Alighanem mindenki találkozott már valamilyen furcsa szabályozással a munkahelyén, amik vélhetően néhány kirívó esetre reagálnak (általában feldúlt hangvételű vezérigazgatói körlevelek formájában), vagy szokatlan keretet adnak, valamilyen egyszerű folyamatnak. Ezek az útmutatások azután gyakran az onboarding folyamat részévé vállnak.
A CIA sem különbözik más szervezetektől ilyen értelemben, legfeljebb annyiban, hogy a vállalatok esetében ezek soha nem látnak napvilágot, míg a CIA vonatkozásában az ilyen dokumentumok előbb-utóbb a kutatható digitális levéltárba kerülnek.
Vannak köztük természetesen egyszerű tervek a karácsonyi ünnepi készülődés kapcsán, például 1963-ból, karácsonyfaállítással, ajtódíszítéssel és a „Halleluja” (feltételezem Händel) lejátszásával. Még egy kórust is megpróbáltak odaszervezni, a javaslat egy férfikórusra esett a katonaságtól.
De az ünnepi készülődés gyakran kérdéseket vet fel. Például 1958-ban a karácsonyi üdvözlőlapok kérdését járták körül (megjegyzem, máig kitartó, folyamatos kérdés, hogy az email jókívánságtól, az ajándékboron át, az adományozásig tartó skálán mi a legjobb választás), de kitértek az adománygyűjtés megszervezésére is, ami a munkahely sajátossága miatt ugyebár leginkább anoniman tudott működni.
Gondolom az ilyen szervezeteknél megszokott, hogy előbb-utóbb minden biztonsági kérdéssé válik. Mindenesetre ez történt még a karácsonnyal is a CIA szervezetében. 1975-ben már külön munkavállalói tájékoztató született a karácsonyfa helyes felállításáról és biztonságos feldíszítéséről. De az útmutató kitér a csúszós utak és az alkoholfogyasztás veszélyeire is.
Utóbbi nem előzmény nélküli, egy 1970-ben készült memorandum alapján. Történt ugyanis, hogy az ügynökség tagjai minden évben, karácsonykor alkoholfogyasztást megengedő partikat rendeztek, többek között a CIA főhadiszállásán, Langley-ben is. A komplexumért felelős biztonsági igazgató azonban aggodalmainak adott hangot és a gyakorlat szigorítását (és ezzel együtt az alkoholfogyasztás betiltását) sürgette.
Ennek okaként azt jelölte meg, hogy az ilyen partikról távozó ittas személyek esetleg halálos kimenetelű közlekedési balesetet okozhatnak. A fenyegető veszélyt azzal súlyosbította, hogy szerinte az 1970-es év különösen nagy stresszt és munkahelyi nyomást helyezett az ügynökökre, akik esetleg emiatt még több alkoholt fogyasztanak majd.
Állítása szerint több problémás eset is előfordult az utóbbi években. Éppen ezek miatt hozták létre „Az irgalmas szamaritánus” műveletet, ami azt jelentette, hogy a CIA fizikai biztonságért felelős részlege megerősített járőrszolgálattal ellenőrizte a kritikus, karácsonyi időszakban a hírszerző központ folyosóit, és a túl sok alkoholt fogyasztó munkavállalókat kávéval és támogatással segítette át a nehézségeken.
| A titkos művelet elnevezése kapcsán annyit jegyeznék meg, hogy a szamaritánusok a zsidók szemében megvetett idegeneknek számítottak (vö. a CIA belső biztonsági szolgálat munkavállalói). A sokak által ismert újszövetségi példázat – eredeti szándéka szerint – egyébként éppen ezért a diszkrimináció és hátrányos megkülönböztetés elleni példabeszéd volt, nem pedig a segítségnyújtásra fókuszáló példázat, bár kétség kívül ilyen elemeket is magában hordoz. |
Ezzel a kis kitekintéssel kívánok minden kedves olvasómnak kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új évet!
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
