képesség
COVID19 Hírek Honvédelem és nemzetbiztonság Kiemelt

A jó szándék nem elég, valódi képességekre van szükség

Egy időben élénken foglalkoztatta közvéleményt a kormány intézkedése, miszerint a koronavírus járvány miatt katonákat küldött a legfontosabb vállalatokhoz. A jelenségről pro-kontra elég sokféle vélemény megjelent, de a legpontosabb képet ennek folyamatáról a véleményem szerint az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának 2020. március 27-i ülésén vázolta dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Most az általa elmondottak alapján készült jegyzőkönyv alapján mutatnám be ennek folyamatát.

Az intézkedések célja, hogy ebben a veszélyhelyzetben, ebben a járványügyi helyzetben az ország a működőképességét megőrizze. Országos szinten, a létfontosságú vállalatoknak, ha szükséges, akkor biztosítani kell tudni azt a fizikai és működési biztonságot, amely garantálja az működésüket, fenntartásukat, illetve szükséges azért is, hogy a felügyelet esetleges átvételéhez szükséges előkészületeket a Magyar Honvédség megtegye. Ezenkívül nagyon fontos a vállalatok belső rendjének biztosítása, a nyugalom fenntartása, hogy az esetleges pánikkeltés megakadályozásában is közre tudjon a honvédség működni.

Hogyan történt ennek a feladatnak a végrehajtása? A honvédelmi ügyekért felelős államtitkár vezetésével létrehozta azt az irányító csoportot, amelyik megkapta a feladatot, hogy kiválogassa a katonák köréből azokat a személyeket, akik ezen vállalatokhoz kiküldve, a meghatározott céloknak megfelelően el tudják látni a feladatukat, úgy, hogy az ne befolyásolja sem a tárca, sem a Magyar Honvédség békeidőszaki működését.

Ennek a személyi állománynak a kijelölése tehát megtörtént, a személyi állomány szűrővizsgálatát végrehajtották, és ezt követően került sor a munkahelyi váltási rend kidolgozására, az együttműködési és összeköttetési rend kialakítására.

A honvédelmi irányító törzs egy kis létszámú, általában három főt magában foglaló irányító törzs, amely többségében katona, másrészt pedig rendőr vagy katasztrófavédelmi szakember, a vállalat profiljának megfelelően. A vállalatokhoz a honvédelmi irányító törzsek miniszteri levéllel érkeztek, és miniszterelnöki megbízólevéllel.

A kiválasztásnál a fő szempont az volt, hogy a meghatározó ágazatokat vegyék előtérbe, így elsősorban az egészségügy, az élelmiszer-ellátás, ipar, közlekedés, energetika, infokommunikáció és a vízügy lefedése történt meg. Ezekhez a vállalatokhoz, ehhez a 71 vállalathoz küldték ki első körben a honvédelmi irányító törzseket. Az operatív törzs, másrészt a kormány által kijelölt akciócsoportok vezetői minden 48 órában összegzik a tapasztalatokat, az előttünk álló feladatokat.

A vállalatok, cégek nagyon pozitívan fogadták a katonák, rendőrök és katasztrófavédelmi szakemberek megjelenését rögtön tájékoztatták őket a vállalat profiljáról, tájékoztatást adtak arról, hogy milyen ütemben, hogyan járulnak hozzá az ország gazdasági helyzetéhez, a lakosság biztonságának fenntartásához, és jelezték azt is, hogy ebben a veszélyhelyzetben milyen segítségre és támogatásra van szükségük, mit kérnek az irányító csoporttól.

Egy pár nap elteltével egyre több jelentkező érkezett a létfontosságú vállalatokhoz való csatlakozásra. A Honvédelmi Minisztérium folyamatosan értékelte, elemezte, hogy ebből a több száz vállalatból és cégből melyek azok, amelyek ismételt vizsgálat következtében valóban a létfontosságú vállalatokhoz kell, hogy tartozzanak.

Egyelőre nem az irányítás átvételére küldték ki ezeket a csoportokat, ezeket az irányító törzseket, hanem azért, hogy a jelenlegi veszélyhelyzetben közösen tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok egészségügyi és a cégek fizikai biztonságát közösen garantálni tudják. Ezek a honvédelmi irányító törzsek tehát jelenleg nem irányítják a termelést és semmiféle szakmai irányítást sem gyakorolnak ebben a jelenlegi helyzetben.

A kormány egyetlenegy magáncéget sem keresett meg, de nagyon sokan jelentkeznek. Ezekben az esetekben megvizsgálták, hogy valóban beletartozik-e ebbe a körbe, a kritériumoknak megfelel-e, vagy sem. A BOSCH is önként jelentkezett, és nem az egyedüli ilyen. Az operatív törzs tapasztalatai alapján az önkéntesen jelentkező magáncégeknek a száma végül a sokszorosa lett a kijelölteknek.

Ezeknek a jelentkezéseknek azonban a 90 százaléka használhatatlannak bizonyult: nem azért, mert a szándék rossz, hanem azért, mert vagy annak a cégnek nincs ilyen képessége, vagy olyan felajánlásaik vannak, amelyeket nem tudnak teljesíteni, ezt meg lehetett ítélni.

Például teljesen nyilvánvaló, hogy ha egy konkrét cég jelentkezik, hogy ő tud százezer szájmaszkot előállítani, és amikor ez ellenőrzésre kerül, akkor kiderül, hogy ez a képessége valójában nincs meg, mert az a szájmaszk nem az a szájmaszk, amire nekünk szükségünk van, hanem egyébként ipari festékszórás esetén viselhető. Még az önkénteseket is meg kell tehát szűrni, ami végül jelentős erőforrásokat kötött le.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: