Honvédelem és nemzetbiztonság

A Honvédelmi és rendészeti bizottság előtt hallgatták meg Dr. Benkő Tibor honvédelmi minisztert

civil kontroll

A Nemzetbiztonsági bizottság után a Honvédelmi és rendészeti bizottság előtt is meghallgatták Dr. Benkő Tibor honvédelmi minisztert. Az erről szóló jegyzőkönyvet kétszer is elkezdtem olvasni, mert annyira jelentős volt a beszámoló fedése a korábban elmondottakkal, hogy először azt hittem már olvastam, de azután találtam benne kiemelésre érdemes gondolatokat, amiket idéznék a továbbiakban.

Dr. Benkő Tibor elmondta,  hogy biztonság- és védelempolitikai szempontból térségünkben beazonosítható mind a hagyományos, mind az új kihívások egyidejű jelenléte. Éppen ezekre a kihívásokra és fenyegetésekre reagálva döntött úgy Magyarország Kormánya, hogy a jelenlévő kihívásokat kezelni képes új Magyar Honvédséget kell kialakítani korszerű technikai eszközökkel és azok kezelésére kiválóan kiképzett és felkészített katonákkal.

A Magyar Honvédség létszámviszonyai az elmúlt évihez hasonlóan pozitív irányú, növekvő tendenciát mutat, ami egy mintegy 650 fős hivatásos és szerződéses, valamint mintegy 900 fős önkéntes tartalékos katonalétszám-bővülést jelent.

Korábban 59 középiskolai intézmény csatlakozott a honvédkadét közismereti képzéshez, ma ez a szám már 67 középiskolát jelent. Nyolc intézményben volt elérhető a honvédkadét ágazati képzés, amely mára már tíz intézményre bővült. 2019 végéig az önkéntes tartalékos állomány létszáma meghaladta a 9100 főt, mára több mint 10 300 fővel rendelkezünk.

Több mint 14 ezer darab kézifegyvert és tartozékait adtak át katonáknak, ezeknek az új fegyvereknek a lőszerkészletét, valamint 1500 darab vöröspontos irányzék került beszerzésre. Folytatták a páncéltörő fegyverek beszerzését is. Míg 2019-ben 12 darab Carl Gustafot, ebben az évben további 88 darab páncéltörő fegyverzetet szereztek be.

Megújították a közúti személy- és tehergépjármű parkukat. Ugyanakkor 68 darab különféle felépítményű terepjáró tehergépkocsit biztosítottak az állomány számára. Az elektronikus hadviselési rendszer részét képező két készlet szimulátor került átadásra, egy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatásához, a másik pedig a 24. felderítő ezred állományába.

Megkezdték a nagy távolságú hőkamerás és lézeres felderítő műszerek beszerzését. 2019-ben került előkészítésre a gyalogsági harcjárművekre az úgynevezett Lynx-szerződés, amelynek aláírása 2020-ban valósult meg. További képességfejlesztési programok előkészítése történt meg 2019-ben.

Többek között a földi telepítésű légvédelmi rakétarendszer, a NASAMS; katonai radarrendszer-fejlesztés, a közepes szállítógép beszerzése, a H225 közepes helikoptergyártás előkészítésének egyeztetése, a Gripen harci repülők MS20-as képességfejlesztésének előkészítése és az infrastrukturális fejlesztések folytatása történt meg.

A külföldön szolgálók száma kapcsán a Magyar Honvédség ambíciószintjét 1000-ről 1200 főre növelték. A külföldön szolgálatot teljesítő katonák és a készenléti szolgálatban lévő katonák összszáma több mint 1500 fő.

Az Embraer típusú gépek beszerzésére szerződést kötöttek; ezek az úgynevezett rámpás gépek, teherszállító gépek, amelyekkel deszantolási feladatot is végre lehet hajtani. Ezek majd 2024 környékén érkeznek. S természetesen 2026-ig meg kell oldani azt is, hogy a Gripen harci repülőgépek, amelyeknek a lízingbérleti szerződése 2026-ban lejár, velük majd hogyan tovább.

Ennek a felmérése, piackutatása megkezdődött. A katonák megfogalmazták azt, hogy a feladat végrehajtásához nekik mire van szükségük és igényük, és ennek alapján megy majd a harci gépek beszerzése.

A COVID19 fertőzés kapcsán elmondta, hogy “a Magyar Honvédség állományánál is rendkívül szigorúan vesszük, mind itthon, mind külföldön a
katonákról való védelmet és gondoskodást, de ahogy ön is mondta, ettől függetlenül sajnos előfordul. Most már közel 3 ezer katonánk van, aki kigyógyult vagy felépült ebből a vírusfertőzött helyzetből, és több mint 800 katonánk van, aki aktív fertőzöttnek tekinthető.”

Együttműködünk a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központtal, ez Észtországban található, és rendszeresen részt veszünk a közös együttműködési gyakorlatokon. 2018-ban állandó tagként csatlakoztunk a korszerű technikai elemző-értékelő platform kialakítását célzó PESCO-projekthez.

2020-ban megkezdődött a német vezetésű Kiber és Információs Domain Koordinációs Központ kialakítását célzó PESCO-projektben való aktív együttműködésünk. Itt is állandó tagként van jelen Magyarország. 2020-ban pedig megtörtént a NATO kibertérműveleti doktrína hazai ratifikálása és katonai alkalmazásba vétele.

Rendszeres képzések folynak, 2020-ban már 19 tanfolyamot indítottak el, és a kihelyezett képzéseken pedig mintegy háromezer fő vett részt úgynevezett biztonságtudatosítási képzéseken.

Magyarországnak egy nehézdandár-képességet kell biztosítani, a nehézdandár-képesség pedig magában foglalja mindazt, amit korábban eladtunk, tehát az önjáró lövegeket, a harckocsikat, a páncéltörőket, a légvédelmi rakétarendszert, mindazt, ami nekünk most benne van a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési tervben.

Általában nem szoktam a meghallgatásokon elhangzó kérdésekkel kapcsolatban bármit is kiemelni, mert gyakran erősen átitatják a pártpolitikai szempontok, illetve gyakran személyeskedések (az ilyen részeket részeket természetesen a válaszokból is ki szoktam hagyni, hiszen azokban éppúgy megjelennek), ha viszont a kérdés szakmai tartalma érdekes, akkor az érdemi választ a kérdés nélkül szoktam leírni.

Most kivételt teszek, mert egy olyan problémára irányítja rá a figyelmet, ami közvetlenül összefügg azzal, hogy miként zajlik a katonai beszerzésekkel kapcsolatos bizottsági munka. Ráadásul ez a felvetett probléma érdemben kihathat a beszerzési eljárások sorsára, illetve meglepően pontos betekintést enged abba, hogy a zárt üléseken – általában – mi szokott elhangozni.

(Dr. Harangozó Tamás) De, miniszter úr, ezekben az előterjesztésekben (beszerzésekre vonatkozó mentesítési eljárás kezdeményezése) semmi konkrét, kézzelfogható nem volt, és ne haragudjon, ez nemcsak egyszerűen flegmaság, hanem egyszerűen – jogászként is mondom önnek – kiüresítése ennek a  jogintézménynek.

Az nem előterjesztés, hogy 5-15 éves időtartamban – ilyen előterjesztéseket hoztak be: van, ahol a következő 5, van, ahol a következő 10, van, ahol, nem akartam hinni a szememnek, a következő 15 évben…

Hát, miért nem a következő kétszáz évben, miniszter úr? Veszünk mindent is, négyszer, 3000-100 000 milliárd forintért! Ezek nem előterjesztések! Az nem előterjesztés, miniszter úr, hogy bizonyos haderőnemben a következő tíz évben 900 milliárd forintért veszünk majd dolgokat! Ez nem a Honvédelmi és rendészeti bizottság elé közbeszerzés alóli mentesítésről szóló törvény alapján behozott előterjesztés!

Ha nem ismeri, hogy mik ezek – biztos, hogy ismeri, pontosan tudjuk, hogy visszaélnek ezzel a jogintézménnyel -, mondanám, hogy tekintsen meg egy belügyminisztériumi közbeszerzés alóli mentesítést, amit vagy támogat az ember, vagy nem, de abban az van, hogy mit veszünk, mennyit veszünk és mennyiért vesszük. Ez a három dolog van, típusra, specifikációra, számra és összegre, összes összegre meg darabösszegre.

És az ember nagyjából legalább el tudja dönteni, hogy ez egy reális beszerzés vagy nem, és ezek alapján támogatja-e vagy nem. Ha a következő 15 évben veszünk 900 milliárd forintért dolgokat, az nem előterjesztés, miniszter úr, és pont illeszkedik abba, ami miatt mi fel vagyunk háborodva, és azt mondjuk, hogy nem áttekinthető és nem elfogadható, ahogy ez zajlik.

(Dr. Vadai Ágnes) “Miniszter Úr! Azért kell idejönnie Korom tábornoknak meg Maróth Gáspárnak, mert ön nem tud válaszolni a kérdéseinkre, és a sajtóból értesülünk arról, hogy milyen beszerzések történtek! És miniszter úr, akkor tényleg beszéljünk egyenesen!

Amikor ön a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, nem ön, hanem az ön által küldött emberei a közbeszerzés alóli mentesítési kérelmet benyújtják, akkor önök nagyjából jelölik meg, hogy mit vásárolnak, nagyjából, hogy mennyiért, és milyen nemzetbiztonsági indok alapján.

Ne haragudjon, nem azzal jöttek, hogy ennyi darab ezt vesznek, ilyen harcászati, haditechnikai követelményekkel, és ennek a végösszege egyébként ennyi, és nem forintban, hanem mondjuk, euróban vagy dollárban – hát, kit tetszenek maguk hülyének nézni, tényleg?!”

Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter végül azt válaszolta a kérdezőknek, hogy “Önnek abban is nyilván igaza van, meg Harangozó képviselő úrnak is, hogy lehet, hogy az előterjesztés nagyjából történik meg, amikor mentesítésre kerül sor. Én azon ritkán vagyok ott, de szerintem kérdezni lehet, és lehet, hogy akkor részletesebb beterjesztés kerül oda.”

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom