Külföld

A brit-orosz konfliktus margójára: védelmi kérdésekről faggatták a brit nagykövetet a külügyi bizottság előtt

brit-orosz konfliktus

Nagy médiaérdeklődés övezte a héten a brit-orosz “konfliktus” legújabb (nem minden előzmény nélküli, de a maga nemében újdonságként értékelhető) stációját, amikor vélhetően szándékosan lépett be (“véletlenül” a BBC-vel a fedélzetén) a Krím melletti vizekre egy brit hadihajó, és ami nyilván nem tetszett a félszigetet annektáló orosz erőknek.

A hírről egyből az a májusi, külügyi bizottsági meghallgatás jutott eszembe, amelyen a brit átfogó kül-, biztonság-, védelmi és nemzetközi fejlesztéspolitikai felülvizsgálatról készített és publikált jelentésről, valamint a magyar-brit kétoldalú kapcsolatok jövőjéről kérdezhették Paul Fox brit nagykövetet.

A meghallgatáson megtartott tájékoztatójában a keleti témákban meglehetősen járatosnak mondható nagykövet többször is érintette a brit kül- és biztonságpolitika főbb irányait, és annak esetleges megváltozását. Ebből emelnék ki és idéznék most egy-két gondolatot.

A tavalyi éven a brit kormány egy rendkívül ambiciózus kezdeményezést indított el, integrált felülvizsgálat címmel. Az integrált felülvizsgálat következtetése, hogy az Egyesült Királyságnak központi szerepet kell vállalnia a világ színpadán, mint egy független, szuverén állam, a nyugati szövetség vezető tagja, egy megbízható tagja az indo-csendes-óceáni térségnek, és egyáltalán a világban a jóért kiálló erőként, amely nyitott a nyílt társadalmak és a nyílt gazdaságok felé.

Az egyik változás az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból. Ez egyedi lehetőséget ad nekünk arra, hogy újra megfontoljuk a bel- és külpolitikánk sok-sok aspektusát, építsünk a meglévő barátságokra, de kiszélesítsük a látókörünket.

Kína képviseli jelenleg a legnagyobb rendszerszintű kihívást. Ehhez alkalmazkodnunk kell, miközben megvédjük a nemzetbiztonságunkat, pozitív gazdasági kapcsolatokat kell fenntartanunk. Az Egyesült Királyság ebben a felülvizsgálatban felismerte, hogy határozottabb, dinamikus megközelítésre van szükség, amely képes alkalmazkodni a versengőbb és alakulóbb, fluidabb nemzetközi környezethez.

Oroszország továbbra is a legközvetlenebb fenyegetést jelenti az Egyesült Királyságra és Európára a destruktív, megosztó és agresszív megközelítésével. Ez ellen fel kell lépnünk, és tennünk kell. Az EU-ból való kilépésünk azt jelenti, hogy alkalmunk nyílik arra, hogy más gazdasági-politikai utat járjunk, ha az érdekünk azt szolgálja, és hogy határozott, megkülönböztetett megközelítést alkalmazzunk a külpolitikában.

Az értékalapú diplomácia, Kína és Kína kihívása, szerintem egyértelművé tettük, hogy a legfontosabb szisztematikus rendszerszintű versenytárs egy följövőben lévő olyan ország, amelyik az egész nemzetközi szabályalapú rendszert meg akarja változtatni. Úgy akarja megváltoztatni, hogy az az ő érdekei szerinti legyen és nagyon sokszor a saját szűkkörű értelmezése alapján. Mindezt hogyan tudjuk kezelni? Mert nem gondolom, hogy egyébként Kínát vissza tudjuk szorítani. Tehát úgy, ahogy a Szovjetunióval megtettük a második világháború után.

Egész egyszerűen azért, mert a mérete, a gazdasági fontossága nem teszi ezt lehetővé. De legvégső soron azért sem, mert azt akarjuk, hogy ha egy jól viselkedő tagja lenne a nemzetközi közösségnek Kína. Természetesen együttműködünk Kínával, ahol csak tudunk, versengünk velük persze a szabályok szerint, de úgy gondoljuk, hogy versengeni fogunk ott, ahol úgy gondoljuk, hogy ennek van helye, és felszólalunk akkor, amikor valamilyen elfogadott nemzetközi normaszegés történik.

A fentiek tükrében nem lepődnék meg, ha rendszeressé válnának hasonló esetek, és érdekes látni, hogy az EU-tól függetlenedő külpolitika milyen mozgásteret nyit meg a brit döntéshozók előtt. A meghallgatás természetesen több magyar vonatkozású témát is felvetett, érdekes, hogy kétszer is említette a brit nagykövet a nyílt társadalom melletti kiállást, illetve az is, ahogyan például a brit nukleáris arzenál jövőjével, esetleges expanziójával kapcsolatos kérdéseket kerülgették, igaz, nagyköveti reflexió nélkül.

 A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Külföld