Adatvédelem és információszabadság

A NAIH elnöke leszedette a titkosítást a terrorvészhelyzet szabályozási tervezetéről

NAIH irat

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke hivatalból indított eljárást a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok, illetőleg az Alaptörvény tervezett módosítása kapcsán. Mint arról a sajtó már beszámolt: a hivatal vezetője a médiából értesült a jogszabálytervezetekről, melyek vizsgálata kapcsán megállapította, hogy a különleges jogrendben bevezetendő intézkedésekről szóló rendeletek tervezeteit egyelőre nincs is módja véleményezni, mivel nem ismeri azok tartalmát.

A napvilágra került koncepció megismerhető részletei alapján azonban kifejtette aggodalmát, miszerint az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy különleges jogrend esetén diszkrecionális jogkört biztosítana a jogalkotó számára az alapvető jogok gyakorlásának felfüggesztésére vagy korlátozására.

Az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállami alapjog-korlátozási követelményrendszerét a szükségesség-arányosság kritériumokra építette. Jelenleg hiányzik a kritériumrendszer, amelynek keretei között az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdésében rögzített mértéktúllépési felhatalmazást értelmezni lehet.

Márpedig ennek hiányában nem válaszolható meg az a kérdés, hogy különleges jogrendben meddig terjed a demokratikus jogállam szabályozási mozgástere, amelynek határain belül kell maradnia, hogy a hatalomgyakorlás ne váljon önkényessé. – áll a jelentésében.

Másik oldalról megközelítve a kérdéskört kifejtette azt is, hogy az Alkotmánybíróság csak akkor foglalhat majd állást, ha valamely, az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére jogosult személy beadvánnyal fordul a testülethez. „Mindeddig, amíg ez nem történik meg, célszerű lenne, ha szakmai-közléti vita bontakozna ki a legszükségesebb mértéket meghaladó alapjog-korlátozás alkotmányos értelmezési kereteiről.”

Ami miatt különösen is érdekes a jelentése, az a szabályozási tervezet közzétételének körülményeiről szóló rész. Mint az közismert: Novák Előd országgyűlési képviselő annak ellenére hozta nyilvánosságra, hogy azon a „2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdése alapján 2016.01.12-től 30 évig NEM NYILVÁNOS!” felirat volt olvasható, vagyis minősített adatot tartalmazó dokumentumról volt szó.

A vonatkozó jogszabály szerint a Magyar Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti.

Péterfalvi Attila azonban átolvasta a nyilvánosságra került dokumentumot és megállapította, hogy abban a minősítést indokló adat nem található, ezért a „NEM NYILVÁNOS!” jelölés alkalmazásának feltételei nem is állnak fenn. hozzátette továbbá, hogy

az Alaptörvény módosítása egy demokratikus jogállamban minden állampolgárt érintő közügy.

A NAIH elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte, hogy a Kormány nevében az igazságügyi miniszter, illetve a honvédelmi miniszter biztosítson betekintést számára az eddig nem megismert tervezetekhez, hiszen anélkül nem tudja azokat véleményezni sem. Végezetül a Hatóság nevében felkérte a Magyar Honvédség vezérkari főnökét, hogy intézkedjen a „NEM NYILVÁNOS!” jelölés törléséről a Magyarország Alaptörvénye hatodik módosításának tervezetén, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszély-helyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvény tervezetét tartalmazó iratokról.

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom