Nem tudni ki(ke)t illet(nek). Eddig ugyanis nem nagyon olvastam még csak spekulációt sem arról, hogy a COVID19 koronavírus fertőzés kapcsán milyen hatékonyságú volt a külföldi hírszerzés Kína irányába. Mert hát az utóbbi időben Kína kritikusai széttárták a kezüket, hogy ugyan mit tehettek azzal, hogy Kína mélyen elhallgatta a járványhelyzet valódi jellegét és súlyosságát?
Másrészt viszont – ezek szerint – a kínai elhárítás valami elképesztően hatékony lehetett, hiszen a nyugati (de igazából bármilyen ellenérdekelt) hírszerző szolgálatok és az információ-megosztásban szövetséges államok hetekig-hónapokig nem jutottak elegendő információhoz a helyzet megértéséhez.
Lényegében az egyetlen spekuláció már január óta szalonképes, amióta a The Wahington Times belebegtette, hogy a Wuhan Institute of Virology be van kötve a kínai ABC programba, hivatkozva Dany Shohamra, egy volt izraeli katonai hírszerzési szakértőre.
Egyfelől meg lennék lepve, ha nem lenne, bár tudtommal nem egy, hanem két BSL-4 szintű labor van Kínában (a másik Harbinban van), ami azért meglepő, mert legjobb tudomásom szerint Magyarországon is kettő van (Budapest és Pécs), ami a kínai laborok fontosságát jól mutatja, persze, a kínai BSL-4 katonai laborok száma nem ismert.
Mindez a spekuláció a vírus származását illetően máig tartja magát az amerikai kormányzati források szintjén is, ami persze a jelenleg kialakult amerikai-kínai viszonyba jól beilleszthető. Még akkor is, ha egyes kutatócsoportok kizárják, hogy a vírus mesterségesen jött volna létre (bár nem tudom, hogy mindez hogy zárja ki, hogy nem mesterségesen létrejött vírussal dolgoztak ott).
Másrészt persze könnyen terjednek ilyen mendemondák egy olyan vírus kapcsán, amely nem, vagy alig veszélyeztet gyermekeket, megfelelő kezelés esetén általában nem halálos, de elégtelen ellátórendszerben jelentős a mortalitása, elképesztő hatékonysággal terjed, és leginkább a középkorú, vagy idősebb férfiakra veszélyes, miközben közepesen súlyos esetben is harcképtelenné teszi az embereket, nincs rá gyógyszer, de megfelelő izolációval viszont kordában tartható.
De visszatérve a kiindulóponthoz: az eredetet illető spekuláción kívül eddig nem nagyon láttam olyan cikket, ami felvetné a kérdést, hogy Kína hogyan tudta eltitkolni a helyzet súlyosságát az ellenérdekelt hírszerző szolgálatok előtt? Illetve, ha nem tudta, akkor miként kezelték ezt az információt a másik oldalon? Érdekes lehet majd egyszer ilyen szemmel megvizsgálni a különböző országok mozgását a világméretű pandémia nyilvános kirobbanása előtti utolsó pillanatig.
Illetve érdekes védelmi vetülete a jelenlegi helyzetnek, hogy egy alapvetően biztonsági kérdésben az államok hirtelen kiszakadtak a jól megszokott védelmi szövetségi és partnerségi hálóból és lényegében minden ország ugyanazokra a szűkös erőforrásokra próbál szert tenni, egy időben, egymással versengve.
Ebben a helyzetben pedig olyan bilaterális, ad-hoc partnerségi kapcsolatok is felszínre kerülhetnek, ami máskülönben rejtve maradtak, vagy eleve létre sem jöttek volna. Természetesen jelen pillanatban nem ezek a legfontosabb kérdések a koronavírus elleni küzdelemben, de mindenképp új helyzetet jelenthet a védelmi és biztonsági gondolkodás területén.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
