Tegnap egy biztonságpolitikai előadás-sorozat folytatásaként került megrendezésre a Stefánia Palotában „Az Iszlám Állam tevékenységének kihatásai az európai biztonságra és biztonságpolitikára” című rendezvény. Aligha van aktuálisabb téma ezen a területen, ezért nem meglepő ezért, hogy több, mint ezer fő jelezte érdeklődését az esemény kapcsán.
A rendezvény előadói – amelyen egyébként valóban teltház volt – Dr. Kis-Benedek József (kutatási területe a Közel-Kelet és a terrorizmus, a Magyar Hadtudományi Társaság elnökhelyettese és a Nemzetbiztonsági Szakosztály elnöke) és Dr. Lattmann Tamás (nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense) voltak.
Mint a rendezvény elnevezése is jelzi: az Iszlám Állam tevékenysége egyértelműen az egyik elsődleges biztonsági fenyegetés világszerte, ezért természetesen hatással van Európa biztonságára a terrorizmus és a migráció tekintetében is. Mivel sikerült a rendezvényen részt vennem, ezért arra gondoltam, hogy összefoglalnám az ott elhangzottakat.
Bevezetés
Dr. Kis-Benedek József előadását azzal kezdte, hogy megpróbál majd objektív képet adni az előadása során az ISIL jelenlegi helyzetéről, illetve a legfontosabb információkról. Elsőként felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az iszlám állam nem iszlám és nem is állam. Nem lehet ugyanis sem az iszlám vallással, sem az államisággal azonosítani a terrorista szervezetet.
A területet jól ismerő környezetben szerinte inkább a „magát iszlám államnak” nevező entitásként lehetnek a terrorszervezetet definiálni, míg a tagjait a „magukat az iszlámhoz államhoz tartozónak valló” személyeknek, terroristáknak, lázadóknak.
Az ő elsődleges céljuk kalifátus létrehozása, főként a mediterrán térségben. Más terrorszervezeteknek is vannak ugyan területeik, de az ISIL erőszakosságában mégis eltér (például, de nem kizárólag a büntetések terén) a hasonló szervezetektől és vannak közvetlen európai kihatásai is, például a terrortámadások tekintetében.
Ezeket a támadásokat az utóbbi időben helyi, vagyis európai állampolgárok hajtják végre, ahogyan kiemelte: ez a
„do it yourself” dzsihád.
De a terrorszervezetek mindig visszatérnek korábbi eszközökhöz is, példaként említve a legutóbbi londoni robbantást. Az elkövetők ma már pontosan tudják, hogy ne járjanak mecsetbe, ne használjanak telefont és tanácsos elkerülni az internetes kapcsolatfelvételt is, különben gyorsan a terrorelhárítók célkeresztjében találhatják magukat.
A brit terrorelhárítás, illetve rendőrség egyébként ezúttal rendkívül gyors munkát végzett: 24 órán belül sikerült az elkövetőt nemcsak azonosítani, hanem elfogni is. Az előadó szerint ebben nagy szerepet játszott a térfigyelő kamerarendszer, amely össze van kapcsolva különböző nyilvántartásokkal, illetve az ezekre épülő arcfelismerő rendszerrel.
Az ISIL terjeszkedése
Dr. Kis-Benedek József szerint érdemes kitérni arra a kérdésre is, hogy vajon mi a különbség az Al-Kaida és az ISIL között? A stratégiájuk szerinte ugyanaz, pusztán a taktikájuk tér el egymástól. A terjeszkedésre egyébként egy 20 éves, stratégiai tervet dolgoztak ki, ami egészen 2020-ig tart, és aminek például 9.11 is a része volt.
Az ISIL terroristái már jelen vannak Indonéziában is, de a legnagyobb probléma mégis a vezetés nélküli ellenállás megjelenése különböző, egymással laza kapcsolatban álló, vagy akár „önálló” szervezetek képében. 2016-ban 18 szervezett csatlakozott az Iszlám Államhoz, de új tagjelöltek is vannak. Az ISIL terjeszkedésének iránya pedig jelenleg Kelet-Ázsia térsége, mint például Indonézia, vagy a Fülöp-szigetek.
A legutolsó adatok szerint mintegy 86 országból érkeztek Szíriába harcosok, elsődlegesen Afrikából, de posztszovjet térségből és Nyugat-Európából is. „Természetesen” a helyi keretek között is konfliktusokat okozott az ISIL terjeszkedése, de Dr. Kis-Benedek József szerint
„az ideológiát nem lehet szétverni”.
Európából főleg Franciaországból, Angliából, és Nyugat-Balkánról mentek ki harcosok.
Jelenleg erőssége még az ISIL terrorszervezetnek, hogy közel vannak nyugathoz (sőt folyamatosan jelen is tudnak lenni), még mindig „kiváló” a médiájuk, a helyieket pedig nagyon hatékonyan képesek félelemben tartani. Gyengeségeik, hogy minden területen csökken a pénzforrásuk, újabb haditechnikát már nem tudnak zsákmányolni, a korábban megszerzetteket pedig nem tudták karbantartani.
A területük utóbbiak miatt folyamatosan csökken, 2017. szeptemberére a korábbi területeik jóval több mint 40%-át elvesztették, miközben idén nyáron voltak a legintenzívebbek a koalíciós légicsapások is. A szír és orosz bombázások szinte szőnyegbombázáshoz hasonló pusztítást okoztak, kérdés, hogy ki fogja az újjáépítést megfinanszírozni. Ami pedig jelenleg a visszafoglalt területeken van:
az a humanitárius válság.
Dr. Kis-Benedek József elemezte annak a lehetőségét is, hogy három ország nő ki az ISIL korábbi területéből: kurdisztán, siítisztán, szunnisztán. Sajnos a nemzeti megbékélésnek azonban halvány reménye sincs, és nem zárható ki, hogy a fenti forgatókönyv esetén is súlyos probléma lesz a másik ország területére szakadó kisebbségek helyzete.
Bassár el-Aszad szír elnök megítélése a 2016. szeptemberétől kezdődő intenzív orosz jelenlétet követően nemzetközi szinten is megváltozott, „stabilizálódott”, jelenleg pedig úgy tűnik, hogy nincs alkalmasabb (értsd: jobb) személy a viszonylagos egység fenntartására.
Európába jöttem, mesterségem címere: terrorista
Az európai terrorizmus jelenéről elmondható, hogy a statisztikák szerint a legtöbb merénylet etnikai, szeparatista, nacionalista eredetű. Az utóbbi időben 142 terrortámadás történt 8 európai országban, 2015-ről 2016-ra összességében csökkent a számuk.
Ezen belül csökkent a lőfegyverrel vagy robbanószerrel elkövetett merényletek száma is, kifejezetten „magányos farkas” (lásd: Anders Behring Breivik) jellegű pedig nem volt köztük. Mindeközben 1200 fő került terrorizmussal összefüggésben letartóztatásra, és 580 ítélet is született jelezve: nő a jogi válasz hatékonysága is.
Az európai elkövetők jellemzően nem migránsok, de a felmenőik között szinte mindig van valamilyen migrációs háttér. A tipikus motiváció arra vezethető vissza, hogy
nem tudtak beilleszkedni az európai társadalomba.
Az elkövetők tekintetében gyakori, hogy jártak már az ISIL-nél, jelezve ezzel, hogy minden erőfeszítés ellenére is működik a hálózatuk.
Sajnos új eszközök és módszerek megjelenése is várható. Ilyenek lehetne a vasúti támadások, élelmiszerbiztonság támadása, de még gyermekek „felhasználása” is előfordulhat a közeljövőben. Dr. Kis-Benedek József szerint a nők szerepe a terrortámadások kivitelezése során továbbra is inkább támogató, ellentétben a médiában egyre inkább terjedő hírekkel szemben. Mindeközben a török hatóságok több, mint 700 európait tartóztattak fel, vagyis az ISIL felé tartó utánpótlás sem állt meg.
Zárszóként Dr. Kis-Benedek József figyelmeztet: a sötét jövőt az Al-Kaida egén egy „új csillag” Hamza Bin Laden, Oszama Bin Laden fia hozhatja el, aki ujjászervezné az Al-Kaida magját, és egyesítené az ISIL-el. Úgy tűnik tehát, hogy az ISIL-t ugyan le lehet győzni, az azt éltető ideológiát azonban korántsem lesz könnyű, ha egyáltalán lehetséges. Hamarosan olvashatók lesznek Dr. Lattmann Tamás gondolatai is.
A kép illusztráció, a megadott linkek nem az előadó forrásai.
Addig is, ha tetszett az írás, ne maradj le a következőről:
