A korrupcióval legveszélyeztetettebb magyar intézmények

korrupció

Kevesen ismerik, pedig évek óta interaktív térkép segíti a Magyarországi korrupció nyomon követését. Igaz, az adatbázis az éves Integritás felmérések adatain, vagyis lényegében az intézmények önbevallásain és az azt kiértékelő Állami Számvevőszék (ÁSz) indexein alapul. Akit tehát ez a két körülmény zavar, annak nem biztos, hogy érdekes lesz a bejegyzés, a többiek viszont nyugodtan olvassanak tovább, mert szerintem így is érdekes Magyarország korrupciós térképe.

A térkép egyébként a http://integritas.asz.hu/ portálon található térképre kattintva érhető el, az Állami Számvevőszék integritásért való küzdelmének egyik materializált eredménye, ami éves bontásban, területi alapon mutatja be Magyarország integritás felmérésének eredményeit, illetve adott esetben hiányát. Az adatbázisba már a 2017-es felmérések is bekerültek, szóval friss adatokról van szó, én pedig most csak az utolsó feldolgozott év adataiból fogok szemezgetni.

Mielőtt azonban ezt megtenném, tisztázni kell három-négy fontosabb fogalmat az Integritás felmérések kapcsán, amik egyébként évente történnek, az adatszolgáltatásra felkért intézmények pedig önkéntesen küldik meg a kitöltött kérdőíveket az Állami Számvevőszéknek. Az Integritás felmérés tehát a költségvetési szervek korrupciós kockázatoknak való kitettségét, illetőleg az azok mérséklésére hivatott kontrollok szintjét térképezi fel.

Az ÁSz pedig kiértékeli az adatokat és meghatározza az EVT, KVNT, KMKT mutatókat, de erről később. Előfordul ugyanis, hogy az Állami Számvevőszék megkeres egy intézményt, de az egész egyszerűen nem vesz részt a programban, amit nyilvánvalóan megtehet. Az alábbiakban bemutatott “legeket” azonban épp emiatt úgy kell majd értelmezni, hogy azok közül az intézmények közül jelent “leget”, akik egyáltalán válaszoltak a 2017-es felkérésre.

Nem válaszolt például a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a Magyar Művészeti Akadémia, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, de például a budapesti “belső kerületek” óvodáinak jelentős része sem.

Mindez természetesen nem jelent többet, mint, hogy nem válaszoltak. 2017-ben a 12.800 potenciális intézményből 10.200 lett megkeresve, 3.300 válaszolt. Összességében viszont a központi intézmények jelentős része már részt vett a 2017-es felmérésben, így legalább ebben a körben átfogó képet lehet talán kapni (vagy mégsem, de erről majd a végén) a korrupció jelenségéről. Előbb azonban még pár szó az EVT, KVNT, KMKT mutatókról.

Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT): az “index a szervezetek jogállásától és feladatköreitől függő – eredendő – veszélyeztetettség összetevőit teszi mérhetővé.” Vagyis az intézmény jogszabályokban körülírt alapfeladatából adódó, eredeti kockázati tényezők tartoznak ide.

Korrupciós Veszélyeket Növelő Tényezők (KVNT): az “index az egyes intézmények napi működésétől függő – az eredendő veszélyeztetettséget növelő – összetevőket jeleníti meg.” Vagyis azon tényezők összessége, amik növelik az eredő kockázatokat, és amik jellemzően az adott intézmény tényleges vezetésével, belső szervezeti struktúrájával, kialakult intézményi kultúrával, mindennapi gazdálkodásával kapcsolatosak.

Kockázatokat Mérséklő Kontrollok Tényezője (KMKT): az “index azt tükrözi, hogy az adott szervezetnél léteznek-e intézményesült kontrollok, illetőleg, hogy ezek ténylegesen működnek-e, betöltik-e rendeltetésüket.” Vagyis körülbelül azt mutatja meg, hogy az intézmény belső szabályozással, belső ellenőrzéssel, panaszkezeléssel, kockázatkezeléssel mennyit tesz a kockázati tényezők csökkentése érdekében.

Összességében tehát a korrupciós szempontból legnagyobb problémák olyan szervezeteknél, intézményeknél mutatkozhatnak a várakozások szerint, ahol magas EVT és KVNT értékhez alacsony KMKT érték tartozik. Önmagában ugyanis az EVT magas értéke (általában, mint adottság) még nem jelent problémát. A KVNT értéke egyedibb képet ad a sajátos működésből eredő kockázatokról, míg a KMKT értéke már az ÁSz értékelő metodikájától is erősen meghatározott.

Csak Budapestre koncentrálva (tekintettel a központi intézmények fővárosi súlyára) az alábbi érdekességekre lehet bukkanni a 2017-es adatokból:

EVT

Kiugróan magas az “Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők” indexe Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerületi Polgármesteri Hivatalnak (84) és Budapest II. Kerületi Polgármesteri Hivatalnak (84). Magasabb indexet kapott még Budapest Főváros Kormányhivatala (78), az NMHH (71), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (71), a Belügyminisztérium (71) a Nemzetgazdasági Minisztérium (69), a Honvédelmi Minisztérium (66), a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (64), a Külgazdasági és Külügyminisztérium (62) és az Igazságügyi Minisztérium (61), illetve néhány kerületi polgármesteri hivatal és önkormányzat.

KVNT

Átlagosnál több “Korrupciós Veszélyeket Növelő Tényező” mutatható ki az Eötvös Lóránd Tudományegyetemnél (66), a Semmelweis Egyetemnél (64), a Budapesti Corvinus Egyetemnél (63), a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál (62). Ezek tehát olyan indexek, ahol már nemcsak a feladatokból, hanem a tényleges működésből eredő tényezők is értékelést kapnak.

KMKT

Nem probléma azonban az EVT és KVNT magas szintje, ha “jól áll” az intézmény a Kockázatokat Mérséklő Kontrollok Tényezőkkel is. Extrém magas érékkel büszkélkedhet a BVOP (94), a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal (94), az egyébként alacsony EVT és KVNT mutatójú Központi Statisztikai Hivatal (92), a hasonló indexekkel rendelkező Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (91), illetve valamivel magasabb, de még bőven átalagos indexekkel rendelkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (90) és a Budapest Környéki Törvényszék (90) is. Magas továbbá valamennyi minisztériumnak és általánosságban az igazságszolgáltatás intézményeinek, illetve az egyetemeknek a KMKT indexe.

Ha sommás értékelést kellene adni a területi adatok alapján, akkor elmondható, hogy magas EVT és KVNT indexű intézmények zöme Budapesten található. Magas EVT értékkel általában kerületi polgármesteri hivatalok, továbbá a minisztériumok rendelkeznek. Ezt az egyetemeken növelik nagyobb mértékben KVNT tényezők. A legmagasabb KMKT értékkel – érdekes módon – nem a magas EVT és KVNT indexű intézmények rendelkeznek, azonban a magas KVNT index általában magas KMKT mutatóval párosul.

Ha pedig “papíron” a legrosszabb helyzetben levő intézményt kellene megkeresnem Budapesten, akkor véleményem szerint az a Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerületi Polgármesteri Hivatal lenne, mivel ott egy nagyon magas EVT érték (84), és viszonylag magas KVNT index (52) viszonylag alacsony (67) KMKT mutatóval párosul. Akit a kérdéskör Állami Számvevőszék által készített elemzése is (vagy jobban) érdekli, kattintson IDE.

A felmérés módszertanát Magyarország már oktatja is a különböző országoknak. Albánia, Grúzia, Koszovó, Macedónia, Moldova, valamint Ukrajna ellenőrző intézményei korábban jelezték, hogy adaptálni kívánják az Állami Számvevőszék integritás felmérésének módszertanát, aminek sajátossága, hogy a közismert korrupció fogalma helyett inkább a közvélemény által kevésbé ismert, de jóval átfogóbb integritás fogalmából indul ki.

Az elméleti okfejtések mellett érdekes jelenség, hogy a gyakorlatban Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerületi Polgármesteri Hivatala nem épp korrupciós botrányairól híres, de semmiképp nem tekinthető a korrupció általánosságban sejtett hazai melegágyának. Más kérdés, hogy az M4 metróbotránnyal érintett a kerület, de a 2017. évi indexet ez már nem befolyásolhatná jelentősen, hiszen a beruházás már rég lezárult.

De mit jelent akkor a felmérés ezen eredménye? Hogyan lehetséges, hogy egy korrupciós kockázatokkal rendkívüli módon, messze átlag felett veszélyeztetett Polgármesteri Hivatal átlagosnak mondható mérséklő kontrollok mellett sem “termel” hatalmas korrupciós botrányokat, más intézmények viszont magas KMKT index mellett mégis? Eltitkolják a XXII. kerületben a problémákat? Egy 2014-es ÁSz vizsgálat nem ezt mutatja.

Ha tetszett, ne maradj le a következőről: