hogy végső soron magyar vagy szovjet érdekek által irányítva).

A harmadikról még nem írtam, de hasonlóan izgalmas téma. 2002-ben ugyanis Lampert Mónika feloldotta a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma közötti együttműködési megállapodás belügyi végrehajtásáról szóló 14/1987. számú belügyminiszteri parancsot a titkosítás alól.

Ez a szigorúan titkos besorolású parancs (ami eredetileg 500 példányban készült és még a budapesti, megyei rendőrfőkapitányok, valamit a helyetteseik is megkapták, tehát viszonylag széles körben ismert volt) részletesen beszámol arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) és a Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban: BM) még 1974-ben tudományos együttműködési szerződést kötött, melynek keretében a BM Bűnügyi Technikai Intézete és a Budapesti Műszaki Egyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszéke együttműködött a nagyteljesítményű műszeres mikroanalitikai módszerek kriminalisztikai alkalmazásának fejlesztésében.

A felek, áttekintve a korábbi partnerségi időszakot, az együttműködést hasznosnak és eredményesnek értékelték. “A tudományos kutatás, fejlesztés hatékonyságának növelése, hazánk szocialista építőmunkájának elősegítése, az állam- és közbiztonság védelmének erősítése érdekében — közös érdekek alapján —” elhatározták továbbá az együttműködés több tudományágra, illetőleg a tudományos munka több területére kiterjedő, új formában való megújítását.

A közreműködő szervek vezetői a megállapodásban és a kétoldalú szerződésekben meghatározott kérdésekben közvetlenül, a hatáskörükbe tartozó kutatók és más munkatársak pedig a hatáskörileg illetékes szervek vezetői együttes intézkedése alapján kijelölt megbízottak útján tartották a kapcsolatot, konzultációk formájában. A szervek közti kapcsolatok akadémiai, illetve minisztériumi szintű koordinálását az MTA részéről annak Központi Hivatala Kutatástervezési Főosztálya, a BM részéről a BM Tudományszervezési Osztálya végezte.

A felek részéről közös kutatásra kölcsönösen elfogadott témák és a kijelölt közreműködők a következők voltak:

  • Nagyteljesítményű műszeres mikroanalitikai módszerek kriminalisztikai alkalmazása. A BM Bűnügyi Technikai Intézetében kialakított mikroanalitikai bázis továbbfejlesztése.
    Közreműködők: Budapesti Műszaki Egyetem Általános és
    Analitikai Tanszékén működő MTA Műszaki Analitikai Kémiai Kutatócsoport, BM Bűnügyi Technikai Intézet
  • Az emberi beszéd gépi felismerése és feldolgozása a következő téma-, illetőleg munkamegosztásban: A beszélő személy azonosítása című résztéma;
    Közreműködők: MTA Nyelvtudományi Intézete, BM III/V. Csoportfőnökség
  • a Zajos hírközlési csatornán továbbított szövegek számítógépes rekonstrukciós módszerei című résztéma;
    Közreműködők: MTA Nyelvtudományi Intézete, BM III/I. Csoportfőnökség
  • A műholdas adatgyűjtő- és átjátszórendszerek című téma, melynek keretében a működési elveket, valamint az információtovábbítási lehetőségeket kell vizsgálni és kutatni.
    Közreműködők: MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, BM III/V. Csoportfőnökség
  • Az infravörös technika és optoelektronika című téma, melynek keretében az Információátvitel IR tartományban, A folyamatos üzemű félvezető lézerek és A fénytávközlés alkatelemeinek teszteléséhez szükséges műszerek fejlesztése című résztémákat kell kutatni.
    Közreműködők: MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete, BM III/V. Csoportfőnökség
  • Az enzimek kutatása és vizsgálata című téma, melynek keretében Az enzimesreakciók és Az enzimhatást utánzó kis molekulák vizsgálata című résztémákat kell megoldani.
    Közreműködők: MTA Központi Kémiai Kutató Intézete, BM III/V. Csoportfőnökség
  • Nyelvek matematikai modellezése a következő téma-, illetve munkamegosztásban: Társadalmi réteg jellegű szociállingvisztikai vizsgálatok(a magyar nyelv rétegződése, nőies-férfias sajátosságok, a
    határokon túli magyarság nyelvi jellemzői) című résztéma;
    Közreműködők: MTA Nyelvtudományi Intézete, BM III/V. Csoportfőnökség
  • Az írott szövegek logikai és statisztikai vizsgálata és A leggyakoribb élőnyelvekre vonatkozó statisztikai adatbankok létrehozása című résztémák;
    Közreműködők: MTA Nyelvtudományi Intézete, BM III/I. Csoportfőnökség
  • Az állam- és közigazgatás továbbfejlesztése és a belügyi igazgatás korszerűsítése című témakör;
    Közreműködők: MTA Állam- és Jogtudományi Intézete
    BM Adatfeldolgozó és Tájékoztatási Csoportfőnökség,
    BM ,,M” és Szervezési Csoportfőnökség, BM Rendőrtiszti Főiskola
  • A társadalmi beilleszkedési zavarok vizsgálata a következő téma-, illetve munkamegosztásban: A társadalmi-gazdasági változások hatása a társadalmi beilleszkedési zavarok alakulására, valamint A bűnmegelőzési stratégia című résztémák;
    Közreműködők: MTA Pszichológiai Intézete, BM Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Csoportfőnöksége
  • A terrorcselekmények jogi meghatározása és az ellenük való harc jogi eszközei című résztéma.
    Közreműködők: MTA Állam- és Jogtudományi Intézete
    BM Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági és Közlekedési Csoportfőnöksége.

A BM részéről, mint az látható közvetlen partnerként került bevonásra a technikai feladatokért ás támogatásért felelős BM III/V. Csoportfőnökség és a külső hírszerzésért felelős BM III/I. Csoportfőnökség. A megállapodás tartalmát azonban csak a végrehajtásban résztvevő szervek hatáskörileg illetékes vezetői, és az általuk meghatározott munkatársaik ismerhették meg.

Az aláírók végül úgy rendelkeztek, hogy az megállapodás időtartama a VII. ötéves terv időszakára terjed ki. Amennyiben pedig 1990. október 1-ig egyik fél sem jelezte megszüntetési szándékát, az érvényesség automatikusan meghosszabbítódott volna további három évre. A volna ugyebár azért indokolt, mert közbejött egy rendszerváltoztatás.

A parancs titkosítás alóli feloldása már csak azért is érdekes, mert közvetlenül következetéseket lehet levonni olyan tényekre, amik hatásukat már a rendszerváltoztatás után fejtették ki, ami a legtöbb esetben egyben a választóvonalat jelenti a kutathatóság szempontjából.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Informatika