Úgy ment neki a magyar kormány a hosszú hétvégének, hogy ismét számtalan fontos döntés történt a hét második felében, ezért arra gondoltam, hogy röviden összefoglalnám a lefontosabb híreket a magyar biztonságpolitika területéről.
Beindultak a korábban már beharangozott, honvédelmi célú közbeszerzések, többek között „Páncélozott terepjáró személygépjármű valamint könnyű terepjáró személygépkocsi beszerzése” nyomán. A közbeszerzés uniós nyílt eljárás keretei között zajlik és az ajánlattételi felhívás szerint 5 db 5 ajtós pácélozott kivitelű terepjáró személygépkocsi és 4 db 5 ajtós könnyű terepjáró személygépkocsi beszerzése fog megtörténni. A páncélozott harcjárművek kiválasztásával kapcsolatos kérdésekről Kovácsházy Miklós írt egy rövid áttekintést a Hadmérnökben.
A Magyar Közlöny csütörtöki, 2016/68. kiadásából kiderül, hogy Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére, Zala Mihály nemzetbiztonsági vezérőrnagy hivatásos szolgálati viszonyát, 2016. július 16-ai hatállyal, Áder János köztársasági elnök, felmentéssel megszüntette. A felmentés vélhetően azt a Zala Mihályt érinti, aki korábban a kormányzati kibervédelem csúcsszervét, a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet vezette.
Zala Mihály az MNO.hu-nak 2016.04.04-én adott interjújában, a kormany.hu működésével kapcsolatos anomáliákat elemezve azt nyilatkozta, hogy „a szerverek leállása inkább technikai vagy adminisztrációs hibára utal, ez azonban könnyen orvosolható kellene hogy legyen. Szerinte a napokra megbénult kormány.hu portál korábban is 30-40 ezer lekérést kezelt naponta, ezért a Belügyminisztérium és Bakondi György miniszterelnöki megbízott, belbiztonsági szaktanácsadó által említett ezres nagyságrend a szakértő szerint értelmezhetetlen.”
Az interneten fellelhető Zala Mihály korábbi, még a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökeként összeállított prezentációja, mely olyan információkat tartalmaz, miszerint a problémákat (azt nem derül ki, hogy mire gondolt akkor) az okozza, hogy „a rendszereink 60%-a kritikus állapotban van”, a „hiányosságok 80%-a emberi mulasztás alapú”, hogy „mindenki hazudik” és a „korrupciós motor”. A tapasztalatoknál felsorolta a „NAGY” EU-s projektek bedőlését” és azt is, hogy „a biztonság soha nem volt elsődleges szempont.”
A magyar hadiipari fejlesztés (Forrás: MH Currus Zrt./Youtube)
Ugyanebből a Magyar Közlönyből derül ki, hogy a magyar kormány, figyelemmel a nemzetközi terrorizmus elleni harc feltételeinek megteremtését elősegítő széleskörű nemzetközi együttműködésre, az Iraki Köztársaság Kurd Regionális Kormány kérelmére, illetve a Magyar Honvédség rendelkezésre álló és átadható készleteire 65 db 12,7 mm-es DSK géppuskát (hozzá tartozó TASZT és kiegészítő készlettel), 54 880 db 12,7 mm B-32 páncéltörő-gyújtó lövedékű töltényt és 54 880 db 12,7 mm BZT páncéltörő-gyújtó-fényjelzős lövedékű töltényt ad át térítésmentesen a Kurd Regionális Kormánynak.
A bőven második világháborús technikai színvonalon álló fegyver, a HM Currus Zrt. egyik fejlesztése, a Univerzális Mechanikus Fegyverállványnak (UMF-3) köszönhetően lett a Magyar Honvédség igénye alapján rászerelhető az afganisztáni műveleti területen alkalmazott, korszerű, amerikai HMMWW harcjárművekre. A DSK géppuskák átadása kapcsán érdemes megemlékezni egy katonáról, akit pont ezzel a fegyverrel összefüggésben ítéltek felfüggesztett szabadságvesztésre, parancsmegtagadás miatt.
„Beleznai Mihály 2002-től szolgált szerződéses katonaként. Megjárta Irakot, Koszovót, Szarajevót, majd 2010 augusztusában Afganisztánba, a tartományi újjáépítési csoporthoz vezényelték. Alig érkezett meg Baglan tartományba, amikor éles bevetésre küldték: egymás után két esetben is összeütközésbe kerültek afgán fegyveres csoportokkal. Így augusztus 23-án is, amikor egy másik helyszínen két magyar katona életét vesztette.
A fegyverekkel mindkét alkalommal gondok voltak, s előfordult, hogy a hat géppuskából öt meghibásodott – az egyik már az első lövés után működésképtelenné vált –, és csak Beleznai fegyvere maradt működőképes. A katona ezután még többször látott el járőrszolgálatot, az eset azonban olyannyira megviselte, hogy amikor pár hét múlva újabb bevetésre küldték volna, több órával a parancshirdetés előtt jelezte, hogy pszichés állapota miatt és a megfelelő feltételek – tehát üzembiztos fegyverek – hiányában nem tudja teljesíteni kötelezettségeit.” – olvasható a NOL.hu beszámolójában.
Magyarországra visszatérve azonnal letartóztatták és bíróság elé állították, majd első fokon egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla viszont később felmentette a vádak alól, mert szerintük a volt katona nem tagadhatott meg olyan parancsot, amelyet még hivatalosan nem is hirdettek ki.
A Magyar Közlöny pénteki, 2016/69. kiadása tartalmazza továbbá, hogy a magyar kormány felhívta a honvédelmi minisztert, hogy készítse elő a honvédelmi szakpolitikai terület, 2017–2026 közötti időszakra vonatkozó Szakpolitikai Stratégiáját. Ezzel párhuzamosan visszavonásra került a honvédelmi tárca 10 éves stratégiai terve jóváhagyásának rendjéről, valamint a NATO és EU tervezési dokumentumokkal kapcsolatos feladatokról szóló 1419/2013. (VII. 10.) Korm. határozat 1. pontja is. A törölt pont szerint 2016. március 31-ig kellett volna jelentést készíteni a 10 éves stratégiai tervek fő irányairól, most a Szakpolitikai Stratégia elkészítésére egy év áll majd a honvédelmi miniszter rendelkezésére.
Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:
