honvédelmi
Hírek Honvédelem és nemzetbiztonság Kiemelt

A hibrid és kiberfenyegetés miatt módosulnak a honvédelemmel összefüggő törvények

Az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatok alapján jelentős változások várhatók a honvédelemmel összefüggő jogszabályokban, illetve ezzel összefüggésben olyan egyéb normákban is, amelyek csak érintik ezt a területet. A változások az indokolások alapján összefüggenek a biztonságpolitikai kihívásokkal, a napjaink konfliktusait egyre inkább meghatározó hibrid hadviseléssel, illetve a modern technológiák, és ezzel párhuzamosan a kiberfenyegetés térnyerésével.

Módosul például a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény. Az indokolás szerint meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a kormány a központosított beszerzés során megvalósítandó védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körét rendeletben szabályozza, valamint a központosított védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzéseket megvalósító szervezetet rendeletben jelölje ki.

Az előbbieknek megfelelően a törvénymódosítás tervezete meghatározza a központosított beszerzés fogalmát, amely alanya lehet a kormány által irányított vagy felügyelt költségvetési szerv, az általa alapított, vagy alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítvány és közalapítvány, valamint – kivételekkel – azon gazdasági társaság, amelyben az állam többségi befolyást, vagy közvetett befolyást gyakorol.

Jóval több változást jelez előre a T/8029 számú törvényjavaslat, amely szinte az összes, honvédelemmel összefüggő fontosabb törvényt módosítani fogja. A törvényjavaslat kiemelt célja Magyarország honvédelmi képességének növelése. Ennek érdekében a törvényjavaslat szabályozza a kiberfenyegetések elleni fellépést és a hibrid fenyegetések elleni kormányzati koordinációt.

Felgyorsul a felkészülés

A javaslat kizárólag a különleges jogrend esetére történő felkészülést szolgálja és továbbra sem lesz sorköteles katonaság, azonban a haza katonai védelme a Magyar Honvédségtől és ezen belül a katonai igazgatás szerveitől már békeidőszakban felkészülést igényel. A törvényjavaslat alapvető célja ezen békeidőszaki felkészülés hatékonyabbá tétele anélkül, hogy ez az állampolgárokra nézve bármilyen többlet kötelezettséggel járna.

Békeidőszakban a hadkötelezettség alá tartozó személyek két kategóriába sorolhatók:
kiképzett tartalékos: az a hadkötelezettség alá tartozó személy, aki a Honvédség állományából kikerült és önkéntesség alapján (pl szerződéses, önkéntes tartalékos) katonai szolgálatot teljesített. Katonai szolgálatra a katonai szolgálat felső korhatáráig igénybe vehetők (alapesetben megegyezik az öregségi nyugdíjkorhatárral),
potenciális hadköteles: minden olyan, a hadkötelezettség alá tartozó személy, aki nem tartozik a kiképzett tartalékos kategóriába. Katonai szolgálatra annak az évnek a december 31. napjáig igénybe vehető, amelyben betölti az 50. életévét.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) Első Része egy új, III/C. Fejezettel egészül ki, amely “A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI CÉLÚ FELKÉSZÍTÉSE ÉS A GAZDASÁGMOZGÓSÍTÁS” címet kapta. A nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése magában foglalja majd  a tervezési folyamat részeként a védelemgazdasági alapterv, a védelemgazdasági tervek, a lakosságellátási tervek elkészítését, illetve a védelmi célú tartalékolás rendszerének működtetését és a gazdaság mozgósítását.

Jelentősen bővül a KNBSZ feladatrendszere

Változik a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) feladatrendszere, mivel az Nbtv. új normaszövege szerint a fő feladata az lesz, hogy felfedje a Magyarország ellen irányuló támadó, befolyásoló szándékra utaló törekvéseket, valamint feladatrendszeréhez illeszkedően külföldön érvényesíti Magyarország érdekeit. A jelenleg hatályos szöveg nem említi ezen a ponton sem a befolyásolást, sem Magyarország érdekeinek külföldi érvényesítését.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat biztosítja ezentúl a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága védelmi, hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat, valamint működteti Magyarország katonai egységes felderítő rendszerét.

Utóbbi fogalmát is tartalmazni fogja a törvény. A katonai egységes felderítő rendszer nem más, mint az ország fegyveres védelmének és a szövetségi szintű védelem tervezéséhez és felülvizsgálatához, valamint a Magyar Honvédség műveleteinek tervezéséhez, irányításához és vezetéséhez szükséges döntések meghozatalának felderítő támogatását biztosító rendszer.

A KNBSZ ezentúl információkat gyűjt a honvédelmi érdeket veszélyeztető kiber tevékenységekről és szervezetekről, jogszabály keretei között ellátja a honvédelmi ágazat elektronikus információbiztonsági feladatait, biztosítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Magyar Honvédség Parancsnoksága információvédelmi tervező munkájához szükséges információkat.

Kibervédelem

A kibertér műveleti képességeivel ellátja a honvédelmi érdekek nemzetbiztonsági jellegű védelmét és a Magyar Honvédség kibervédelmének és műveleteinek támogatását. A KNBSZ ennek megfelelően rendelkezési jogot kap a Magyar Honvédség eszközei felett a műveleteihez nyújtott katonai nemzetbiztonsági kibertér műveleti támogatása érdekében is.

A Magyar Honvédség katonai kibertér műveleti erői jogszabályban meghatározottak szerint folyamatosan ellátják a honvédelmi szervezetek, gyakorlatok, műveletek kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmét, az arra történő felkészülést és a kapcsolódó biztonsági feladatokat.

Ezekkel a feladatokkal összefüggésben elvégzik a folyamatban lévő, kibertérből érkező támadás megszakításához szükséges intézkedések végrehajtását, vagy annak kezdeményezését, valamint külön döntés szerint a Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit, vagy szövetségesi kötelezettségeit sértő vagy fenyegető rendszerekkel szembeni katonai kibertér műveleti fellépést.

A feladatok szakmai koordinációjáért – a kapcsolódó közjogi döntések keretei között – a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt kibervédelmi ügyeletes parancsnok felel. Az alkalmazott intézkedésnek a folyamatban lévő támadással arányosnak kell lennie és törekedni kell arra, hogy az a támadás megszakításán túli eredményre, sérelemre ne vezessen, a szükséges intézkedések végrehajtásáról azonnal tájékoztatni kell a honvédelemért felelős minisztert, a Magyar Honvédség parancsnokát, valamint a KNBSZ kibertér műveleti szakfeladatokra kijelölt szervezeti egységét,

A támadás megszakítását követően meg kell vizsgálni a védelem fokozásához szükséges további intézkedések körét, illetve az ország védelmével összefüggő további döntések szükségességét a Magyar Honvédség parancsnokának történő egyidejű jelentéssel. Meghatározott esetben a KNBSZ kibertér műveleti szakfeladatokra kijelölt szervezeti egysége azonnal értesíti Magyarország jogszabályban kijelölt kibervédelmi szervezeteit.

Külföldről érkező jelentős támadás esetén a foganatba vett intézkedésekről és azok okairól – katonadiplomáciai úton, a külpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – értesíteni kell a támadók helye szerinti államot – érintettség esetén a NATO-t, az Európai Uniót, és a két vagy többoldalú megállapodás alapján együttműködő feleket –, vagy kezdeményezni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknál a támadók felelősségre vonásához szükséges eljárásokat.

A kibervédelmi fellépés keretében megvalósuló cselekmények, intézkedések tekintetében törekedni kell az okozott sérelemmel, vagy közvetlen fenyegetéssel arányos fellépésre, biztosítani kell az összhangot a kapcsolódó műveleti, nemzetbiztonsági, diplomáciai érdekekkel és törekvésekkel, olyan eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a kibertéren keresztül tudják garantálni a sérelmek jövőbeni megismétlődésének megakadályozását, vagy a közvetlen fenyegetés beteljesülését, és figyelembe kell venni az alkalmazott módszerek és eljárások katonai szükségességét.

Módosul a biometrikus adatkezelés

Módosul továbbá a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény III/A. fejezete, amely a honvédelmi célból rögzített biometrikus adatok nyilvántartásáról szól.

Az új törvényszöveg szerint a Magyar Honvédség erői, mint adatfeldolgozók, és a KNBSZ, mint adatkezelő a Hvt.-ben meghatározott feladatok és külföldi művelet végrehajtása során ujj- vagy tenyérnyomatot, DNS mintát, íriszképet, arcképet, kéz érhálózatot, hangmintát, egyéni írásképet, és egyéni mozgásképet mint biometrikus adatokat kezelnek. Ezzel megszűnik a korábbi, viszonylagos határozatlanság, amikor még a “kezelhetnek” szó szerepelt a bekezdés végén.

Az adatok nemzetközi katonai vagy nemzetbiztonsági célú együttműködés keretében – ha fennállnak az adattovábbítás Infotv. szerinti feltételei – továbbra is továbbíthatók lesznek olyan külföldi államnak vagy nemzetközi szervezetnek, amellyel Magyarország minősített adatok védelme tárgyában nemzetközi szerződést kötött, az adatkezelő az adatokat ötven évig köteles megőrizni.

A változások indokolása szerint a megújuló és megerősödő Magyar Honvédség kialakításához azonban nemcsak a beszerzésekre, a nemzetközi megállapodásokra, hanem a hazai jogszabályi környezet finomhangolására is szükség van. “Ezt tesszük meg most azért, hogy a Magyar Honvédségre és katonáira mindig, minden körülmények között számíthassanak a magyar emberek az ország és hazánk biztonsága érdekében.”

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: