Tavaly azzal zártam az évet, hogy 2018 a hadgyakorlatok éve lesz, amiben valószínűleg nem tévedtem, igaz, nekem utoljára a 2017-es Black Swan gyakorlaton volt szerencsém részt venni. Mindazonáltal az utóbbi hetek eseményeinek tükrében talán nem túlzás 2018-at a honvédelmi beszerzések évének is tekinteni.
Eközben a média egy része lényegében elég sok lépés távolságból figyeli a honvédelmi beszerzések dinamikáját (leragadva az olyan szintű összehasonlításoknál, hogy mire mennének a Leopard 2A7+ harckocsik az orosz T14 Armatákkal szemben, az olyan kérdéseknél, hogy épp melyik honvédségi repülőt használja – szerintem egyébként teljes joggal – a kormány), addig a legfontosabb kérdések felett lényegében elrepültek az évek.
Meg nem válaszolt kérdések
Számomra – jogi-közbeszerzési megközelítésből – valamikor 2016 elején vált egyértelművé, hogy gyökeres változások várhatók a honvédelmi beszerzések területén. Ezt a változást fémjelezte a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről 2016. évi XXX. törvény megszületése, ami egy elképesztően összetett jogszabályként hatályosult (180 szakaszból áll), főleg, ha azt nézzük, hogy lényegében „csak” egy kivételes eljárásrendet jelent a közbeszerzési törvényhez képest (201 szakasz), a területen pedig rendeleti szintű szabályok is akadtak szép számmal.
Emellett rengeteg alacsonyabb szintű norma változott 2015-ben és 2016-ban, amit a Honvédelmi Közlönyökben lehetett nyomon követni, igaz, az akkori változások részben összefüggtek a migrációs válsággal is. Nagyobb volumenű változást jelzett azonban a 2/2016. (HK 2.) HM KÁT-HVKF együttes intézkedés, amely a jogszabályi környezet változásának a honvédelmi szervezetek beszerzéseire gyakorolt hatását vizsgáló Munkacsoport létrehozásáról, működéséről és feladatairól szólt.
A Munkacsoport feladata a (köz)beszerzésekkel kapcsolatos jogszabályi környezet honvédelmi szervezetek beszerzéseire gyakorolt hatásának vizsgálatáról szóló elemzés összeállítása volt. A vizsgálat kiterjedt a honvédelmi beszerzések tervezésének és végrehajtásának struktúrájára és folyamatrendjére, a rendkívüli feladatokra vonatkozó, a normál piaci viszonyoktól eltérő, alkalmanként speciális igényekre, valamint javaslatokat kell fogalmazott meg a beszerzési tevékenység előkészítésének és végrehajtásának optimalizálására, hatékonyságának növelésére, illetve – különös tekintettel – annak időszükségletére is.
A Munkacsoport az alakuló ülését 2016. január 15-ig volt köteles megtartani és a Munkacsoport vezetője az elemzést a Honvéd Vezérkar főnök útján a HM közigazgatási államtitkára részére 2016. február 15-ig terjesztette fel. Az elemzés tartalma, illetve későbbi hasznosulása nem ismert. Mindezt a hosszas bevezetőt csak azért írtam, mert a beszerzéseknek csak egy-egy apró mozzanata egy beszerzett repülőgép Magyarországra érkezése, amit egy valamilyen beszerzési eljárás, egy valamilyen jogi aktus, egy valamilyen szakmai döntés mindig – esetleg évekkel – megelőz. Mint ahogy egy idén bejelentett beszerzés eredménye sem feltétlenül idén jelenik meg a Magyar Honvédségnél, úgy a döntés is lehetséges, hogy évekkel korábban történt.
Nem nyilvános eljárások esetében tehát lényegében kommunikációs, illetve stratégiai kérdés a lakosság tájékoztatása. A témakört érintő legfontosabb kérdések szerintem egyébként máig megválaszolatlanok, talán fel sem tettek. Egyfelől talán párját ritkítóan csekély a beszerzések mögötti transzparencia (ami egyébként egyáltalán nem jelenti azt, hogy bármely beszerzéssel bármilyen jogi, pénzügyi, vagy szakmai probléma lenne, sőt lehet rendkívül jó és megalapozott döntés valamennyi), ami így nyilván jó alapot teremt a spekulációk megjelenésének.
Másfelől, mindenképp a fel nem tett kérdések közé kívánkozik, hogy hogyan, mikor és miért változott meg a védelempolitika arról a szintről, hogy pár éve még a Jak-52-es repülők M-14P motorjainak nagyjavítását(!) akarta a Honvédelmi Minisztérium – kis túlzással – majdnem annyiért közbeszerezni, mint amennyi az új Zlin repülőgépek árai lettek? Mi lett a két időszak közötti – nemegyszer támadások célpontjává váló – tervek (lőterek, Nemzetőrség, Honvédelmi Sportszövetség stb.) kontinuitásával? Vajon nem épp ebben az időszakban dőltek-e el a jelenlegi beszerzések? A beszerzett eszközöket látva pedig kérdés, hogy vajon milyen jellegű, és mikor bekövetkező katonai kihívásokra készülhet a beszerzésekkel a Magyar Honvédség? És vajon mindez hogyan illeszkedik a PESCO mechanizmus és a V4 BG 2023 felkészülés következő 5 évéhez?
Lényegében a honvédelmi beszerzések szerteágazó elemeit kísérlem meg összefogni az aktuális közbeszerzések felhívásait és eredményeit röviden bemutató híradásokban, illetve egy összefoglaló táblázatban is. Ezek között természetesen csak a nyilvános eljárásokra vonatkozó információk szerepelnek, így a nem nyilvánosan lefolytatott eljárások nincsenek köztük. Mivel idén a legfontosabb, és a Magyar Honvédség következő évtizedeit meghatározó eljárások utóbbiak közül kerültek ki, így a kormányzati kommunikáció alapján röviden összefoglalnám, hogy milyen, nem nyilvános beszerzések történtek ebben az évben.
Airbus A319
Igazából még 2017-ben jelentette be Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter, hogy két Airbus A319-es csapatszállító repülőgépet vásárolt a Magyar Honvédség, a két 8-9 éves gép pedig kevesebb mint 20 milliárd forintba került. Egy későbbi nyilatkozat szerint a beszerzési összeg nemcsak a gépeket, hanem a pilóták, valamint a technikai személyzet kiképzését, felkészítését és a kecskeméti repülőtér üzemeltetési feltételeinek megteremtését is fedezi.
A többcélú szállító repülőgépek Csehországból érkeztek a kecskeméti bázisra. Külföldön a gépek festését és egyes átalakítási munkálatokat végeztek. Pogácsás Imre dandártábornok az Airbus A319-esek képességeivel kapcsolatban később elmondta: a gépek akár 126 katonát vagy 12 tonna terhet tudnak szállítani csaknem hétezer kilométeres távolságra, több mint nyolcszáz kilométer per órás utazósebesség mellett.
Benkő Tibor vezérezredes nyilatkozata alapján a repülőgépeket hazai üzemben alakítják át. A fedélzeten el lehet majd helyezni különleges egészségügyi evakuációs felszerelést is. Megérkezésüket követően megkezdődtek a katonai felhasználáshoz szükséges átalakítások, amelyek többek között katonai célú navigációs, kommunikációs és önvédelmi eszközök, rendszerek beépítését jelentik.
CURRUS ARIES-VOLVO buszok
Mintegy száz modern busszal gazdagodik 2019-re a Magyar Honvédség – közölte Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter a HM CURRUS Zrt. és az IKARUS Járműtechnikai Kft. együttműködésével elkészült, CURRUS ARIES-VOLVO csapatszállító busz prototípusának bemutatóján, még 2017-ben.
A honvedelem.hu beszámolója szerint a személy- és sebesültszállításra, illetve parancsnoki központként is használható buszok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek máshol nem léteznek. A VOLVO alvázra szerelt, új autóbuszokat Euro VI-os motorral szerelték. A járművek negyven személy vagy akár 12 sebesült szállítására alkalmasak. Az idén tavasszal átadott tizenöt járművet még idén további negyven követi, 2019-ben pedig a tervek szerint már összesen 100 új busz áll majd a Magyar Honvédség rendelkezésére.
Zlin-143 LSi
A tavaly nyáron bemutatott két kétüléses Zlin-242L kiképző-repülőgép mellé idén érkezett meg a két négyüléses Zlin-143 LSi típusú repülőgép az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisra, amit a pilóták kiképzésére vásárolt meg a Magyar Honvédség, közvetlenül a gyártó Zlintől.
„A két kétüléses és két négyüléses repülőgép kiválóan alkalmas a leendő légijármű-vezetők műrepülést, kötelékrepülést, műszeres és éjszakai repülést is tartalmazó alap-repülőkiképzésére. A gépek felszereltsége, a 21. század követelményeinek megfelelő pilótafülke és műszerezettség lehetővé teszi, hogy a leendő pilóták a modern integrált műszerrendszerek alkalmazását is elsajátítsák. A gépek mindemellett kis magasságú vizuális felderítőrepülésre, megfigyelésre, futárrepülésre, egy-két utas, kisméretű küldemény sürgős szállítására is alkalmasak” – olvasható a honvedelem.hu összefoglalójában.
Polaris MRZR 4
A Magyar Idők bemutatója szerint az idén átadott Polaris MRZR 4 egy ultrakönnyű, négy-hat ember szállítására alkalmas, terepjáróképességgel rendelkező jármű. Jól használható felderítési, járőrözési feladatokra, csörlővel és úgynevezett infrasugárvetővel felszerelt, ejtőernyővel is kijuttatható a helyszínre, alkalmas géppuskák, aknavetők, páncéltörők szállítására is.
„Az amerikai Polaris Industries ultrakönnyű taktikai gépeinek legfontosabb célja, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb távolságra képes legyen eljuttatni a különleges erők katonáit, történjen ez akármilyen terepen” számolt be a járműről a honvedelem.hu. Maximális hatótávolsága körülbelül háromszáz kilométer, kis átalakítással pedig két, hordágyon fekvő sebesültet is képes szállítani. „Mérete és egy tonna alatti tömege miatt mind belső, mind külső függesztett teherként szállítható légi járművek segítségével, de akár ejtőernyővel is kijuttatható a műveleti területre.”
Airbus H145M
Összesen 20 darab, felderítésre, kutatás-mentésre, fegyveres-, felderítő-, valamint sebesültszállító akciók végrehajtására alkalmas, két hajtóműves Airbus H145M helikopterek beszerzéséről is idén döntött a védelmi tárca. A gépek maximális felszállósúlya 3,7 tonna. A Magyar Honvédség gépeit gyorsköteles földet érési rendszerrel, kamerákkal (L3 Wescam MX-15), éjjellátó rendszerrel, a kritikus helyeken páncélzattal és elektronikus önvédelemmel szerelik fel.
Az Airbus Helicopters által kifejlesztett HForce rendszernek köszönhetően a Magyar Honvédség képes lesz különböző kaliberű géppuskák és gépágyúk mellett irányított levegő–levegő, illetve levegő–föld fegyverzettel felszerelni és működtetni gépeit – írta a Magyar Idők. A gyártó a 100 milliárd forintos üzletről szóló közleményében a helikopter jó hadrafoghatósági értékét és alacsony zajszintjét emelte ki. „A szerződés része a kiképzés is, a légierő 50 pilótáját készítik majd fel az új helikopterek kezelésére” – ugyancsak a Magyar Idők információi szerint.
A honvédség gépeit szállítási, felderítési, kutató-mentő és sebesültszállítási feladatkörben is alkalmazni lehet majd a szárazföldi egységek tűztámogatása mellett. Hálózati hadviselésre tervezték, vagyis „képes vezérgépként irányítani és együttműködni drónokkal, ami nagymértékben növeli a felderítési, célkijelölési képességeit, valamint a harctéri túlélőképességét.”
Dassault Falcon 7X
Két darab könnyű, többcélú szállító- és futárgépként használható Dassault Falcon 7X repülőgéppel bővült a Magyar Honvédség légi szállítóképessége. „A három hajtóműves repülőgép képes a telített légi folyosók felett, akár 15 ezer méteres magasságban repülni, végsebessége megközelíti a hangsebességet (950 kilométer/óra), 11 ezer kilométeres hatótávolsága pedig képessé teszi akár a kontinensek közötti repülések végrehajtására is” – olvasható a honvedelem.hu összefoglalójában.
Az első gép egy életciklusa elején járó, kiváló műszaki állapotú, használt repülőgép, amelynek üzemeltetését és fenntartását a katonák fogják végezni, emellett speciális katonai berendezés beépítésére is alkalmas. „A szerződés nemcsak a repülőeszközök beszerzéséről szól, hanem felszereléseket és berendezéseket, valamint a repülő- és műszaki személyzet felkészítését és kiképzését is tartalmazza.”
A Magyar Idők információi szerint a Falcon 7X a diplomáciai futárszolgálat ellátására is szükséges, mert ez a szuverén képesség a nemzeti légitársaság, a Malév megszűntével elveszett. A honvedelem.hu cikke alapján a második repülőeszköz további moduláris rendszerek beépítési lehetőségével alkalmassá tehető légi vezetési pont kialakítására és működtetésére is. Ilyen képességgel eddig soha nem rendelkezett a haderő.
CZ P-07, P-09, BREN 2, SCORPION EVO 3 fegyverek
A cseh licenc alapján készült P-07 és P-09 típusú pisztolyok, BREN 2 típusú gépkarabélyok és SCORPION EVO 3 típusú géppisztolyok első darabjait ünnepélyes keretek között adták idén decemberben a budapesti Petőfi-laktanyában, elsőként a katonai rendészeknek. „A fegyvereket a következő időszakban osztják ki valamennyi katonai alakulatnak, rendőröknek, fegyveres szerveknek. A fegyverek összeszerelése már Magyarországon történt. Hamarosan megérkeznek azok a gépsorok is, amelyekkel a teljes gyártást Magyarországon végzik majd” – olvasható a kormany.hu oldalon.
A honvedelem.hu információi szerint a most átadott fegyverek modulárisak, és különféle tartozékaikkal alkalmasak például az éjszakai használatra is. „A könnyen kezelhető fegyverekkel – amelyek a tesztek során messze túlteljesítették a követelményeket – a nemzetközi piacon is megjelenhetnek majd.” Egy decemberi jogszabály szerint a honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére szükséges kézi lőfegyvereket a honvédelmi miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság gyártási kapacitásának igénybevételével szerzik be ezentúl.
Airbus H225M
A honvédelmi tárca 16 darab új, közepes kategóriájú, többcélú helikopter beszerzéséről is döntött idén. A honvedelem.hu szerint az új gépek óránként akár 320 kilométeres sebességgel is képesek repülni; alaphelyzetben 900 kilométert, póttartállyal pedig 1200 kilométert is megtehetnek, valamint éjjellátó rendszerrel is rendelkeznek. „A gépek katasztrófahelyzetben árvízi mentésnél, tűzoltásnál is bevethetők.”
A Honvédelmi Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az új helikopterekkel 2023-tól bővül a légiflotta. A helikopterekkel együtt az Airbus átfogó képzési és szervizcsomagot is nyújt a magyar félnek a legmagasabb szintű üzemeltetés és rendelkezésre állás érdekében. A gyártó közleménye alapján a helikopter akár 6 tonna teher vagy 28 katona szállítását is lehetővé teszi, illetve nagy tűzerejű levegő-föld és irányítható rakétákkal (a H145M-nél már említett HForce), elektronikus harcászati rendszerrel is felszerelhető.
Leopard 2A7+ és PzH 2000
Új harckocsikat és önjáró tüzérségi lövegeket szerez be a Magyar Honvédség, az erről szóló szerződést 2018. december 19-én írták alá Budapesten. A Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttal kötött szerződés értelmében 44 darab új harckocsival és 24 darab új önjáró löveggel (utóbbi a gyártó közleménye alapján), valamint az ezekhez tartozó kiegészítő eszközökkel és szolgáltatásokkal gyarapodik a Magyar Honvédség.
A gyártó Krauss-Maffei Wegmann közleménye szerint további 12 darab használt Leopard 2A4 beszerzése is megtörtént, amely átmenetileg a kiképzést szolgálja majd. A Magyar Idők információi szerint hat kompatibilis műszaki járművet, valamint kiegészítő anyagokat és szolgáltatásokat is vásároltak a Magyar Honvédségnek, a Leopard 2A4 pedig lízing konstrukcióban kerül majd a honvédség tulajdonába. A Jane’s szerint 2020 után várhatók az első szállítások.
Airbus Fortion SAMOC
A légtérvédelmi rendszer megújítása során korszerű légvédelmi rakétavezetési rendszer beszerzéséről döntött a Honvédelmi Minisztérium. „Az erről szóló szerződést december 20-án írta alá Fodor Péter dandártábornok, a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatója, valamint Martin Deister és Michael Apel, az Airbus képviselői” – olvasható a honvedelem.hu weboldalon. A gyártó közleménye szerint a szállított rendszer teljes mértékben NATO interoperábilis.
„A rendszer célja, hogy a Magyar Honvédség a lehető legrövidebb időn belül megtehesse a szükséges intézkedéseket és lépéseket a kiemelten védett, vagy egyéb fontos objektumokra, illetve az ország lakosságára veszélyt jelentő repülőeszközök (repülőgépek, helikopterek, rakéták, drónok) elleni védelem terén.” A Magyar Idők információi alapján a rendszer jól hozzáilleszthető a már meglévő, vagy a még felépítendő struktúrákhoz is, és egy későbbi magyar földi telepítésű légvédelmi rendszer (GBAD) első, kulcsfontosságú építőeleme lehet.
Nyílt eljárások
A fentiek mellett természetesen nyilvános beszerzési eljárások is zajlottak azért szép számmal, amik között nagyobb beruházások is helyet kaptak. Ide sorolnám a Rohde & Schwarz Hungária Szolgáltató Kft. által elnyert, összesen 2.798.243.405 forintos beszerzést „Elektronikus hadviselési rendszerek és ellentevékenységek“ tárgyban.
Hasonló területet érintett a Honvédelmi Minisztérium ArmCom Kommunikációtechnikai Zrt. által elnyert „Híradó, informatikai komplexumok hazai rendszerintegráló és beépítő projekt keretében vezetési pontok beépítése, az MH tábori C2 képességének megvalósítsa” tárgyban kiírt, 1.280.314.958 forintos közbeszerzés.
Idén uniós közbeszerzési eljárás indult 40+20 darab 81 mm-es aknavető beszerzésére amelynek eredménye még nem ismert. A Magyar Honvédség megkezdte továbbá az egészségügyi ellátó képességének fejlesztése érdekében egy új, ROLE-2 egészségügyi ellátó létesítmény beszerzését is, azonban az alkalmazott eljárás típusa még nem ismert.
Továbbá a kormány, a 2019–2026. évek közötti időszakban, 20 milliárd forint értékben tervez még a Magyar Honvédség szükségleteinek megfelelő, korszerű, vállról indítható, többcélú páncéltörő rakéta fegyverrendszereket, valamint a kapcsolódó logisztikai támogatási és szolgáltatási feladatokat beszerezni, melynek eljárási rendje ugyancsak nem ismert.
Jövőre ugyanitt, ugyanekkor
A beszerzésdömping ellenére is számos nyitva maradt kérdéssel köszönt be az új esztendő. Nem ismert a 81-mm-es aknavető (nyílt eljárás) tender nyertese, a közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta (Zrínyi 2026 alapján) beszerzése, a kiválasztott katonai szállító repülőgép típusa (KC-390?), a sugárhajtású kiképző repülőgép (Zrínyi 2026 alapján), a vállról indítható páncéltörő rakéta típusa (Carl Gustav?) és a páncélozott szállító harcjármű (licensz alapján?) sem.
Mivel a nem nyilvános eljárások esetében szinte semmilyen információ nem ismerhető meg a beszerzésekről, ezért mi mást is írhatnék zárszónak, minthogy „a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban rendelkezésre álló forrásokat a tárca a lehető leghatékonyabban kívánja elkölteni: éppen ezért a beszerzést – mint minden más esetben – most is széles körű piackutatás előzte meg. A honvédség a legjobb konstrukciót választva döntött a beszerzés mellett.”
Addig viszont BUÉK minden kedves olvasónak!
Borítókép forrása: kmweg.com
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
