Az egyik napokban megjelent, belügyi salátatörvény rendelkezései között egy meglehetősen különös törvénymódosításra találtam. Az új – egyelőre csak tervezett – szabályok szerint ugyanis a szálláshely-szolgáltatást végzők ezentúl „igazoltatni” lesznek kötelesek a vendégeiket. De egyébként Budapest összes fontosabb nyilvános kamerarendszerének kép- és hangfelvételét is egyetlen tárhelyre irányítják majd.
Ha a törvényt elfogadják, a szálláshely-szolgáltatók ezentúl kötelesek lesznek a következő adatok rögzítésére és tárolására: a vendég családi és utóneve, születési családi és utóneve, előző családi és utóneve, születési helye és ideje, neme, anyja születési családi és utóneve, állampolgársága, a személyazonosító, illetve úti okmányának azonosító adatai, az okmányok másolata, a szálláshely igénybevételének kezdő és várható befejező időpontja.
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a szálláshely-szolgáltatást végző által rögzített adatokból, az adatkérés céljának megjelölésével, adatszolgáltatást kérhetnek majd.
Az adatkérés alapján a szálláshely-szolgáltatást végző az adattovábbítást elektronikus formában, elektronikus adatkapcsolat útján, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott módon kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen hajtja végre, valamint hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíti.
A fentiekben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert a szálláshely-szolgáltatást végzőnek az érintett nemzetbiztonsági szolgálat részére a műszaki követelményekről történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül kell kialakítani.
Érdemes együttműködni, mert a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése esetén a kereskedelmi hatóság esetenként 500.000 forint összegig terjedő bírságot szabhat ki. Vagyis az új, „nemzetbiztonsági bírságot” a kereskedelmi hatóság fogja majd kiszabni.
Van indokolás is az új rendszerhez, miszerint jelenleg nincsen szabályozás arra vonatkozóan, hogy a hazánkba látogató külföldi- vagy magyar vendégek, a regisztrált szállásfoglalásuk alkalmával kötelesek legyenek megadni a pontos személyes adataikat. A szálláshelyek sem rendelkeznek törvényi felhatalmazással arra vonatkozóan, hogy ezeket az adatokat elkérjék vagy ellenőrizzék.
A törvényi szabályozás hiányában a szálláshelyek a gazdasági érdeküket helyezik előtérbe, mivel attól tartanak, hogy vendégeik körében megítélésük negatívan befolyásolja, az indokolatlannak tűnő ellenőrzést. Az így kialakult, tarthatatlan rendszernek pedig most véget vethetnek az új rendelkezések.
Feltéve persze, hogy a kormány nem gondolja meg magát, mivel a törvénytervezet egyelőre még nem hatályos, csak társadalmi egyeztetésen van. Egyébként ugyanezen jogszabály alapján Budapest szinte valamennyi nyilvános kamerájának kép- és hangfelvételét egyetlen tárhelyszolgáltatónál kell majd 15 napig tárolni.
A tárhelyszolgáltató a rögzített felvételek tartalmát nem ismerheti meg és a tárhelyen tárolt adatok kezelője a kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel készítésére jogosult szervezet marad. A képfelvétel kezelője a tárhelyszolgáltató által biztosított egyedi informatikai alkalmazáson keresztül információ átadást biztosíthat bűnüldözési, bűnmegelőzési, nemzetbiztonsági, terrorelhárítási célból az adat kezelésére jogszabályban feljogosított szervezetek részére.
A tervezetben szereplő szabályozás megteremti a főváros közigazgatási területén:
1) a rendőrség,
2) a közterület-felügyelet,
3) a személyszállítási szolgáltató,
4) a közút kezelője,
5) a (pénzügyi szolgáltatási területen) személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző vállalkozó,
6) a VEDA,
7) az útdíjszedőnek az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek
által rögzített kép-, hang-. kép- és hangfelvételek központi tárhelyen való tárolását és egyedi informatikai alkalmazás útján történő adatkezelését.
A képek illusztrációk. Kép: pixabay.com
Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:
